Bayer Zsolt a Mandinernek adott interjú szerint megnemesült a kitüntetéstől, szeretne felnőni az azzal járó felelősséghez, ezért nem ír több gyalázkodó publicisztikát – írtuk mi is tegnap. Mára, mindenesetre volt min felháborodnia újra.

Nem jelentettem ki, hogy nem írok több politikai publicisztikát – írja a Mandineren megjelent mai bejegyzésében. "Ezt az a (mikro)világ írta, amely ha nem létezne, a világ összes többi része sokkal, de sokkal szebb lenne, boldogabb lenne, és sokkal kevésbé lenne nyúlós és büdös."

De ez a (mikro)világ létezik, van, egzisztál, veszi a levegőt befelé, fújja kifelé, élelmezi magát, fogyaszt, anyagcsere folyamatai vannak, sajnálatos módon növeli az emberiség biológiai lábnyomát, és cikkeket is ellik mindeközben - írta válaszul a Magyar Narancs cikkére, amely visszavonulásával foglalkozik.

Végül is, valóban… minden csak nézőpont kérdése. Mert ugye, amikor az egyszeri és gondos patkánymama sétáltatja a kicsike, kedves és pufók patkánygyereket a csatorna mélyén, és elrepül felettük egy denevér, akkor a helyes kis patkánygyerek is felkiált: »Nézd mama! Tündérke!« Ezek a mi kis tündérkéink, amelyek éjszakánként felreppennek a dohból, avból, miegyébből készült Fabergé tojásokból, és szétszélednek s lepárlódnak, mint puki az uszodában, és pontosan ugyanazt a konzisztenciát hagyják maguk után - írta.

Van persze egy apró kis bökkenő: Nem jelentettem ki, hogy nem írok több politikai publicisztikát. De ez tényleg apróság, és az ilyesféle apróságok ezeket a tündérkéket soha nem zavarták még meg. Hiszen ez a magyarnarancs Fabergé tojása, amely önmagában létező és mindentől, leginkább a valóságtól független entitás. Nem kell önmagát fárasztania sem a valósággal, sem az igazsággal, sem a minimális szövegértés elavult képességével. Ugyanis a feladat ebben a (mikro)világban sokkal nagyobb és egyetemesebb: a valóságot kell hozzá igazítani a (rög)eszmékhez vagy a feltevésekhez.”