Handó Tünde az eseményen arról beszélt, hogy a közigazgatási bíráskodás Magyarországon évtizedek óta létezik, 2013-ban pedig szervezetileg is megújult, önálló lett. Az összesen mintegy 130 közigazgatási bíró hat nagyobb közigazgatási-munkaügyi regionális kollégiumban ítélkezik. Ez a szervezeti forma biztosítja a megfelelő szakmai fejlődést és egyúttal az ügyfelekhez számára még viszonylag nem túl távoli jogszolgáltatást. A 2013-as reform eredményes volt – jelentette ki.

Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy az új felsőbíróságon ne csak jogászok dolgozzanak, hiszen a közigazgatási bíráskodás különféle területei nem csupán jogi, de különféle más, magas szintű, speciális szakismereteket is követelnek. 

A közigazgatási bíráskodás szabályozásának megújítására is igaz az, hogy "az ördög a részletekben lakozik" – fogalmazott az OBH elnöke. A közigazgatási bíráskodás újraszabályozása 27 sarkalatos törvényt érint, a kodifikáció jelenlegi szakaszában "az ügy ura az igazságügyi miniszter" – fűzte hozzá.

A közigazgatási bíráskodás újraszabályozásával kapcsolatos további kérdésekre Handó Tünde annyit mondott: a miniszter és az OBH is nyitott a szakmai egyeztetésekre.

A sajtótájékoztatón a bírósági igazgatást végző OBH felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) leköszönő elnöke, Gerber Tamás elmondta: az OBT keddi ülésének napirendjén is szerepel a közigazgatási bíráskodás ügye. Az újraszabályozás ugyanis számos kérdést vett fel, hiszen az OBT széles jogkörökkel rendelkezik a bíróságok gazdálkodását, bírák vagyonnyilatkozati eljárását, fegyelmi ügyeit és más területeket illetően, ám még nem tisztázott, hogy mindezek hogyan érvényesülnek majd a megújuló közigazgatási bíráskodás vonatkozásában.

A közigazgatási bírák a különféle állami szervek, hatóságok közigazgatási határozatait vizsgálják felül számtalan ügytípusban, így például az adózás, az építésügy vagy éppen a média területén. Az új közigazgatási perrendtartás előkészületei már évek óta folynak. Nemrég került nyilvánosságra, hogy ezzel összefüggésben a tervek szerint a közigazgatási bíráskodás szervezetrendszere is megújulhat, közigazgatási legfelsőbb bíróság jöhet létre, ahová a jelenlegitől eltérő módon nevezhetik majd ki a bírákat.

A múlt héten a 444.hu szerezte meg és szemlézte az OBH által készített, a tervezett közigazgatási bíróságokról szóló összefoglalóját. A szerzők ebben azt írták: „Az indokolásban nem találtunk olyan releváns magyarázatot, amely arra adna választ, hogy mi a probléma a fennálló szervezeti keretekkel, miért kell megváltoztatni azt, az új perrendtartás miért ne működhetne a jelenlegi feltételek mellett?”