Megnéztük, milyen döntéseket jelentett be Lázár János miniszter a kormányinfókon tavaly április vége óta, vagyis azóta, hogy a nemzeti konzultáció elindításával igazán beindult a menekültellenes kampány. A lista nem túl hosszú, az emlegetett témák pedig igen sokszor ismétlődnek, hónapokon keresztül. Nagyon sok volt a tölteléktartalom is, így a halálbüntetés bevezetéséről szóló tét nélküli eszmecsere, vagy az, hogy Lázár János tulajdonképpen kilépne az EU-ból. Tagadhatatlan, hogy a makrogazdasági mutatókban van javulás - ezt jelzik a felminősítések is -, de mikroszinten nem mennek olyan flottul a dolgok.

Fülöp Máté

Az természetes, hogy a kormány elfogadja a költségvetés- és adótörvény-tervezetet – ami számos átalakítással járt –, elfogadták és benyújtották a többi között a közbeszerzési törvényt is, illetve több bürokráciacsökkentő elem is életbe lépett az elmúlt másfél évben. A bürokráciacsökkentés körébe sorolható a minisztériumi háttérintézmények bezárása/átszervezése is, ami szintén hónapokra adott témát a kormányinfókon. Végül a hosszas egyeztetés után nem úgy, nem annyit, és nem akkortól szervezik át/szüntetik meg ezeket a háttérintézményeket, mint ahogy eredetileg tervezték.

Jön, jön, jön… majd valamikor

Lázár többször is bejelentette, az adózási rendszer teljes átalakítására tesznek majd javaslatot, de hogy pontosan mikor, az kérdéses. Azt mondta egy alkalommal, hogy „a kormány 2016-17-ben átfogó adóreformra készül” – ám ugyanezt Varga Mihály már 2015 márciusában bejelentette. A legutóbbi kormányinfón egyébként bejelentette azt a korábban cáfolt sajtóértesülést, hogy a kormány akciótervet dolgoz ki a következő hetekben, hónapokban „a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében”. Augusztus végén pedig olyan intézkedéscsomagot ígért őszre, ami alkalmas lehet a krónikus munkaerőhiány kezelésére. A családi otthonteremtési kedvezményt többször módosították.

Gumicsontok

Hónapokig lebegtette Lázár, hogy bezárják a Déli pályaudvart, most úgy tűnik, mégsem zárják be. Egy pár nappal ezelőtti kormányhatározat alapján a porig égett Testnevelési Egyetem terjeszkedhet majd a pályaudvar területének rovására 2018-tól, de ez csak a pályaudvar üzemi területeiről szól.

Túry Gergely

Hosszan reklámozta, majd bejelentette, hogy 2500 milliárdos közútfejlesztési programot hagyott jóvá a kormány – egyes tételek kifutása amúgy pont a 2018-as kampányidőszakra esedékes, de ugyanúgy jelentettek be vasúti fejlesztést és buszstratégiát is. A Volán-társaságok beszántását is bedobta egyszer, majd nagyjából egy év múlva kiderült, mégsem lesz belőle semmi. Belebegtették a lombikbébiprogram államosítását is, fejlemények nyomára nem bukkantunk.

Nagy kérdés az is, mikor indulhat el a hármas metró felújítása, Lázár János és Tarlós István főpolgármester egymásra mutogat, hogy kinek a hibájából csúszik az egész.

Zsebkérdések

„Kevesebben lesznek jogosultak államtitkári, helyettes államtitkári juttatásokra, így kiemelt egészségügyi ellátásban a jövőben csak miniszterek és államtitkárok részesülhetnek” – mondta Lázár János tavaly júniusban, azonban emellett az állami cégek vezetőinél eltörölték a kétmilliós bérplafont, az ugyanis Lázár szerint  „szemfényvesztés volt”, a jegybankelnök fizetését pedig 5 millió forintra emelte a parlament.

A miniszter az elmúlt másfél évben többször jelentett be béremeléseket is különböző ágazatokra vonatkozóan – jellemzően több évre elosztva és nem mindenkit érintően –, a többször emlegetett mentősök viszont még mindig csak azt hallgatják, majd lesz életpályamodelljük, már folynak róla az egyeztetések.

Az igazán húsba vágó kérdések is állnak

A budapesti szuperkórház is „gyors” döntés eredménye volt: hosszas egyeztetés és kerületi lobbik után eldőlt, nem egy szuper, hanem négy nagy, kiemelt egészségügyi centrum lesz a fővárosban. A részletekre vonatkozó javaslatot az érintett minisztereknek azonban csak 2017. március végéig kell letenniük az asztalra. Bejelentették azt is, a kórházakban is bevezetik a kancellári rendszert, az egészségügyi államtitkár már januári indulásról beszélt, ám Lázár János szeptember közepén azt mondta, erről „érzékeny viták folynak”, sajtóhírek szerint lehet, hogy az egész a választások utánra tolódik.

Mónus Márton

A kórházak adósságállománya ugyan kormányzati segítséggel csökkent, azonban ez egy szakértő szerint csak tűzoltás, tartós intézkedések helyett. Bár uniós pénzből zajlik eszközfejlesztés, sok téren a betegekre, hozzátartozókra, egyéb adományozókra vannak utalva a kórházak. Ha gyűjtenek pótágyra a gyereke mellett éjszakázó szülőnek, lesz, ha ingyen festenek, szép lesz a kórterem.

Az elfekvőket kiszerveznék a kórházakból szakápolási otthonokba, a folyamat már valamelyest elindult, de a tényleges hatás még nem látszik.

A diákok terhei csökkennek – de csak egy évvel később

Az oktatásban folytatódott az átalakítás: a pedagógustiltakozások után – gondosan összeválogatott szereplőkkel – elindult egyeztetés után bejelentették, a teljes közoktatást államosítják, a tankerületi rendszert is átalakították. 58 „kicsi Klik” létrehozását jelentette be Lázár János idén júniusban. Ez azonban az eredeti tervekkel ellentétben nem szeptemberben, csak januárban indul. A tárgyalások egyik kulcskérdése a gyerekek terheinek csökkentése és a tananyag átvariálása volt. Lázár ugyan azt jelentette be, hogy az új Nemzeti alaptantervet 2018. szeptember elsejétől vezetik be, azonban Palkovics László oktatási államtitkár egy háttérbeszélgetésen azt mondta, szakértők szerint korai lenne a 18-as átállás, egy évvel később vezethetik be az új tantervi szabályozást. Bár azt nem mondta ki, de az Index szerint a halasztásban szerepet játszhat az is, hogy ne terheljék a 18-as választási kampányt az erről folyó vitákkal. A kilencosztályos iskola bevezetése is „napirenden van”, szintén hónapok óta.

A vizsgált időszak előtt pár héttel, 2015. április 9-én döntött a kormány a szakképzés átalakításáról, azonban azt most szeptembertől vezették be, a halasztásért könyörgő tanárok ellenében. A rendszer a benne lévők szerint finoman szólva is döcögősen indult, úgy, hogy az utolsó pillanatig maradtak benne tisztázatlan kérdések.

Ami halad

A kormány azért tud gyors döntéseket is hozni, elsősorban akkor, ha a saját érdekkörét helyzetbe hozó döntéseket kell gyorsan átverni a parlamenten. Hatósági ügyintézés szempontjából kiemelt üggyé nyilvánították például a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó visontai búzafeldolgozó üzem beruházást, ahogy a szilvásváradi Lovarda felújítása is kiemelt fejlesztés lett, a projekt egyik megvalósítója a Mészáros és Mészáros Kft.

Az Orbánnal jó viszonyban lévő Garancsi István sem járt rosszul: az érdekeltségébe tartozó Kopaszi Gát Kft. 200 milliárdos beruházása is kiemelt lett, hatósági ügyek intézése szempontjából.

Fülöp Máté

Egy – a Magyar Nemzet szerint Rogán Antal lobbizása után elfogadott – nyári kormányrendelet milliárdos üzlethez juttathatja a „Rogán-körhöz tartozó” Hunguard Kft.-t. A rezsicsökkentés óta helyzetbe hozott auditáló cég a pénzpiacon kerülhet monopolhelyzetbe.

A kastélyfelújítási programról – uniós pénzből – júniusban beszélt Lázár, nem sokkal később kiderült, ezzel Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő üzleti körök is jól járhatnak.

Amikor érdeke, a kormány villámgyorsan lép: például mikor a vasárnapi zárvatartásról szóló törvényt eltörléséről döntött, kifogva a szelet az MSZP vitorlájából. Plusz megtisztítva az utat a saját maga kezdeményezte kvótakampány előtt. Amikor viszont az az érdeke, migrációs kérdésekben is húzza az időt: a terrorhelyzet – amúgy szakértők szerint teljesen felesleges – alaptörvénybe foglalásáról hetekig egyeztetett, és ami fontosabb, beszélt.