Mit ér 144 millió forint 10–15 milliárd forinttal szemben? Az előbbi az az összeg, amellyel a Soros Györgyhöz kapcsolódó Nyílt Társadalom Alapítvány olyan civil szervezetek különböző programjait támogatta Magyarországon, amelyek a kvótareferendum kérdésében a kormánynak nem tetsző álláspontot képviseltek. A 10–15 milliárd pedig a kabinet által kezdeményezett, érvénytelen referendum kampányköltsége. Két nagyságrendi különbség ide vagy oda, kormánykörökben úgy érzik, rengeteget ártott a kvótareferendum ügyének a „világkormány létrehozására” szervezkedő, magyar származású amerikai milliárdos bevándorlópárti nézeteinek magyarországi propagálása. Arra viszont már nem térnek ki ezek a magyarázatok, hogy ha ez a pénz az ellenkampányra ment volna (ami önmagában is csúsztatás), akkor az érvénytelen referendum azt bizonyította, hogy míg a Soros-pénzek kedvezményezettjei hatékonyan gazdálkodtak a rájuk bízott pénzekkel, a kormány épp az ellenkezőjét tette az adófizetői forintokkal.

A bűnbakkeresés már a referendum előtt megkezdődött. Németh Szilárd, a Fidesz és egyben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke már múlt csütörtökön kilátásba helyezte, hogy a titkosszolgálatokkal világíttatják át a Soros György által támogatott magyarországi szervezetek tevékenységét, amit a hétfői bizottsági ülésen is megismételt. A lépés szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amely két éve a Norvég Civil Alap pénzeinek elosztásával foglalkozó Ökotárs Alapítványnál tartott házkutatással vette kezdetét, majd idén tavasszal Lázár Jánosnak azzal a kijelentésével folytatódott, hogy „nincs olyan migránspárti, az ellenzékhez köthető civil szervezet, amely mögött ne Soros György pénze állna”.

A kancelláriaminiszter már akkor „titkosszolgálati jelentésekre” hivatkozott állítása alátámasztására, amit Kovács Zoltán kormányszóvivő azzal igyekezett puhítani, hogy ezen nem titkos megfigyeléseket kell érteni. Mint a kormánypárti Magyar Időkben kifejtette: „A nemzetbiztonsági szolgálatoknak vannak olyan módszereik, amelyek nem feltétlenül titkos adatgyűjtéssel jutnak következtetésekre, hanem az egyébként elérhető, rendelkezésre álló, de nem összegyűjtött és nem analizált információk rendszerezésével feltárnak bizonyos összefüggéseket.”

A „bizonyos összefüggések” Németh szerint mára egyértelmű bizonyítást nyertek a DC Leaks nevű honlapon bemutatott dokumentumok alapján, amelyek – így a Fidesz alelnöke – „világosan felrajzolták Soros manipulációs nemzetközi gépezetét”, amelynek a „menekültáradat generálása” a célja. A hivatkozott információkat orosz hackerek rakták ki a világhálóra. E szerint a corpus delicti egy kilencoldalas belső feljegyzés, amiből kiderül, hogy a Soros-féle alapítvány Európában mintegy nyolcmillió dollárt, azaz közel 2,2 milliárd forintot utalt egyebek közt olyan szervezeteknek, amelyek aktívak voltak a menekültproblémában érintett országokban (ebből a 2,2 milliárdból jutott 144 millió kilenc magyar civil szervezetnek). Ez a támogatás a budapesti kormány értelmezésében egyet jelent az adott országok kormányainak befolyásolására, a társadalom destabilizálására szolgáló Júdás-pénzzel.

Miközben a kormány évek óta százmilliókkal tömte ki a hozzá közel álló, civilnek mondott politikai szervezeteket – a békemenetes, civilösszefogás-fórumos Csizmadia Lászlónak ráadásul a Nemzeti Együttműködési Alap elnökeként még arra is döntő befolyást adott, hogy mely civil és álszervezetek részesülhessenek állami forrásokból –, a Fidesznek már néhány tízmillió forint is szúrja a szemét. Ez ugyanis olyan pénz, ami a Soros-alapítványokon keresztül jutott a szféra nem feltétlenül kormányhű szervezeteihez. A Magyar Idők a DC Leaks-iratok kapcsán a nyár folyamán többször is Soros-pénzekben „dúskáló” magyar civil szervezetekről cikkezett, elhallgatva azt a körülményt, hogy az ismertetett pénzügyi adatok az érintett szervezetek nyilvános beszámolóiban mindenféle konspiráció és leleplezés nélkül könnyen elérhetők.

Az esetenként néhány tízmilliós Soros-támogatásban olyan szervezetek, cégek részesültek, mint például a Political Capital (21 millió forint), amely arra a konkrét feladatra kapta a pénzt, hogy mások mellett az európai szélsőjobboldali pártok, eszmék előretörését elemezze. (Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményeit a HVG 2016. augusztus 11-ei számának Dosszié rovatában bemutattuk.) A legjelentősebb összeg (40 millió forint) a több társadalmi célú kampányt is szervező X Kommunikációs Központnak jutott, olyan programokra, mint például a fiatalok érdeklődésének felkeltése a közéleti és politikai témák iránt. A magyarországi Transparency International szintén kapott (26 millió forintot) ebből a forrásból, ami a szervezet tavalyi összbevételének valamivel több mint a negyede volt. Nagyjából hasonló – vagy még kisebb – arányt képviseltek, képviselnek a Soros-pénzek a többi támogatott szervezet esetében is (Magyar Helsinki Bizottság, LMBT Szövetség, TASZ, Amnesty), amelyek a magyar államtól nem, viszont például brüsszeli pályázatok révén rendszeresen kapnak támogatást. Utóbbi egy uniós ország civil szervezetei esetében cseppet sem szokatlan.

De nem is a pénz nagysága a döntő. Kormánykörökben már az is bűnnek számít, hogy a demokratikus magyar közélet formálását szolgáló intézmények létrehozását is támogatta a milliárdos. Köztük a Majtényi László vezette Eötvös Károly Intézetet, ahol nemrég „lehallgatókészüléknek tűnő szerkezetre” leltek (de a hatósági szakértő nem találta bizonyítottnak, hogy poloskáról van szó, ahogy azt a civilek által felkért szakértő állította). A súlyos aránytévesztést jelzi, hogy míg kormánykörökben kiakadtak a civil újságírás erősítése érdekében a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt.-nek nyújtott közel 14 millió forintos Soros-támogatáson, teljesen természetesnek vették, hogy a Matolcsy György jegybankelnök unokaöccséhez, Szemerey Tamáshoz köthető Vs.hu és az Origót kiadó New Wave Media több mint félmilliárd forintot kapott a jegybanki alapítványoktól.

Hogy sok jóra nem számíthatnak a kormánynak nem gazsuláló civilek, azt a korábbi rezsibiztos fenyegető szavai is érzékeltették. E szerint a parlamenti és nemzetbiztonsági átvilágítás több lesz, mint annak idején a Norvég Alapok körüli botrány. Az ide vezető út még talány, de az ítélet már megszületett, mivel – ahogy Németh Szilárd fogalmazott – ezek a szervezetek cinkelt kártyákkal, fekete pénzekkel, jogszerűtlenül vesznek részt a politikában.