Tetszett a cikk?

A Győri ítélőtábla másodfokon hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet.

Hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszéknek a vörösiszapper összes vádlottját minden vádpont alól felmentő határozatát a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla, és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokon eljáró táblabíróságot.

Zólyomi Csilla, a tanács elnöke indokolásában azt mondta, hogy a törvényszék több eljárási szabályt sértett a tárgyalássorozat ideje alatt. Az elsőfokú ítélet alkalmatlan a felülbírálatra, mert nem volt felismerhető, hogy milyen logika alapján jutott a bíróság a minden vádpont alól felmentő ítélet meghozatalához - jelentette ki. A bíró azt mondta, az eljárási szabálysértések között voltak olyan súlyos hibák is, amelyek önmagukban nem indokolják az első fokú eljárás megismétlését, de "helytelen bírói gyakorlat kialakulásához vezethetnek". 

Az első fokú eljárás során több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bírói tanács, amit nem tehetett volna meg. Egyes esetekben nem jelölték meg a szakértői vizsgálat tárgyát, összekeveredtek az önálló és egyesített szakértői vélemények. Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe - sorolta Zólyomi Csilla. Kifogásolhatónak nevezte azt is, hogy a bíró az általa értelmezett információkról kérdezte a szakértőt, nem a szakértő megállapításairól.

Az indoklási kötelezettségről szólva hozzátette: a bizonyítási eszközöket a bíróság felsorolta, de nem jelölte meg, hogy egyes szakértői véleményeket miért fogadott el, másokat miért nem, valamint nem értékelte megfelelően a tanúvallomásokat és nem indokolta, hogy miért vetette el egyes esetekben a tanúk vallomását a szakértői megállapításokkal szemben. Hangoztatta: részletesen foglalkozott a szakértők kirendelésével a törvényszék, de egyes esetekben nem követhető, hogy mely szakértő milyen álláspontra került, az ellentmondásos szakértői megállapításokkal kapcsolatban pedig nem határozta meg, hogy az ellentéteket hogyan oldotta fel, melyiket fogadta el. 

A bírói tanács elnöke hozzátette: a környezetvédelmi monitoringrendszer esetében a felsorolt bizonyítékok elemzése elmaradt, a felmentő ítéletnek az általános szabályokhoz képest többletindoklást is tartalmaznia kellett volna: a felmentés okát teljes mértékben, jogilag is ki kellett volna fejteni. Hozzátette: a törvényszék ugyanakkor széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott ki, a vád mellett új bizonyítékokat szerzett be, részletes szakértői bizonyítást vett fel, az ügyben keletkezett okiratokat maradéktalanul részévé tette a bizonyítási eljárásnak. 

A Győri Fellebviteli Főügyészség azt is kérte, hogy az esetleges új eljárásból - elfogultság miatt - a Veszprémi Törvényszéket zárja ki. Az ítélőtábla szerint erre nincs szükség, egy másik tanács felállítására viszont igen, mert az előző eljárást lefolytató bírónak "egyfajta meggyőződése" már kialakult az ügyről - fűzte hozzá. A vörösiszapper másodfokú tárgyalása idén január 23-án kezdődött a Győri Ítélőtáblán, miután a fellebviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Fejes Péter ügyész arra alapozta fellebbezését, hogy a törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, indoklási kötelezettségének nem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

©

A Veszprémi Törvényszék első fokon bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper összes vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól tavaly január 28-án. A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, amely miatt a töltés tönkrement.

Az elsőfokú ítélet komoly felháborodást keltett többekben, Veszprémben tüntetés is volt ellene, és a Fidesz is vitát kezdeményezett az ügyben.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség ügyésze tavaly június 21-én kérte az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását.

A másodfokú eljárás idén január 23-án kezdődött, ahol az ügyész hangoztatta: az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan és indoklási kötelezettségének sem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, nincs valós lehetőség annak vitatására. Az ügyész álláspontja szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójának voltak tervezési, kivitelezési és külső ellenőrzési hiányosságai, de ma már a személyi felelősök nem állapíthatók meg. Ha azonban a vállalat vezetői időben beavatkoztak volna a katasztrófához vezető folyamatba, akkor a katasztrófa egyáltalán nem történt volna meg, vagy nem úgy következett volna be.

Az ügyész a katasztrófához vezető okok között jelölte meg a X-es számú tározó északi falának megsüllyedését, a tározóban lévő víz mennyiségének növekedését, a gát külső falain jelentkező piros foltokat és a gátszakadás előtti utolsó két órában megnövekedett szivattyúteljesítményt. A vád szerint a vádlottak nemcsak "jólkarbantartási" kötelezettségüknek nem tettek eleget, de tájékoztatási kötelezettségüknek sem, mert nem értesítették azonnal a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a mentőket, az érintett települések polgármestereit, a polgári védelmet, a környezet- és természetvédelmi felügyelőséget, a vízügyi igazgatóságot és a MÁV-ot, amikor észlelték a gát átszakadását.

Bánáti János, B. Zoltán elsőrendű vádlott ügyvédje szerint azonban az ügyészi fellebbezés annak ellenére alaptalan, hogy "rendkívüli részletességgel mutat rá az elírásoktól kezdve olyan jogi konzekvenciákkal nem járó eltérésekre", amelyek azt a látszatot keltik, hogy számos olyan hiba történt az elsőfokú eljárás során, amelyet csak egy új elsőfokú eljárás tud kizárni. Szerinte a szakértői véleményeket a bíróság helyesen értékelte. A szakértők a véleményekben kifejtették, hogy tervezési hibák vezettek az iszapömléshez, a tározó építésekor már "kódolva volt a katasztrófa".

©

Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak valamennyien ártatlannak vallották magukat.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Seres: A Facebook, a Twitter és az intoleráns cukrászda

Seres: A Facebook, a Twitter és az intoleráns cukrászda

Navalnijról és a hackerekről is beszélt Biden, amikor először hívta fel elnökként Putyint

Navalnijról és a hackerekről is beszélt Biden, amikor először hívta fel elnökként Putyint

Krízis és kilábalás: Kína mindenben élen jár?

Krízis és kilábalás: Kína mindenben élen jár?