A Jobbik gyengülését és a kis pártok erősödését hozta a NOlimpia-mozgalom
A Republikon Intézet kutatása szerint folytatódott a Jobbik mélyrepülése, és leginkább a kis pártok tudtak profitálni az olimpiás aláírásgyűjtésből.
A baloldal kisebb pártjai profitáltak leginkább az olimpia elleni népszavazásért rendezett aláírásgyűjtésből – derül ki a Republikon Intézet februári kutatásából. A legutóbbi hónap a kispártok erősödése mellett a Jobbik további gyengülését hozta - a párt támogatottságának utóbbi hónapokban tapasztalható jelentős csökkenése azt eredményezte, hogy 2016 júniusa óta először, a pártválasztók körében az MSZP a második legerősebb párt a Fidesz után.
A baloldal kisebb pártjainak erősödése jól látszik, ha a teljes népesség pártpreferenciáját vizsgáljuk: az LMP, a DK, az MLP és a Párbeszéd 1-1 százalékkal tudta növelni a szavazóbázisát, így a DK 4, az LMP 3, az MLP és a Párbeszéd pedig 1-1 százalékon áll.
Összességében a kormánypárt növelni tudta a fölényét, mivel míg az MSZP és a Jobbik támogatottsága nem változott az előző hónaphoz képest, a Fidesz támogatóinak aránya 2 százalékponttal nőtt. A teljes népesség körében a kormánypárt 30, az MSZP és a Jobbik 9 százalékon áll.
Csökkent viszont előző hónaphoz képest a bizonytalanok aránya, ebben a hónapban az összes szavazókorú állampolgár 61 százaléka tudott megnevezni olyan pártot, amire szavazna egy most vasárnap megtartott választáson.
A pártválasztókat vizsgálva a hónap vesztese egyértelműen a Jobbik, de már a Republikon januári felméréséből is az látszott, hogy a párt stratégiája a szavazótábor kiszélesítése helyett inkább a támogatók elvesztéséhez vezetett. A Jobbik decemberről januárra 2 százalékpontot csökkent a pártválasztók körében, illetve 5 ponttal csökkent azon válaszadók aránya is, akik a következő választások után egy Jobbik vezette kormánynak örülnének leginkább. Vona Gábor pártelnök népszerűsége is jóval elmarad a másik két jelenleg ismert miniszterelnök-jelölt, Orbán Viktor és Botka László népszerűségétől.
A párt múlt havi 2 százalékpontos csökkenése után februárra újabb 3 százalékpontot esett a párt támogatottsága, így ebben a hónapban a pártválasztók csupán 14 százaléka szavazna a Jobbikra, ami a legrosszabb eredmény a Republikon Intézet rendszeres kutatásainak kezdete óta.
A párt csökkenésének további eredménye, hogy a pártválasztók körében 2016 júniusa óta először, a kormánypárt után (51 százalék) az MSZP a második legnépszerűbb párt (15 százalék).
Az elmúlt hónap egyik legnagyobb nyertese ugyanakkor az LMP, amely az előző hónaphoz képest 3 százalékponttal növelte a szavazóbázisát, így jelenleg 6 százalékon áll a pártválasztók körében. Az LMP mellett a DK is növelni tudta a népszerűségét: Gyurcsány Ferenc pártját a zöldpárthoz hasonlóan pártválasztók 6 százaléka támogatja. Az Együttre, illetve egyéb pártokra – amelyek magukban foglalhatják a kutatásban külön nem szereplő Momentum Mozgalmat – az előző hónaphoz hasonlóan 3-3 százalék szavazna egy most vasárnap megrendezett választáson.
A pártpreferencia mellett a Republikon Intézet rendszeresen felteszi azt a kérdést is, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után: ilyenkor a választóknak három válaszlehetőséget kínálunk – Fidesz-, Jobbik-, vagy baloldali-liberális kormányt szeretnének-e. Az erre a kérdésre adott válaszokat vizsgálva kiderül, hogy ezen a téren viszont nem történt számottevő változás januárhoz képest: a Fidesz további kormányzását továbbra is a pártválasztók 51 százaléka preferálná, 29 százalék egy baloldali, liberális pártokból álló kormánykoalíciónak, míg 16 százalék egy Jobbik vezette kormánynak örülne a leginkább. A megkérdezettek fennmaradó 4 százaléka nem tudott dönteni a kérdésben.
A kormányközeli Nézőpont Intézet saját közvélemény-kutatásában arra jutott, hogy a kormánypártokat februárban a teljes felnőtt népesség 33 százaléka támogatta, az ő eredményeik szerint a Jobbiknak 12, az MSZP-nek 8, a DK-nak 4, az LMP-nek 3, az Együttnek 2, a Kétfarkú Kutya Pártnak 2, a Liberálisoknak 1 százalék a támogatottsága a teljes népességben, míg a "legvalószínűbb listás eredményeket nézve" a kormánypártok 46 százalékon állnak, míg a Jobbik 21, az MSZP 14, a DK 7, az Együtt 3, a Párbeszéd 1, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutya Párt 2-2, az LMP pedig 4 százalékon áll.
A Nézőpont szerint a Momentum Mozgalom sem bír mérhető bázissal, bár korábban a Závecz Researcz Intézet kutatásán is többen bemondták a Momentumot, a Medián február elején pedig már két százalékra mérte a mozgalom támogatottságát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
