Mizsur András
Mizsur András
Tetszett a cikk?

Az Országgyűlés ötödik éve szervez olyan sokszereplős szituációs játékot, amelynek célja, hogy magyar diákok megtapasztalják, hogyan működik egy jogállami törvénygyár. Nem magyaráznak nekik, kipróbálhatják maguk a demokráciát. Az egykori felsőházi ülésteremben turisták nézik játékukat, pedig volna ötletünk, kik tanulhatnának még abból a felfogásból, amivel a tinédzserek közelítik a népképviseletet.

Nagyot nézhettek azok a japán és olasz turisták, akik csütörtök délelőtt két szelfi között benéztek az Országgyűlés üléstermébe. Nem igazán érthették, hogy mit keres majd száz öltönyös-nyakkendős gimnazista a díszes teremben. Zavarukat tovább fokozhatta, hogy képviselői padsorokat elfoglaló tinédzserek épp vérre menő vitát folytattak a fikciós kormánypárt ugyancsak kitalált törvényjavaslatáról.

Szó sincs valamiféle új budapesti látványosságról, csak a Demokráciajáték az Országházban című játék aktuális körébe futottak be a láthatóan megszeppent turisták.

Az új generáció térhódítása
Bencze-Kovács György

Demokráciajáték, játékdemokrácia

Ismerkedjenek is meg az Országgyűlés négy pártjával: az Ősz-ülök Társasága van kormányon, koalícióban a Téli Menedék Fórummal, az ellenzéket két liberális formáció, a Tavaszi Megújulás Szövetség és a Jövő Nyárért Egyesülés alkotja.

Akarsz-e játszani politikát?

A "Demokráciajáték az Országházban" elnevezésű, öt éve futó program lényege, hogy 17-18 éves diákok játékos formában, a gyakorlatban próbálhatják ki, mit is csinálnak a politikusok; hogyan születnek a törvények, hogyan működik az Országgyűlés stb. A játékban részt vevő iskolák alkotják a kitalált parlamenti pártok frakcióit.

Itt minden pártnak 20-20 képviselője van, pont azért, hogy ne az erőviszonyok, hanem a valódi demokratikus vita döntse el a játékot, magyarázták a szervezők a játék megkezdése előtt. A kiegyenlített felállás miatt az ellenzék támogatása nélkül simán elbukhat a kormánypárt törvényjavaslata, cserébe a módosítások elfogadtatásához sem kapja meg az ellenzék a koalíció szavazatait.

A játék tehát úgy van kitalálva, hogy a játékosok alapból rá legyenek szorítva az együttműködésre, és képesek legyenek kompromisszumokat kötni ellenfeleikkel, ha a helyzet úgy kívánja. Vagyis a kamaszgyerekeknek azt kellett csinálniuk, amit politikusaink hosszú évek óta nem csak megspórolnak maguknak, de minden erővel el is akarnak kerülni.

Buzizás helyett észérvek?

Ilyen előképekkel és példákkal vajon mennyire viselkednek "romlatlanul" a diákok, képesek-e legalább ők személyeskedés és verbális agresszió nélkül, pusztán észérvek mentén vitázni? Visszaadna valamit a hitünkből, miután már a kormányfő is nyíltan buzizik az Országgyűlés ülésén.

A játék egy törvényjavaslat vitája körül zajlik. Ezt a szervezők előre megírják, ahogyan az ahhoz tartozó ellenzéki módosítókat is. A törvényjavaslatban tudatosan hibákat vagy homályos, támadható pontokat hagynak. A dokumentumokat néhány nappal korábban megkapták a “pártok”, hogy legyen idejük felkészülni, megírni a vezérszónoki felszólalást (mert egy parlamentben ez is dukál), és kidolgozni a stratégiát, hogyan érveljenek a javaslat ellen vagy mellett.

A szervezők igyekszenek olyan témát választani, ami a diákokat is érinti. Korábban például volt egy olyan törvényjavaslat, ami szigorította volna az alkoholfogyasztás életkori korlátozását. A mostani kormánypárti javaslat arról szólt, hogy az érettségiző diákoknak a vizsga előtt legalább félévet kötelező legyen külföldön tanulniuk.

A vita felelősség
Bencze-Kovács György

A Demokráciajáték a vezérszónokok felszólalásával kezdődött, majd következett az általános vita. A szónokok sokat tanultak a politikusoktól, volt aki keresetlenségével egy az egyben Kósa Lajost hozta. Ugyanakkor a profiknak is lett volna mit ellesniük a fiataloktól. Hallhattuk, hogy “egyszerre kell magyarnak és európainak lennünk”, “az oktatásba való befektetés az egyik legfontosabb dolog az országban”, vagy hogy a fiatalokat arra kell felkészíteni, hogy képesek legyenek szembenézni a globalizálódó világ kihívásaival.

Renitensek

A jövő pártjai

Az aktuális körben a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium, a XX. kerületi Kossuth Lajos Gimnázium, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma és a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Fejér Megyei Vajda János Gimnáziuma és Szakgimnáziuma vett részt.

Aztán gyorsan kiderült, hogy ha a kocsmai színvonalat nem is, de a trollkodást sikerült ellesniük a valódi politikusoktól. Az LMP akcióit idéző módon a Tavaszi Megújulás Szövetség képviselői egy helyesírási szótárt és egy helyesen író “varázstollat” adtak át a kormánypárt frakciójának, mivel több hiba, elütés is volt a benyújtott javaslat szövegében. Az ezt követő taps és huhogás szinte olyan volt, mint amikor a fideszesek nagy örömére Orbán az ellenzéket ekézi.

Utólag bevallották a tavasziak, hogy maguk is sokáig gondolkoztak azon, meg merjék-e lépni ezt a szemtelen, de valóban szellemes gesztust. Nem voltak biztosak benne ők sem, hogy egy ilyen húzás a parlamentbe való, mondták. Ők úgy döntöttek, ez belefér. Kövér László házelnök ilyen alkalmakkor könnyedén oszt pénzbüntetéseket is, igaz, ez időnként Strasbourgban nem áll meg.

Ilyen is régen volt a parlamentben

A lelkesen fotózgató turistacsoportok előtt zajló általános vita lassan indult be, ami nem csoda, hiszen a tinédzsereknek nemcsak saját osztálytársaik, hanem másik 60 tök idegen gyerek előtt kellett szerepelniük. Mindezt azokban a padsorokban, ahol előző héten még Orbán és Vona vívott verbális háborút.

A kezdeti szégyenlősség után aztán hamar belerázódtak a diákok a politizálásba, és parázs vita alakult ki az Ősz-ülők törvényjavaslatáról, amely során egy csomó olyan releváns és komoly kérdést feszegettek, mint hogy:

  • miből finanszíroznák a több ezer diáknak kitalált programot?
  • miért hasznos/káros, ha kötelezővé teszik a külföldi tanulmányi utat?
  • kik és milyen mértékben kapjanak támogatást a külföldi tanulmányúthoz?
  • mi lesz a rosszabbul teljesítő diákokkal, megéri-e a kiutaztatásuk, hogyan lehet őket felzárkóztatni?

Utóbbi téma kapcsán szinte beleremegtek a parlament falai, amikor a Téli Menedék frakcióvezetője elnézést kért egyik képviselőtársától, amiért szerinte megbélyegző módon nyilatkozott a rosszul tanuló gyerekekről. Kíváncsiak lennénk, hány kormánypárti politikus reagálna így, ha egy-egy hasonló elszólás után azt vágnák a fejükhöz, hogy

“Nem való a parlamentbe, aki nincs tekintettel a hátrányos helyzetben lévőkre.”

Terrorkártya

Néhol érezhető volt, nem csak az őket körbe vevő világ valósága, de a magyar politika csatazaja is megérintette a fiatalokat. Volt, aki a terrorkártyát bedobva próbált a kormányjavaslat ellen érvelni. Miért küldenék olyan országokba (pl. Németország, Anglia, Franciaország) a diákokat, ahol mindennaposak a terrortámadások? – tette fel a kérdést egyikük. Mire jött a csattanós válasz: hagyhatják-e hogy, a jövőben “a terrorveszély befolyásolja egy ország döntéseit?”.

Odafigyelnek az érvekre
Facebook / Demokráciajátékosok Baráti Köre

A diákpolitikusok egy ponton figyelmeztették egymást, hogy “nem az a politika lényege, hogy ki kormánypárti és ki ellenzéki”, máskor megtudhattuk, hogy a képviselők szerepét felöltő diákok, hogyan értelmezik feladatukat:

“azzal, hogy vitázunk, felelősségünk van”.

A kormánypárt javaslatát végül 54 igen és 22 nem szavazat mellett megszavazta a parlament, ám a végső szöveg több olyan módosítást is tartalmazott, ami kifejezetten az ellenzék követelése volt. Még ha szimulált körülmények között, de legalább ezen a napon működött a magyar demokrácia.

Az ellenzék és a kormánypárt összeborulásából egyedül a Téli Menedék Fórum maradt ki. Az ülés után tartott sajtótájékoztatón kijelentették: nem nyugodnak bele a döntésbe. A népszavazás lehetőségét sem zárták ki, mivel a megszavazott törvény több ezer család életét befolyásolja, hát döntsenek róla az érintettek, mondták a párt szóvivői.

Az érdek dönt, nem a vita

A figyelemre méltó profizmust mutató Tavaszi Megújulás Szövetség frakcióját arról kérdeztük a játék végén, hogy akkor is tudnák-e tartani magukat az elveikhez, ha főállásban kéne politizálniuk. Érződik rajtuk: szkeptikusak. Azt mondják, valószínűleg hamar belefásulnának az állandó politikai iszapbirkózásba. Szerintük az a baj, hogy a képviselők pusztán érdekek mentén szavaznak, nincs valódi vita.

Bencze-Kovács György

Az olimpia esetében is így volt szerintük. A legtöbben csak azért ellenezték vagy támogatták a pályázatot, mert a Fidesz ötlete volt. "Ha a baloldali pártok nem állnak be az aláírásgyűjtés mögé, akkor biztos nem lett volna meg", magyarázták. Nem véletlen, hogy amikor arról szavaztatták őket a szervezők, hogy ki szeretne politikai pályára menni, akkor kisebbségben voltak az igent nyomók.

Nem róluk szól

Arról is határozott véleményük volt, hogy manapság miért nem érdekli a fiatalokat a politika. Még a játékban részt vevők többsége is úgy nyilatkozott, hogy nem követik rendszeresen a politikai történéseket. Kertész Gábor, a Tavaszi Megújulás Szövetség vezérszónoka azt mondta, ez azért van, mert úgy érzik: nem róluk szól a politika.

Ez abból is látszik szerinte, hogy a politikusok nem állnak le nyilatkozni az újságíróknak, elmenekülnek, vagy úgy tesznek, mintha telefonálnának. “Azon viccelődtünk, hogy a 444-et vajon visszaengedték-e már”, tette hozzá párttársa, Versics Dániel frakcióvezető-helyettes, aki annak ellenére sem menne politikusnak, hogy akár holnap újrakezdené a játékot:

“Anyukámnak már az ötlettől is a hideg futkos a hátán“.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!