A mérget keveseknek szánja a kormány, de mindenki rosszul lesz tőle
Akkor egy Vatikánból fizetett pap külföldi ügynök? Ha viszont Soros György magyar szervezete utal, az rögtön hazai? Egyelőre több a kérdés, mint a válasz. A Corvinus Közéleti Klub eseményén szakértők és érintettek fejtették ki véleményüket a tervezett civiltörvényről. Egység sehol sem látszik, pedig itt volna rá az idő.
A civilek körüli feszültséget már a szerdán délután a Corvinus Egyetemen megrendezett fórum előtt mindenki megtapasztalhatta. Deák Dániel, a Közalkalmazotti Tanács elnöke ugyanis fontosnak tartotta még kezdés előtt elmondni, hogy ők beálltak a fórum mögé, hogy ezzel is legalizálják a Corvinus Közéleti Klub eseményét. Ádám Zoltán vitaindító beszédében hangsúlyozta, milyen fontos ügy a civiltörvény, és szolidaritását fejezte ki a klub nevében a civilek felé.
A vitában részt vett Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság munkatarsa, Sebály Bernadett, a Civil Kollégium Alapítvány munkatársa, illetve Misetics Bálint szociálpolitikus, a polgári engedetlenség szakértője.
Nagy Boldizsár szerint már önmagában az baj, hogy önálló képviselői indítványként nyújtották be a törvénytervezetet, így nem kell hatásvizsgálatot készíttetni, sem az érintettekkel egyeztetni. Szerinte a célok bizonytalanok, nincs olyan civil szervezet, amely megváltoztatta volna olyan formán a tevékenységét, mint ami a törvényszövegben szerepel. A jogszabálytervezet szerinte tele van gumifogalmakkal, például a külföldről származó támogatás fogalma sincs egyértelműen meghatározva.
Soros György magyarországi számlájáról érkező pénz külföldi vagy sem?
- kérdezte Nagy. Ha a győri Audi utal egy szervezetnek, az közvetett külföldi támogatás? - tette fel a kérdést a nemzetközi jog szakértője. Egyáltalán, mi a vallási tevékenység? Akar a Pázmány Egyetem is lehet külföldről pénzelt szervezet. Nagy szerint diszkriminatív a tervezet, hiszen nem magyarázza meg, miért épp a vallási vagy a sporttevékenység esetén veszti hatályát. Továbbá túlterhelést okoz a bíróságokon, és a pénzmosás és terrorizmus elleni harcot sem segíti.
Politikai vetülete is van a kérdésnek: halálos vétek azt sugallni, hogy ami külföldről jön, az gyanús. Stigmatizálashoz vezet, a nép átveszi ezeket idővel, mint Oroszországban – hangsúlyozta Nagy.
A jogász szerint nem igaz, hogy az amerikai törvényt, a FARA-t másolná a jogszabállyal Magyarország. Orbán Viktor a múlt héten Brüsszelben jött ezzel, de Putyin is erre hivatkozott 2012-ben, egyik sem volt igaz. Az amerikai törvény arra vonatkozik, aki ügynök, megbízott, és ez a magyar és orosz szabályozásból hiányzik. Az izraeli törvény legalább nem diszkriminál, a magyar ezt is megteszi. A különbségeket számba véve az orosz törvényben nincs a támogatásokra vonatkozó összeghatár, az amerikainál egyáltalán nem szempont a pénz, az izraeli törvényben pedig nem számít a magánadomány. (Utóbbiról beszélt a hvg.hu-nak januárban a legnagyobb izraeli civil szervezet ügyvédje.)
Hogy mi a megoldás ilyen helyzetben? Nagy Boldizsár szerint a bélyeget az érintett civilek használják pozitív kontextusban: mi olyan jók vagyunk, hogy még külföldről is kapunk pénzt.
Az őrkutyák kiéheztetése
Mi a civiltörvény hatása a jogállamra? Ezt próbálta elemezni Kádár András Kristóf. Szerinte a jogszabály egy 2010 óta tartó folyamat része. Az Alkotmánybíróság és a média elfoglalása után logikusan a civil szféra megrendszabályozására került sor a kormány részéről. Kádár felelevenítette, hogy a 2014-es választás megnyerése után Lázár rögtön rászállt a norvég pénzekre. Nem a pénz kellett, a hatalmat ellenőrző civileket akarták ellehetetleníteni. A most következő lépés a civilek hitelességének lerombolása. A kormány által kért adatok ugyanis most is hozzáférhetőek, "mi ez a duma az átlathatóságról?" A stigma a lényeg Kádár szerint.
Ez alól a stigma alól menekülnek a szervezetek, most épp a kisebbségi-nemzetiségi szervezetek akarnak kikerülni a jogszabály-tervezet hatálya alól. A kormány nem akar a valódi problémával foglalkozni, inkább rámondja a civilekre, hogy külföldről kapnak pénzt, és még bíróságra is el merészelnek menni - mondta a jogvédő. A Fidelitas már támadja is az Ügyvédi Kamarát, amiért együttműködött a Helsinki Bizottsággal.
A stigma ezeket az együttműködéseket lehetetleníti el, és az adományozási hajlandóság ellen is hat
– vallja Kádár.
Feladata-e egy civil szervezetnek a politizálás egy normális társadalomban, kérdezte Ádám Zoltán a Civil Kollégium Alapítvány munkatársát, Sebály Bernadettet. Egy aktivistáról könnyű elmondani, mit csinál, a civil szervezetnél ez nehezebb. Heterogén a civil világ, és még a mostani közös fellépés is töprengést igényelt – mondja Sebály. A Civilizáció együttműködés egy ilyen kísérlet. Van, aki elutasítja civilként a politizálast, van, aki szerint a társadalmi munka a civilség ismérve. Van tehát apolitikus civil viselkedési mód, és vannak, akik követeléseket fogalmaznak meg. És még ezen belül is van egy töréspont: vannak a szakmai érveken belül maradó civilek és a minél szélesebb körben hatni akarók.
A 62 ezer civil szervezet kevesebb mint 6 százaléka önérdekérvényesítő. Nagyot kellene ugrani tehát a civil önértelmezési ethoszban ahhoz, hogy szektoriálisan, együtt reagáljanak a jogszabály-tervezetre – mondja Sebály. Szerinte most olyan nagy a tét, hogy elvárható lenne az egységes kiállás.
Misetics Bálint veszi át a szót. Kicsit az ördög ügyvédjeként szól. Szerinte legitim arról beszélni, mi rossz lehet abban, ha egy ember sok pénzzel hatást gyakorol egy ország közéletére. És a külföldi hatás is vitaképes téma, szembeállítható a népszuverenitás elvével – vallja. Ez méltányos dolog lenne jobboldali polgártársainkkal. De a civilek elleni támadás ezzel együtt a Kádár András által felvázolt folyamat része szerinte. Miért nem volt nagyobb ellenállas miatta? – kérdezi Misetics. A civilek közt létezik a rendszerváltozás óta az apolitikus ethosz, szerinte ez üt most vissza.
Amennyire kevéssé tudtuk megvédeni a köztársaságot, olyan kevéssé tudta magát a köztársaság elfogadtatni
– mondja. Vannak "szemétségek", egyik felük társadalompolitikai elgondolásból származik (oktatási elképzelések), a másik pedig a szimbolikus politizálásból fakad (mint a strasbourgi ítéletek felfújása). Utóbbi igaz a CEU és a civilek ügyében is. A felhorgadó tiltakozások, tüntetések egyébként sikeresen összetartják a kétharmadot adó Fidesz-szavazótabort – vélekedik. Még mindig nem használjuk eléggé a polgári engedetlenségi eszközöket, amilyennel Gandhi és Martin Luther King élt. Egyre többet kellene hasznalni az intézményen kívüli politikai eszközöket, ha az intézményeseket már nem lehet, mert kiüresedtek – zárja gondolatait Misetics.
A kiselőadások után egy hozzászóló megjegyzi: nem szabad elfelejteni, hogy mindez a civilellenesség és sorosozás már a választási kampány része. Egy másik vélemény szerint azért is fontosak a civilek, mert már egyszerű jogi ügyeket is Strasbourgig kell vinni a központosító akarat miatt, és sima statisztikai adatokat is ki kell perelni. Azaz a mindennapi közélet normálisabb működéséhez kellenek a civilek. A külföldi támogatás gyanússá tétele egy keresztény kormánytól pedig abszurd.
Egy Vatikánból fizetett püspök akkor most külföldi ügynök?
Kovács András, a Menedék Egyesület vezetője is kérdez. A civilek sokszor elbeszélnek egymás mellett, és kérdés, mennyire éri tényleg a civil társadalmat a törvény éle, vagy mennyire csak pár szervezetet. Misetics szerint ez igaz, de hatásában mégiscsak az egész civil társadalom a kárvallottja a támadásnak. Sebály szerint ez konkrét támadás a civil szektor ellen, 5-700 szervezetet érinthet a törvény, nemcsak azt a pár liberális jogvédő szervezetet, amelyekre mindenki utal. Nem liberális alapítványok pénzei is megbélyegzőek lesznek. Inzultusok most is vannak, zaklatások, és a törvény felbátorítja a gyűlölködőket a társadalomban.
Kádár András szerint a kormányzati szándék és a hatás elválasztandó, a liberális jogvédők voltak célkeresztben, de ezt a célt nem lehet kodifikálni, ez annyira diszkriminatív lenne. A törvény hatása viszont le fog szivárogni a civil szféra alapjaihoz. "Ránk lőnek, de mindenkit eltalálnak."
Nagy Boldizsár szerint a törvény célja az is, hogy ne akarjon senki politizálni, a hatalomhoz hozzáférni. A teljes civil szférát akarják kompromittálni, a törvény az önkény terepe lesz, mert nem elég egzakt. Miseticsre visszautalva: igen, inkább jöjjenek a gyanús pénzek Oroszországból, mert itt a formális szabályok majd eldöntik, mi legális, mi nem, de ez a "külföld egyenlő gyanús" nem jó irany.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
