Erősödik a civilek elleni nyomás (amelyet egyre kevésbé homályosít el a CEU elleni kormányzati hadművelet). A kormány egyrészt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága bangladesieknek megítélt kártérítése miatt támadja a felperesek ügyét képviselő civileket, másrészt már szavazás előtt áll az ellenérzést fokozó civiltörvény. A parlamentben már elhangzott, hogy Amerikában egy 1938 óta hatályban lévő törvény, az idegen ügynökök regisztrációs törvénye (az angol szavak rövidítéséből: FARA) szabályozza a civilek működését, erről beszélt nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter is – szerdán pedig maga Orbán Viktor mondta azt az Európai Parlamentben, a magyar civiltörvény amerikai mintára készül.

"Magyarországon a kormánypártok által tervezett jogi szabályozás kevesebbet követel meg a külföldi pénzből működő szervezetektől, mint az Egyesült Államokban a ma is hatályban lévő FARA-törvény. A magyar emberek ezeket a szervezeteket soha nem hatalmazták fel arra, hogy őket képviseljék, ezzel szemben az Orbán-kormányt egymás után kétszer is nagy többséggel választották meg" – mondta korábban Szijjártó.

Pedig egy ideje egyértelmű, hogy a magyar törvénytervezet inkább követi az izraeli és orosz mintákat, mint a FARA-t. Izraelben az itthon sem ismeretlen Arthur Finkelstein politikai tanácsadó hatására bevezetett törvény arról rendelkezik, hogy egy bizonyos összeghatár feletti külföldi támogatást be kell jelenteni, illetve büntetést is lehet fizetni emiatt. Illetve "a bevételeik legalább felét külföldi támogatásból szerző civil szervezeteknek minden egyes kiadványukon részletesen be kell számolniuk a szponzorokról, a kormánnyal és a hadsereggel pedig innentől kezdve csak különleges engedéllyel léphetnek kapcsolatba", írja az 444. Az ürügyet az adja, hogy volt olyan szervezet, amit azért támogattak külföldről sok pénzzel, hogy lejárató kampányt folytasson a választáson.

Az orosz szabályozás ennél keményebb: a külföldi finanszírozású civileket külföldi ügynökként bélyegzi meg, és ezt jelezniük is kell. A politizálás fogalma is kitágul, a kereskedelmi célú külföldi megbízásokat is beszámítja a törvény. Aki nem nyilvánítja magát önként ügynöknek, az büntetést kockáztat – a világhírű Szaharov Központ a büntetések miatt a csőd szélére jutott.

FARA

A Századvég korábban, a  civilellenes kampány felerősödésére publikált elemzést az amúgy szerinte népszerűtlen civil szervezetekről, épp azokról, amelyeket Németh Szilárd kisöpréssel fenyegetett meg, és amelyek a fideszes politikusok szerint:

• függetlennek mutatják magukat, de nem azok,
• demokratikus deficittel küzdenek, "elszámoltathatóságuk, legitimációjuk kérdéses",
• létalapjuk a nagyszámú hivatkozás, amit viszont úgy teremtenek meg, hogy egymást hivatkozzák keresztbe,
• az őket támogatóktól függenek, gyakran támogatóik üzleti, politikai érdekeit képviselik,
• lobbicégként kéne ezeket kezelni,
• regisztrálni kell ezeket a szervezeteket és szigorúbban kell szabályozni anyagi forrásaik feltüntetését.

Azaz kezdődik a támogatók és megbízók egybemosása, így a szervezetek lobbistáknak, idegen ügynököknek mutathatóak be.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta a civiltörvényről azt mondta a hvg.hu-nak, nem érti, miért épp a civilek politizálásával van baj. "A politikai életben rengetegen próbálnak hatást gyakorolni művészek, szervezetek, újságok, médiumok – miért pont a Soros-támogatásokat élvező civilek keltenek nyugtalanságot? Folyton támadják a civileket, hogy senki nem választotta meg őket, demokratikus deficit van – de a civilek nem közhatalmi szereplők, nincs hatókörük. És miért baj az, hogy amit mi 2006-ban, a rendőri túlkapások idején a Fidesszel együttműködve képviseltünk, elértünk számos jogi eljárásban, illetve a rendőri panasztestület létrehozásával, amely civil kontrol alatt van, és ahová fordulni lehet panasz esetében, szóval ugyanezek az eszközök, törekvések miért lesznek rögtön gyanúsak, ha a külföldi menedékérők állapotára vonatkoznak?"

A FARA valami egészen más

De mi is pontosan a FARA? Ez a törvény a második világháború előestéjén született, és kimondta: a külföldi hatalmak érdekeit képviselő ügynökök tegyék nyilvánossá kapcsolatukat, hogy mindenki tisztában legyen ennek tényével. Létrejöttét a nagyfokú német, náci propaganda jelenléte okozta (a világháború előtt egyes amerikai körökben sem voltak népszerűtlenek a fajvédő gondolatok).

A törvényt aláírta: Franklin D. Roosevelt

archív

1966-os módosításáig az idegen hatalmak propagandistáira fókuszált a törvény – ezt az Index.hu erős itthoni orosz titkosszolgálati aktivitásról beszámoló kémelhárító-interjúja után elég érdekes látni –, 23 esetben használták a második világháború alatt. 1966-ban aztán a hidegháborúnak megfelelően szűkítették a kört, és a propagandáról a lobbitevékenység felé, tehát azokra irányították a törvény fókuszát, akik vélhetően gazdasági és politikai előnyök érdekében próbálták befolyásolni a kormány működését. Ezért kellett regisztrálnia a magyar kormány amerikai lobbistájának, Connie Macknek is, akit 2014-ben az 1,4 milliárdos amerikai magyar érdekvédelmi program részeként foglalkoztatunk. A lobbizást a Századvég irányítja.

Viszont innentől kezdve egy szervezet vagy személy csak akkor került be a FARA adatbázisába, ha a kormány bizonyítja, hogy idegen hatalmak befolyásolták. Ez tehát a kormányra hárította a bizonyítás terhét, 1966 óta nem is volt a FARA-ra alapozott sikeres büntetőügy. 1995-ben is változtattak a törvényen, eltávolították belőle a politikai propaganda kifejezést. 2007-től online is elérhető az adatbázisban szereplő szervezetek listája. A FARA-adatbázisában egyébként jelenleg két magyar érdekekért lobbizó cég is található.

Volna jobb lobbitörvény is

A törvény értelmében az idegen érdekek ügynökének regisztrálnia kell, ki kell fejtenie, miben áll az idegen támogatás. Az általa megjelentetett propagandaanyagokon fel kell tüntetni, hogy melyik állam befolyását képviselik, és az iratok egy-egy másolatát be kell szolgáltatniuk az ügyészségnek. Az ügynöknek dokumentálnia kell a tevékenységét, és engednie kell, hogy ezeket az ügyészség megvizsgálja.

A törvény nem korlátozza a tevékenységet, csak regisztrációt követel meg. Nem kell regisztrálniuk diplomatáknak, kizárólag kereskedelmi, vallási, tudományos, művészeti célú ügynököknek, humanitárius célból ügyködő ügynöknek, illetve lobbistáknak, akik a lobbitörvény alá tartoznak.

Civil a célkeresztben: Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság vezetője

MTI / Marjai János

Littvay Levente, a CEU Amerika-szakértője szerint az Egyesült Államokban régóta szabályozzák a lobbizást, ugyanakkor a FARA-ról ebben az összefüggésben még nem hallott, holott a lobbizás gyakorlatát és törvényi hátterét elég jól ismeri. Nálunk szinte semmilyen szabályozás nem létezik a lobbizásra, talán nem ezt a törvényt, a FARA-t kellene elsőként lemásolni, és nem a civileket támadva.

"Nem a lábjegyzetekkel kéne kezdeni"

– mondja Littvay. Amerikában a cégek átlátható módon támogatják a jelöltek kampányát, így jól látható, ha egy képviselő később esetleg egy őt támogató cégnek előnyös törvénykezési lépést támogat vagy kezdeményez. A civilekre – "de hát mik azok a civilek Amerikában?" – vagyis az NGO-kra, nem állami szervezetekre államonként eltérő szabályozás vonatkozik.

Vissza a jövőbe

MTI / EPA / Michael Reynolds

A hvg.hu-nak korábban nyilatkozott az USA egyik legnagyobb és legrégebbi civil szervezetének, az UCLA-nak az elnöke, Anthony Romero. Ott van pénz és tagság is: félmillió tag, évi 100 millió dolláros a költségvetés. Romero beszámolt arról, hogy a(z) – akkor még tényleg csak formálódó – Trump-adminisztráció is azon van, hogy szigorítson a civilek jogi ellenőrzésén. A civilszervezeti vezetőknek ott jövedelembevallást kell készíteniük, vagyonbevallást azonban nem. Szerinte a civileknek, amit lehet, meg kell támadniuk a bíróságon, és ki kell tartaniuk. Nemcsak itt, az USA-ban is: "egy a civil- és nem kormányzati szervezetekkel szemben nagyon ellenséges kormány hatalmának a kezdetén vagyunk".

A kormány tehát alapvetően orosz-izraeli mintát követ, de egy eredendően a náci propaganda ellen kitalált, de facto külföldi ügynökökre alkalmazott amerikai jogszabályt is a szeme előtt tartva készül törvényt alkotni. De nem a konkrét szabály a lényeg, ahogy a 444-nek az egyik érintett izraeli civil szervezet vezetője megfogalmazta: "Az a cél, hogy minél többet lehessen beszélni a dologról. Nem is az a fontos, hogy mit fogadnak el, hanem hogy minden este el lehessen mondani a tévében, hogy ezek a civilek nem hazafiak, nem legitimek, hogy valami külföldi, titkos erőnek a szolgálatában állnak."