Döntött az Alkotmánybíróság a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzéséről

Az ügyben a Kúria elnöke fordult az Ab-hez, kérve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény bírák ellenőrzésére, illetve annak felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Darák Péter az indítványában felvetette, hogy egy 2013-as törvény kiveszi az országgyűlési képviselőket a nemzetbiztonsági ellenőrzés alól, a bírákat azonban nem, továbbá nem állapítható meg pontosan, mely bírákra milyen esetekben vonatkozik az adott szabályozás. A Kúria elnöke úgy látja, hogy a támadott rendelkezések sértik a bírói függetlenség, a jogállamiság, jogbiztonság, illetve a hatalommegosztás elvét, ezért alaptörvény-ellenesek.

Az Ab egy ombudsmani indítvány nyomán korábban már foglalkozott a kérdést 2013-as szabályozó jogszabállyal, és egyes elemeit alkotmányellenesség miatt megsemmisítette, ezért 2014-ben módosult a szabályozás.

A testület kedden kimondta, hogy a Kúria elnökének indítványa megalapozott. Indoklása szerint a nemzetbiztonsági érdekek védelme alkotmányos cél és állami kötelezettség is, ám a támadott szabályozás olyan visszaélésekre adhat lehetőséget, amelyek nem egyeztethetőek össze a bírói függetlenséggel.

Az ügyben azt is megállapították hogy a kifogásolt rendelkezések miatt főszabállyá válhat a bírók megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzése, holott az alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely ennek szükségességét igazolná.

A testület a Kúria elnökének indítványát megalapozottnak találta, és megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló kétharmados törvény egyes szövegrészei alaptörvény-ellenesek, sértik a bírói függetlenséget és a magánszféra tiszteletben tartására vonatkozó alapjogot, ezért azokat 2018. június 29-ei határidővel megsemmisítette. A jövőbeniség indoka az, hogy a megsemmisített rendelkezések helyett az Országgyűlésnek új szabályokat kell alkotnia.