A Kossuth Rádiónak adott szokásos, péntek reggeli interjúban már beharangozta Orbán Viktor, hogy

„gondolatok lesznek”

szombat délelőtti, tusványosi beszédében, az erős Magyarország felépítéséről fog beszélni. Vagyis: nyilván lesz brüsszelezés, migránsozás és sororozás is. A rendezvény idei mottójához igazodva: „A biztos pont.” A miniszterelnök beszéde előtt két nappal amúgy magasra tette a lécet a Németh Szilárd, Georg Spöttle, Bakondi György, Juhász Tünde kvartett, a migráció Európára gyakorolt hatásáról értekezve. Az Index helyszíni beszámolója szerint Bakondi kijelentette, „azok az elképzelések, miszerint Szíriából jönnek menekültek, bánatos szemű kisgyerekek és asszonyok voltak a videón a televízióban, ebből egy szó sem igaz.” Németh Szilárd pedig a gombamód szaporodó mecsetekről beszélt. Azt mindenesetre megelőlegezték Orbánnak, hogy mi vagyunk a biztos pont Európában.

A vátesznek ácsolt színpad

MTI / Máthé Zoltán

Tavaly nagyot gurított Orbán Tusványoson: ott állt ki a hivatalban lévő miniszterelnökök közül elsőként Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett. Azt mondta, Trump lenne a legjobb Európa és Magyarország számára, egyetért a „derék amerikai elnökjelölt” javaslataival a terrorizmus elleni küzdelem terén. Az akkor még esélytelennek tűnő Trump melletti kiállás kifejezetten jó taktika volt: a 444.hu azt írta, így egy esetleges Clinton győzelem esetén az összes kritikát visszaverhették volna azzal, hogy ez Trump támogatása miatt van, veszíteni való viszont nem volt vele, nem utolsósorban pedig Trump győzelme után a Fideszben megerősödött az a meggyőződés, hogy Orbán nemcsak zseni, hanem látnok is.

Trump támogatásán kívül voltak a szokásos elemek: a határvédelem fontos, a migráció növeli a bűnelkövetést és a terrorizmust. A migráció szót a tavalyi beszéd leirata szerint 22-szer ejtette ki a száján, Soros György nevét viszont egyszer sem. Akkor még csak a brüsszelezés dívott, lopakodó európai szervezetként is leírva az Európai Bizottságot.

2015 fő üzenete: az európai nemzetek eltűnése a tét

A miniszterelnök 2015 nyarán, a nagy menekültválság előszelében arról beszélt, az európai baloldal azért pártolja a bevándorlást, mert a nemzeti keretek felbomlása beteljesítheti történelmi távú céljukat; a magyar baloldal egyszerűen nem szereti eléggé a magyarokat. Akkor már bejelentették, kerítés épül a határon, kint virítottak a kormány menekültellenes plakátjai (népszavazásról még szó sem esett), és naponta több ezer menekült lépte át a magyar határt, hogy aztán Nyugat-Európába távozzon.

MTI / Koszticsák Szilárd

Persze "az ideológiai fogságba esett" Európát is ostorozta a tehetetlenségéért. Amúgy azt ígérte, hogy óriási feliratok és nyilak lesznek az épülő kerítésen, amelyek mutatják majd "minden érdeklődőnek", merre kell menni. Hát nem egészen így alakultak a dolgok.

2014: illiberális demokrácia és milyen orosz medve?!

A kétharmaddal újraválasztott Orbán Viktor az őszi önkormányzati választások előtt küldött a magyaroknak emlékezetes üzeneteket, amelyeket aztán az egész világ meghallott. Ekkor még csak említés szintjén bírálta az Európai Unió befogadáson alapuló bevándorláspolitikáját, és feltette a kérdést, azt akarjuk-e, hogy kérdésessé váljon a nemzetállamok etnikai alapja. Aztán a paksi szerződés miatti orosz közeledésünket kezdte el azzal magyarázni, hogy mennyire rossz, ami Oroszország és a Nyugat között mostanában történik. Hát igen, az év tavaszán foglalták el az orosz alakulatok az Ukrajna területén álló Krím félszigetet. És ez az alkalom, amikor Orbán elkezdett illiberális demokrációról beszélni, (amit amúgy később a döbbent arcot vágó Angela Merkel mellett is megismételt) arról, hogy a kormányoknak a nemzeti érdekeket kell védeniük, a liberális állam pedig nem védte meg a magyar nemzeti vagyont, az embereket az eladósodástól.

MTI / Beliczay László

Az illiberális demokrácia messze az egyik legemlékezetesebb kijelentése volt, még most is magyarázkodott miatta a Kossuth Rádióban. Orbán szerint az emiatt kialakult nyugati sajtóhadjárat méltatlan volt, bár lehetett gondolni, hogy szavaiból egy liberális ellentámadás bontakozik ki, ennek a jelentőségét viszont nem becsülné túl.

„El kell utasítani azt, hogy Magyarországon a liberális azt jelentse, hogy ha nem a liberálisok nyerik a választást, akkor nincs többé demokrácia. Mi az illiberális megközelítés hívei vagyunk, a demokrácia az demokrácia, nem kell hozzá jelzőt fűzni"

– hangoztatta, nevetségesnek nevezve, hogy egy liberális párt veresége esetén az az első reflex, hogy megszűnt a demokrácia” – érvelt most Orbán. Nem tudni, hogy bel vagy külföldi reflexekre gondolt-e Orbán, mindenesetre a Freedom House idei jelentése szerint zuhanórepülésben van itthon a demokrácia. Bár Orbán úgy emlékszik, mikor ők vesztettek választást, sosem gondolták, hogy vége a demokráciának, azért a 2002-es bukta után csak azt mondta, hogy „a haza nem lehet ellenzékben.”

De vissza a 2014-es beszédhez: a munkaalapú társadalomról és a külföldiek által fizetett aktivistákról is beszélt – akkor még csak a norvég alapos civilek szúrták a szemét -, de itt hangzott el az is, „önriogatás volna azt mondani, hogy besodródtunk az orosz medve ölébe.” Azt, hogy szerinte most milyen messze vagyunk az öltől, nem tudni, azóta mindenesetre volt pár Putyin-Orbán találkozó, köztük nagyon kínosra sikerült képekkel is.

2013: Amerikát és Európát is szídta

Orbán négy évvel ezelőtt arról beszélt, már nem csak Európa, hanem az Egyesült Államok is meggyengült. Orbán új világrendet vizionált, és eldőlhet, hogy a nyertes vagy a vesztes oldalra kerülünk, egyelőre nem tudtuk kihasználni az 1989 utáni helyzeteinket. Itt még nagy volt a barátság Simicskával: azon örvendezett, hogy vannak végre nemzeti tőkések, példaként Simicska cégét, a Közgépet említette.

MTI / Beliczay László

2012: Európa a vesztébe rohan

Brüsszel nem tud úrrá lenni a válságon, a Nyugat holdkórosan tántorog a vesztébe – mondta Orbán 2012-ben, de itt még nem látnoki képességeit (menekültválság) csillogtatta, egyelőre a brüsszeli döntéshozók gazdasági válságra adott válaszait kritizálta, és ismét olyan szerepben tetszelgett, mint aki az elkényelmesedett jóléti államoknál előbb felismerte, hogy hogyan lehetne lépést tartani a vágtató Ázsiával és Afrikával. Orbán azért óva intett attól, hogy megtagadjuk Európát, csak úgy vélte, más a sikerrecept Nyugaton és más Közép-Európában. Mostanra úgy látszik, Közép-Európában is eltérő sikerreceptek vannak, a román gazdaság például az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint jobban nő idén, mint a magyar, az ország versenyképessége is bezuhant, ott a szomszédok közül Szlovákia előzött be.

MTI / Baranyi Ildikó

2011: jön a végítélet

A vátesz Orbán már ekkor előjött: még sehol sem volt a népvándorlás, de már a nyugati világ összeomlásáról beszélt, bár a végítélet eljövetelét még az államadósságra kente. Az államadósság elleni harc a sorosozás óta kicsit háttérbe szorult. Tavaly év végén 74,1, az idei első negyedévben 74,6 százalék volt az államadósság.

Túry Gergely

2010: A kapitalizmus válsága

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után még jócskán tartott a globális hitelválság, így főleg a gazdaságról beszélt, szerinte „spekulatív kapitalizmusban” élünk, ahol nincs meg az a morális alap, hogy a bank nem ad hitelt olyannak, aki nem tudja visszafizetni. Ezt az akkor már bejelentett első devizahiteles mentőcsomag után mondta. Egyéb mondatai is előrevetítették az állami beavatkozásokon alapuló gazdaságpolitikát. Itt sem hagyta ki, hogy megemlítse, 2010-ben kétharmados forradalom történt a szavazófülkékben.