Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Az amerikai hatóságok szerint forralva fogyasztható csak a magyar víz. Ez nem igaz, a magyar ivóvíz megfelel az EU-s előírásoknak, de mégis fennáll a mérgezés veszélye. Hogyan lehetséges ez? Cikkünkből kiderül.

Felkavarta az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) jelentése az állóvizet, az amerikai hatóság nem javasolta fogyasztásra a magyar csapvizet. A különböző magyar hatóságok nagy hangon tiltakoznak, és egyeztetéseket kérnek a Külügyminisztériumtól.

Az ivóvíz az ország 95 százalékán kiváló minőségű, mikrobiológiai szempontból minden településen fogyasztható, mondta az Emmi a VG.hu-nak, kémiai szempontból pedig az arzénes víz okoz gondot még 29 településen az országban. Európában az arzénos vizünkkel, bármennyire próbálja is az Emmi csökkenteni a jelentőségét, azonban csak a középmezőnyben vagyunk, vagyis az Európai Bizottság jelentése alapján a vizünk kémiai paraméterei kevésbé felelnek meg az előírásoknak annál, mint ahogyan mi azt gondolnánk.

Az amerikai járványügyisek Magyarország-képe elég fura tehát, a vizet csak forralva javasolják fogyasztani, és azt tanácsolják, a jég fogyasztásától is tartózkodjunk. A CDC rengeteg oltást javasol a Magyarországra utazóknak, sokaknak ajánlja a Hepatitis A oltást is, amit szerintük a szennyezett étellel és vízzel kaphatunk meg, "tartózkodjunk és együnk bárhol is" az ország területén. Tetoválás, piercing vagy szexuális kapcsolat létesítésének szándéka esetén a Hepatitis B oltást is ajánlja a hivatal, de akkor is, ha esélyes, hogy kórházi kezelést kapunk. A veszettség elleni oltás is hasznos lehet, fennáll a veszélye, hogy megmar valami állat, mert olyan helyen kirándulunk, esetleg állatorvosi munkát végzünk. De egy sima, elhagyatottabb területen történő kirándulás esetén is ajánlott. A magyar külügy ezután közleményben jelezte, megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a CDC kijavítsa az ivóvízre vonatkozó hibás információit.

MTI / Kálmándy Ferenc

A 2016-os budapesti Vízcsúcsra készült angol nyelvű anyagok a magyar víz dicshimnuszait zengik, az egyik cikk címe: Hungary, a Water Superpower. Ez ódákat zeng a magyar vízről. A Condé Nast Traveller 2016 júliusi cikke is összegyűjtötte az európai fogyasztható-nem ajánlott országokat, itt Magyarországot először a megbízhatatlanok közé sorolták, de aztán az utazók visszajelzései "és a magyar kormánytól kapott tudományos adatok" miatt korrigálták  a véleményüket, és bekerültünk az iható csoportba - kormányunk nem volt rest, és korrigálta a lapot. A világszerte ismert Lonely Planet utazási kalauz szerint is biztonságos a magyar víz. Idáig a laikus, felhasználói víztapasztalat. Mi a helyzet a tudományos oldallal?

Meg fog lepődni, honnan jön a legtisztább víz

Magyarországon az EU-ban a legmagasabb a parti szűrésű vizek felhasználása az ivóvízkészletben. Ez azokat a folyómenti telepeket jelentik, amelyeknél a folyóba igyekvő vízfolyások a meder menti homokágyon átszűrődnek. Ez a legjobb minőségű tisztítás, a kavicsokon képződő filmrétegen a gyógyszermaradékok is kiválnak, ezt a vizet alapesetben klórozni sem kellene. Magas, illetve alacsony vízállásnál viszont szükség van tisztításra. A fővárosi vízről sok legenda és tévedés él, sokak azt gondolják, Budapesten a ivóvíz karsztvízből van - nem, a főváros ivóvizének 99 százaléka a parti szűrésű kutakból jön.

Perger László vízgépészeti szerelő-technikus egy arzénmentesítő berendezéssel ellátott vízgépházat ellenőriz a Heves Megyei Vízmű Zrt. telephelyén.
MTI / H. Szabó Sándor

A vizeket hipoklorittal (hipóval), klórgázzal vagy klórdioxiddal szokták fertőtleníteni. Utóbbi előnye, hogy a felszabaduló oxigén végzi el a voltaképpeni fertőtlenítést jelentő oxidációt, és a klóros szag elmarad. Az UV-fényes fertőtlenítéssel annyi baj van, hogy ha a víz tárolási helyén elvégzik ezzel a fertőtlenítést, a csőrendszerben újra szennyeződhet. 

Balesetek mindig vannak: 2006-ban Miskolcon szennyeződés került az ivóvízbe, és június 3 és 22. között emésztési (hányás, hasmenés, olykor láz) megbetegedéseket okozott. Összesen 179 beteget kezeltek kórházban. Áradás miatt szennyezett víz került a miskolci vízbázisba, egy kút szennyeződött június 2-án, az ivóvízben különböző vírusok és baktériumok voltak kimutathatóak. A vizsgálatok fekáliaszennyeződést állapítottak meg.

Ólom és nehézfémek – folyassunk!

A kormány tehát akár újságcikkeket is helyesbíttet, ha arról van szó, de mit jelent a tiszta ivóvíz valójában? Mert az egy dolog, hogy a víz tisztán érkezik a lakásig vagy a vízóráig - a közműszolgáltató idáig garantálja a víz tisztaságát. De mi van utána? A vezeték, ami sok lakásban még mindig található a régen használt ólom és persze réz vízvezeték (vagy nem is a lakásban, hanem a ház és a lakás közti részen, amit a legritkább esetben cserélnek ki lakásfelújításkor). Ólom csőre jó eséllyel bukkanhatunk 30 évnél idősebb lakásokban - Budapest épületeinek pedig 90 százaléka 100 éves. Ezekből a csövekből oldódhat nehézfém, ami viszont mérgező. Ideális esetben a vízkő réteget képez a csövön, ami megszünteti az oldódást, de van, amikor nincs ilyen vagy nem elégséges. Az ólomszennyezés alattomos: nincs íze, szaga, viszont káros: a magzatokat károsíthatja, a gyerekek szellemi fejlődésére káros hatással van, felnőttekben vitaminok, nyomelemek, ionok felszívódásánál okoz problémákat.

Ahol van esély az ólomszennyezettségre, ott a csőben álló víz a kifolyatását javasolják a csövek cseréjéig. Ez azt jelenti, hogy ha nem volt egy ideje használatban a csap, akkor 1-2 percig folyatni kell a vizet, mielőtt az étkezéshez-iváshoz felhasználni kívánt, immáron fémmentes mennyiséget kivennénk. Ha a vízelosztó rendszerben van ólomcső, akkor ötperces folyatás is indokolt lehet. Főzéshez pedig csak hideg vizet használjunk, mert a meleg víz nagyobb mértékben oldja a fémeket. Ennyi vizet pazaroljunk el naponta? Nem feltétlenül, az ólmos vízben moshatóak a zöldségek, és akár vécélehúzásra, takarításra is használható.

Reflektorok világítják meg a vizet a Fővárosi Vízművek, 80 ezer köbméter ivóvíz befogadására alkalmas, félig töltött Gruber tározójában a Gellért hegy alatt
MTI / Beliczay László

Érdemes tehát bevizsgáltatni a vizet, ha felmerül az ólomgyanú. Korábbik kutatások a reggeli, első vízben kimutattak ólom-, réz- és nikkeltartalmat - utóbbit a rossz minőségű csapokból, amelyeket nem, vagy nem eléggé krómoztak, az ugyanis nem oldódik.

Lehet víztisztító berendezéseket is használni, a zeolitot, ioncserélő műgyantákat és fordított ozmózis membránt alkalmazó gépeket ajánlja az Országos Környezet-egészségügyi Intézet tájékoztatója.

„A pincérek olyan fura fejet vágnak”

A vízkérdést a reddit fórumozói is megvitatták, mindenki biztonságosnak ítéli a magyar ivóvizet, csak az ízét érzik többen valahogy olajosnak. Valaki megjegyzi "a pincérek mindig olyan fura fejet vágnak, amikor az étteremben ilyet kérek". Vannak, akiknek gyomorfájást okozott a csapvíz, de aztán hozzászoktak, és elmúlt. A Daily Mail nagy grafikát közölt tavaly júniusban, hogy Európában hol lehet és hol nem inni a csapvizet, Magyarország az iható kategóriába került - épp a CDC adatai alapján.

A kanadai kormány legfrissebb, július 28-i utazási tanácsai nem nagyon lacafacáznak a térség országainak szétszálazásával, szerintük a kelet-európai régióba érkezők hasmenést kaphatnak a víztől, az ételtől Hepatitis A-t, a vizet pedig, ha nem vagyunk az eredetéről biztosak, érdemes felforralni.

Ha forralni nem is, folyatni mindenképp.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!