Megváltoztatná az Európa parlamenti pártok támogatásának rendszerét az Európai Bizottság, és ezzel leginkább az euroszkeptikus pártok járnának rosszul: akár a felére is visszaeshet a frakcióik és alapítványaik támogatása. A jelenlegi rendszerben a frakciók a támogatások összességének, ami 2017-ben 30 millió euró volt (9 milliárd forint), 15 százalékát egyenlő arányban kapják meg, a maradék 85 százalékát pedig a megválasztott képviselők számának arányában. Ezt úgy változtatná meg a bizottság, hogy a 15 százalékot 10-re csökkentenék, az alapítványok esetében pedig 5-re.

A változtatás a nagy frakciókat, mint a Fidesz EPP-je, minimálisan vagy egyáltalán nem érintené, de a kicsiknek súlyos érvágást jelentene, az oroszbarát, euroszkeptikus, a szír Aszad elnökkel baráti viszonyt tápláló, a sorai közt pl. a görög neonáci Arany Hajnalt vagy a szlovák neonáci Kotlebát is tudó Szövetség a Békéért és a Szabadságért (APF) pártszövetség 44 százalékos forráscsökkenést kéne elviseljen. A bizottság szerint a változtatás mégsem antidemokratikus, épp ellenkezőleg: Frans Timmermans alelnök szerint a jelenlegi rendszer nem eléggé jeleníti meg a demokratikus választás szerinti arányokat, idézi a politikust az EUObserver.

A bizottság azt is nyomatékosítja, hogy a tervezett változás nem presszionálja a pártokat valamiféle kívánt ideológia felé.

Más kérdés, hogy a bizottság azért is akar változtatni a finanszírozási rendszeren, mert az az a hír, hogy a rengeteg orosz szállal rendelkező euroszkeptikus, neonácikkal teli APF 400 ezer eurós támogatást kapott az Európa Parlamenttől. Érthető lenne, hogy az EU ne támogassa nagyvonalúan a politikai szövetség szétverésén dolgozó pártokat, de ezt demokratikusnak beállítani elég érdekes húzás.

Más szövetségek is majdnem 50 százalékos csökkenést kellene, hogy elszenvedjenek: ilyen az 2010-ben alakult EAF, amelynek tagja volt Morvai Krisztina 2011-ig, de Marine Le Pen is itt találta meg politikai családját egy ideig (az EAF-ban nem pártok, hanem személyek a tagok), az ECPM, amelynek jelenleg a Kereszténydemokrata Fórum a magyar társszervezete, magyar tagja nincs, de a pártcsaládot 2002-ben Lakitelken alapították. És ilyen az AENM is, amelynek a Jobbik a tagja, korábbi kincstárnoka, most pedig elnöke pedig egy bizonyos Kovács Béla jobbikos politikus.

Az EU ezzel a lépésekkel azoknak a gyakorlatoknak is véget vetne, hogy különböző machinációkkal adománynak és megfoghatatlan tartalmú szerződésekkel kellett a pártoknak-alapítványoknak a saját tőkéjüket 15 százalékkal megemelni, hogy hozzáférjenek az EU-s támogatásokhoz. Ezeket a vitatható módszereket is el akarja törölni a Bizottság úgy, hogy könnyebb lesz hozzáférni a támogatásokhoz – viszont azok kisebbek lesznek.

A változtatások az optimista becslések szerint a 2019-es választásokra már életbe lépnek, a realistább jóslatok szerint az elhúzódó vita és egyeztetési lánc miatt 2020-nál előbb biztos nem kerülnek bevezetésre.

A Jobbikot megkerestük a kérdéseinkkel, mennyire tartják demokratikusnak a tervezetet, mit szólnak hozzá, a párt válaszát várjuk.