40 percen keresztül sorolta Balog Zoltán miniszter az éves meghallgatásán a kormányzati eredményeket. A miniszter – és több államtitkára – az Országgyűlés Népjóléti bizottságában a családpolitikával kezdte a beszámolót, azt mondta, a családok helyzete javult, a változást szerinte jól jelzi, hogy ma másfélszer annyit ér egy átlagos, kétszülős, gyerekes család nettó átlagkeresete, mint 2010-ben. Hosszan sorolta a családokra vonatkozó, már ismert lépéseket.

Arról is beszélt, folyamatosan csökken a szülőképes korú nők száma, viszont kevesebb anya több gyereket szül, 2010 óta 19,2 százalékkal nőtt a termékenység. A terhességmegszakítások száma és a csecsemőkori halandóság is csökkent, így több mint 53 ezer fős népességvesztést sikerült elkerülni – mondta a miniszter.

Az "elmúlt időszak témájához" – vélhetően a szexuális zaklatásos botrányokhoz – annyit tett hozzá, hogy a kapcsolati erőszak legyőzése érdekében is számos intézkedést hoztak, "a kormány elutasítja a kapcsolati erőszak minden formáját, a nők, gyerekek, férfiak sérelmére ellen elkövetett cselekedetek ellen fellép". Már 15 krízisközpont, 4 félutas és egy titkos ház áll a bántalmazottak rendelkezésére.

Az elmúlt években számos egészségügyi mutató javult a miniszter szerint, 2010-ben az OECD átlaghoz képest kedvezőtlenebb volt a helyzet, a rendszerváltás óta nem volt olyan mértékű béremelés, mit amit a mostani kormány végrehajtott: az egészségügyben 98 ezer ember bére emelkedett, kevesebb orvos és ápoló hagyná el az országot, és több üres háziorvosi praxist is sikerült betölteni. Beszélt a kórház- és rendelőfejlesztésekről is.

Az elektronikus egészségügyi rendszer – melynek debütálása a benne résztvevők szerint koránt sem volt zökkenőmentes – Balog szerint jól vizsgázott, de a betegbiztonság miatt jövő év végéig fennmarad a papíralapú működés is.

A társadalmi fölzárkózásnál a többi között arról beszélt, a 18 év alattiak jövedelmi szegénysége megfeleződött, a romák 40 százaléka dolgozik, "és nem kizárólag közmunkában", illetve a három évtől kötelező óvoda szerepét emelte még ki.

Szerinte a munkajövedelmek bővülése társadalmilag igazságos elosztású, az alsó és középső jövedelemosztálynál az átlag felett nőtt az összeg. Egy bejelentésként értékelhető mondata volt: elismerte, hogy komoly baj lehet a hátrányos helyzetű diákoknál abból, hogy 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez. Az intézkedéssel egyetért, de "keresik az útját, hogyan lehet ezen segíteni".

Nem sikerjelentés volt, de dicséretet várt

A kormánypárti kérdezők dicsérték Balog illetve a kormány munkáját, egy képviselő kérdezte, a roma-kérdésben terveznek-e társadalmi érzékenyítést. Révész Máriusz arra buzdított, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenéséről kijövő adatokat reklámozzák, Selmeczi Gabriella bizottsági elnöknek pedig nem volt elég, amennyit Balog beszélt a nyugdíjakról, újra felsoroltatta, kiknek jár a nyugdíjprémium pontosan.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke sorozta meg először – és a legkeményebben – Balogot, ő is az OECD-számokat idézte, csak máshogy: arról beszélt, az állam keveset költ az egészségügyre, Németországban GDP-arányosan 60 százalékkal többet fordítanak erre. Több halálozási statisztikát vezet Magyarország, a születéskor várható élettartam tekintetében sem állunk jól,

"Nem tudom, honnan ez a hurráoptimizmus."

Majd folytatta: alig van olyan ország, ahol kevesebb CT és sugárberendezés van, holott tény, hogy a sugárkezelés az egyik leghatékonyabb módszer. Rákérdezett arra is, hogy a rákos betegeknek adott gyógyszereken hogy érhető el a 2,2 milliárdos spórolás, amiről Rétvári Bence államtitkár beszélt.

"Ne hivatkozzanak az elmúlt 8 évre, mikor 7 éve önök kormányoznak. A béka feneke alatt vagyunk, várható valamilyen változás?"

Balog visszautasította a Szabó által használt jelzőket:

"Fontos a szenvedély és az indulat, de ne adjon olyan szavakat a számba, amit nem mondtam. Nem mondtam, hogy csodálatos a helyzet, vagy hogy a hurráoptimizmus indokolt. Én a számokat soroltam, az elismerést önöktől vártam."

Balog szerint a rákos betegeken nem spórol senki, a Rétvári által emlegetett 2,2 milliárd abból jöhet, hogy a gyártók alacsonyabb árat ajánlanak a vakliciten, hiszen nem tudják, a többiek mennyiért próbálják eladni a gyógyszerüket. A cél, hogy minél több ember, minél hatékonyabban, minél több gyógyszerhez jusson. A CT és MR gépek száma nőtt, de elismerte, hogy "ez kevés, de lényegesen több, mint amit örökölt a kormány".

Csípős válasz a Jobbiknak

A jobbikos Vágó Sebestyén a szociális életpályamodell hiányát kérte számon, megkérdezte, szülőtartás ügyében indultak-e perek – és csak ingatta a fejét, mikor Balog rákérdezett, az elvvel egyetért-e –, illetve azt kérdezte, kaphatnának-e nagyobb települések pénzt arra, hogy a romák felzárkóztatását, integrációját segítő Biztos Kezek Gyerekházat létre tudjanak hozni.

Balog a szociális életpályamodell hiányával nem tudott vitatkozni, de szerinte pozitív jelzés, hogy a szociális munka napját munkaszüneti nappá nyilvánították. Azt pedig nem rajtuk, hanem Gergely pápán kell számon kérni, hogy az első ilyen nap vasárnapra esett. A romákkal kapcsolatban jóindulatú megjegyzésként "a Jobbiknak van még mit kompenzálnia". Egyébként államtitkár korában volt egy több százmilliós telepprogram pályázat, amelyre nem jelentkezett egy önkormányzat sem.

Szülőtartás miatt 57 pert indítottak azért, hogy a gyerek fizesse a szülő intézményi ellátását.

Korózs Lajos szocialista politikus néhány rövid, lényegre törő kérdést tett fel – amiért meg is dicsérte Balog. A miniszter válaszából kiderült, azért nem emelik a családi pótlékot, mert a kormány inkább arra ösztönözne, az emberek dolgozzanak. A csokra vonatkozó kérdésnél hangsúlyozta: megállja, hogy ne utaljon vissza arra, vajon mennyire voltak sikeresek az előző kormány szociálpolitikai intézkedései, mindenesetre közölte, dolgoznak a csok feltételeinek megváltoztatásán.

Tóbiás nem úszta meg ennyivel

A szintén szocialista Tóbiás József inkább véleményt mondott: azt rótta fel Balognak, hogy nem elég arról beszélni, mennyi gyerek születik, azt is meg kell nézni, hova születnek ezek a gyerekek. A 20 legszegényebb régióból Magyarországon van négy. Vajon milyen ezeknek a gyerekeknek az esélye a jövőt nézve – tette fel a kérdést. Megkérdezte azt is, mikor látja be végre a kormány, hogy teljes csőd a magáncsőd, ami szerinte nem más, mint "a KDNP farán egy szép tapasz".

Balog visszatámadt: majdnem nagyon csúnyát válaszolt a magáncsőd intézményét feszegető kérdésre, csak azért nem tette meg, mert személyesen tiszteli Tóbiást, de gyakorlatilag kikérte, hogy "ezzel egy olyan képviselő jöjjön elő, akinek a kormánya úgy ráborította a devizahiteles problémát a társadalomra, hogy majdnem belepusztultunk". Felemlegette azt is, hogy is volt az iskolabezárás annak idején a hátrányos helyzetű térségekben.

A magáncsőd intézményét finomítják, hogy választ adjon azoknak, akiknek csődbe került a háztartásuk és az életük. Balog meglepő kijelentést is tett: azt mondta, a devizahitelesek problémájának kezelése nem volt elegáns, több meccset is játszottak a bankvilággal azért, hogy itt "olyan megoldások legyenek, amelyeket még csak tisztességesnek és méltányosnak sem neveznék, de kényszerű költségmegosztást eredményezett".

Általánosságban véve Balog azt is mondta, "a helyzet nem jó, hanem jobb", mint amilyen korábban volt. A kétórás meghallgatás végén a képviselők nem szavaztak, Szabó Tímea párbeszédes politikus rövid sajtótájékoztatón úgy értékelte, "a kormány párhuzamos világban él, amely köszönőviszonyban sincs a magyar valósággal".