Igaza volt a Dunaújvárosi Járásbíróság bírájának, aki az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének úgynevezett integritási szabályzatát. „Nem kötelező erővel nem rendelkező, vagyis alkotmányossági kontroll alól kivont dokumentumban nem írhatók elő olyan magatartási szabályok, amelyek érinthetik a bírói függetlenséget” – állapította meg az Alkotmánybíróság (AB), amely több ponton alaptörvény ellenesnek találta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének integritási szabályzatát és ezért annak egy részét megsemmisítette.

Az AB kimondta azt is, hogy a vizsgált rendelkezések, mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik. „Az Alaptörvény értelmében a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, vagyis nem csak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét” – hangsúlyozta a testület.

A HVG még márciusban számolt be arról, hogy bírák perelték be elnöküket, mondván, Handó Tünde, az OBH elnöke már törvényi erejű rendelkezést hoz és előírja azt is, hogy ki és mit gondolhat. Bírónak ne legyen másodállása, se párttagsága, valamint ne fogadjon el nagyobb – a fizetése öt százalékánál drágább – ajándékot. Ilyen jogos és elvárható magatartási normák mellett került néhány meglepő előírás is került a bíróságok integritási szabályzatába. Az elvben a korrupció kivédésére szolgáló szabályzatból például már rögtön, az értelmező rendelkezéseknél kiderül, hogy az integritás egyebek mellett jelenti az Országos Bírósági Hivatal elnöke, azaz Handó Tünde értékeinek és elveinek való megfelelést. Ez a sokakban rossz emlékeket idéző előírás több bírónál is kiverte a biztosítékot.

Volt olyan bíró, aki emiatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. „Nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek” – egyebek mellett ez áll abban az indítványban, amelyben a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája, Szepesházi Péter sorolja hosszasan, hány ponton sért jogállami normákat és konkrét jogszabályokat a Handó Tünde által jegyzett integritási szabályzat.

Ha nem is az egész bekezdés, de az OBH elnökének „ajánlásainak” való megfelelését az AB sem tartotta elfogadhatónak. „A bíróságokra kötelező szabályzatokat az OBH elnöke csak normatív utasításként alkothat meg. Egy ajánlás ennek következtében a bíróságokra, a bírákra illetve az igazságügyi alkalmazottakra nézve nem lehet kötelező – hangsúlyozta az AB.

Túry Gergely

Handó Tünde a bíróságok integritását biztosító szervezeti, működési rendszer kialakítását a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekinti. „Az integritás, a korrupció elleni küzdelem legfontosabb feladata, hogy megalapozza az emberek bizalmát azzal kapcsolatban, hogy a közügyek rendben zajlanak – indokolta ezt egy korábbi konferencián. Hozzátéve, „a szabályzat célja a bírósági szervezet integritásának biztosítása, valamint az átláthatóság, a felelősség, a pártatlanság és a tisztességes eljárás, illetve az integritást sértő magatartásokkal szembeni egységes és arányos fellépés garantálása”. A szabályzat egyik kézzelfogható eredménye például Handó szerint, hogy az OBH-nak és valamennyi ítélőtáblának, törvényszéknek van már kijelölt integritásfelelőse. Az ő feladatuk például a bírósági szervezet integritását érintő bejelentéseknek a fogadása, gyűjtése, elemzése, értékelése.

Ezt is kifogásolta a dunaújvárosi bíró. Bejelentést ugyanis bárki tehet, név nélkül is, majd az integritásfelelős – akinek amúgy nem is kell jogász végzettségűnek lennie, elég, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégez egy hároméves tanácsadói képzést – eldönti, mi legyen azzal. Vagyis végső soron ők felügyelik a köztársasági elnök által kinevezett bírák tevékenységét. „Tekintve, hogy az integritássértés akár súlyos, fegyelmi felelősséggel járhat, ez az előírás is alaptörvény-ellenes" – érvelt a beadványban.

Az aggályokat osztotta az Alkotmánybíróság is. „Egy közjogi szervezetszabályozó eszköz – például OBH elnöki szabályzat – nem szabályozhat olyan tárgyköröket, melyek közvetlen kapcsolatban vannak valamely alapvető joggal, jelen esetben a jogorvoslathoz való joggal valamint a bírói függetlenséggel” – áll a döntés indoklásában. Önmagában azt, hogy az intergritásfelelősök jogi végzettséggel nem rendelkezők is lehetnek, azonban nem találta aggályosnak az AB.

A döntés – aminek Sulyok Tamás elnök volt az előadó bírája - az Alkotmánybíróságon nagy vitát generált. Czine Ágnes és Stumpt István párhuzamos indoklást fűztek a többségi határozathoz. Salamon László, Szívós Mária és Pokol Béla pedig különvéleményen voltak. Pokol például csak az egész szabályzat közjogi érvénytelenségének kimondását tudta volna elfogadni, mondván, „az OBH elnöki utasítás egy része a bírói jogállást közvetlenül érinti, így csak sarkalatos törvényben jelenhetett volna meg”.