Az italbolt belső helyiségében álló, lezárt dobozban gyűjtötték Felsőberki lakói az adományokat a volt postásuknak. A férfi a kislányuk születése után elvesztette a párját, és egyedül maradt az újszülöttel. A falu kezdeményezéséhez később két környékbeli település is csatlakozott. A tragikusan fiatalon megözvegyülő friss apukák többségének azonban egyedül kell megküzdenie a helyzettel. A csonkán maradt családokban kimondva, kimondatlanul ott bujkál a vád: orvosi hiba okozta a tragédiát. Az intézmények azonban rendre hárítanak. A nyomozások, a kártérítési perek – ha egyáltalán indulnak – többnyire a kórházak és az orvosok felmentésével zárulnak. A terhesség és a szülés még akkor is hordoz kockázatot, ha minden feltétel adott a korszerű egészségügyi ellátáshoz. Az anyai halálozás hazai eseteinek hátterében javarészt a terhesség vagy a szülés alatt kialakuló, uralhatatlan súlyos vérzés, kardiológiai betegség, terhességi mérgezés, illetve trombózis áll.
A születéskor bekövetkező váratlan anyai halál gyakoribb, mint gondolnánk. Három szörnyű eset a közelmúltból: Kecskeméten egy 26 éves fiatalasszony halt meg csaknem négykilós gyermeke születése után fellépő súlyos vérzés miatt. Egy szentesi kismamának a vetélést követő rutinműtétnél szakadt át a méhfala és a vékonybele, amit nem vettek észre, halálát az ennek következtében fellépő fertőzés okozta. Győrben egészséges ikerfiúkat világra segítő császármetszés végződött halállal.
A hazai szülészetek állapotáról tragikus képet festett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben közzétett jelentése. Magyarországon százezer szülésből, illetve várandósságból 17 végződött az anya halálával (mivel Magyarországon régóta nem születik évente százezer gyerek, ez valójában 15 anya halálát jelentette - a szerk.). Ez különösen annak fényében nehezen magyarázható, hogy nálunk csak elvétve szülnek otthon a nők, a gyermekek többsége kórházakban jön világra. Az ily módon elért 51. hely a világrangsorban nem túl fényes. A rangsorban előttünk áll többek között Szlovénia, Észtország, Szlovákia, Montenegró és Lengyelország is. A volt szocialista országok közül a lengyelek szerepeltek a legjobban, százezer esetből három anyai halálozással. Csehország százezerből négy, Szlovákia hat anyai halállal svéd, illetve német színvonalat mondhat magáénak, de megelőztek bennünket a horvátok, az észtek és a szlovénok is a maguk évi nyolc-kilenc szülési tragédiájával. A statisztikákat elemezve nem meglepő, hogy az anyai halálozás számának csökkentésére világméretű programot indító MSD Pharma nemzetközi gyógyszercég célkeresztjébe került Magyarország.
Szülésre felkészítő kismamatorna. Veszélyelhárítás
AFP / BISP / Marie Bienaimé
Az MSD hat évvel ezelőtt indította útjára a várandósság és a szülés közbeni, illetve a gyermekágyi anyai halandóság csökkentését célzó 10 éves globális kezdeményezését, az Anyákért programot. A WHO becslése szerint 1990 és 2015 között több mint 10 millió nő halt meg a világon terhesség és szülés következményeként. A százezer szülésre jutó anyai halálozás ez idő alatt 368-ról 216-ra csökkent, de az Egészségügyi Világszervezet 2030-ra a 2010-es érték kétharmadára szeretné visszaszorítani a mutatószámot. Ebben nyújt segítséget az MSD 500 millió dolláros programja, amelyet eddig harminc országra terjesztettek ki. A vállalat a projekt 2011-es indulása óta 75 szervezettel működött együtt, és több mint hatmillió anyát ért el.
Magyarországot az idén válogatták be a programba, de utóbb kiderült: tévedésből. A multinacionális gyógyszercég által szervezett programnyitó kerekasztal-beszélgetésen legalábbis a magyar szakemberek a saját adataikra hivatkozva azt állították, hogy a hazai anyai halálozás a WHO becslésénél kevesebb: az utóbbi tíz év átlagában évi 11 eset. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúsági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, a program magyarországi fővédnöke szerint még kevesebben, évente négyen-öten halnak bele a várandósságba, illetve a szülésbe. Ám ezt is elfogadhatatlannak tartja, mondván: „egyetlen elveszett élet is több a kelleténél” (a KSH online elérhető statisztikáiban a 2014-15-ös adatot "A terhesség, szülés és gyermekágy egyéb betegségei" címszóval találtuk, 6, illetve 5 halálesettel).
Az MSD az új adatok ismeretében is felkérte Magyarországot a csatlakozásra. Naveen Rao, az Anyákért program vezetője elmondta, fontos, hogy a civil, a kormányzati és a magánszféra együttesen lépjen fel. S bár elismerés illeti Magyarországot az anyai halandóság csökkentéséért, mint mondta, vannak még olyan területek az országban, ahol szükség lenne a segítségre.
A Születésház Egyesület tavalyi mélyinterjú-sorozata súlyosan alátámasztja ezt a megállapítást. A hátrányos helyzetű csoporthoz (romák, fogyatékkal élők stb.) tartozó asszonyok kiszolgáltatottsága hatványozott. A Norvég Civil Alap által támogatott program részeként négy szegregált roma közösségben – Toldon, Szakácsiban, valamint a közigazgatásilag Pécshez tartozó György-telepen és István-aknán – készítettek mélyinterjúkat a közösség nőtagjaival. Ezekből kiderült, hogy a mélyszegénységben, gyakran elszigetelve élő anyák közül kevesen vesznek részt a várandósgondozásban, különösen a szakellátásban. Nem kis részben azért, mert a szakrendelés 20-30 kilométerre van a lakóhelyüktől, a tömegközlekedés menetrendje pedig sem a rendelés idejére való bejutáshoz, sem a visszaúthoz nem igazodik. Ha mégis akad alkalmas járat, akkor meg pénz nincs a jegy megvásárlására. A szülésüket úgy élték meg, mintha egy „gyártósorra” rakták volna őket, ahol az orvosok egyetlen célja, hogy minél gyorsabban, minél egyszerűbben túlessenek a szülésen. Mindezek tetejébe még a megalázó bánásmód és a kommunikáció hiánya is nehezítette a kismamák helyzetét.
A minisztérium és az MSD megállapodása alapján egy hátrányos helyzetű régióban indítanak mintaprojektet civil, egyházi és piaci szereplők bevonásával. Ennek célja nem az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, hanem az ellátáshoz való hozzáférés segítése, a szociális egyenlőtlenségek csökkentése oktatással és felvilágosítással. A célterületet később jelölik ki. A programba való bekerülés azonban nem jelent automatikusan pénzadományt. Ez csupán lehetőség arra, hogy a részt vevő országok kiválasztott civil szervezetei pályázzanak. A támogatás helyi problémák megoldását célzó, kidolgozott programmal és javaslatokkal nyerhető el. Úgy tűnik, a hátrányos helyzetű térségek közé sorolják Erdélyt és a Kárpátalját is, mivel az ott élő magyarok egészségügyi ellátása meglehetősen hiányos. (Ukrajnában 24, Romániában 31 anyai halál jut 100 ezer szülésre.) Naveen Rao szerint Magyarországon rengeteg olyan jó gyakorlat létezik, amelyek átadása lendületet adhatna az anyák védelmének a régióban. A programokhoz az MSD Pharma biztosítja az anyagi forrást, a kormány pedig partnerként vesz részt a megvalósításban.
