Az első két mondat mindent elmond a magyar közoktatásról. "Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra!" Mielőtt nekilátna, egy újabb adag stressz. Parancsoló módban. Nem javasol, nem kér, nem hívja fel a figyelmet; parancsol

– írta a központi középiskolai felvételi után az Eduline egyik olvasója. Több mint 54 ezer nyolcadikos írta meg szombaton a felvételi tesztet, mellettük 8600 hatodikos és 6000 negyedikes általános iskolás is vizsgázott. Ezek a diákok tervezik, hogy olyan gimnáziumba vagy szakgimnáziumba jelentkeznek majd, ahol nemcsak az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják majd a felvételizőket, hanem az írásbeli, sőt sok helyen a szóbeli eredménye is számít.

Aligha túlzás: még nem volt olyan év, amikor a középiskolai felvételi ne váltott volna ki felháborodást. Van, aki a feladatok nehézsége miatt dühöng, mások a stresszelő diákok miatt aggódnak, az oktatáskutatók a magyar iskolarendszerre egyébként is jellemző szelektivitás erősítésére hívják fel a figyelmet, sok szülő pedig – derül ki az Eduline-hoz érkező kommentekből – egész egyszerűen sorsdöntőnek tartja a 10-12-14 évesek kétszer 45 perces vizsgáját, amely a legjobb gimnáziumba, onnan a felsőoktatásba, onnan pedig egy jól fizető munkahelyre vezet.

„A rendszer úgy rossz, ahogy van” 

– szögezte le Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint az „igazságtalan felvételi rendszer feladatsorai sem lehetnek jók”. Az ELTE Radnóti-gimnáziumának tanára úgy véli, ha a feladatlap az iskolai tananyag ismeretét méri, akkor szembemegy a kompetenciaközpontúság „divatos és jogos elvével”. Ha azonban nem az iskolai tananyagot, hanem a szókincset, logikai képességeket vizsgálja, akkor elsősorban a szociális hátteret méri. „A gyerekek kommunikációs képességét, nyelvhasználatának árnyaltságát, amit nem az általános iskola első négy-öt évében dől el, hanem otthon” – magyarázta.

Valódi iparág épült a középiskolai felvételire. Csak Budapesten több tucat felvételi előkészítő közül választhatnak azok a családok, amelyek megengedhetik maguknak a pluszkiadást, az egyik egyenesen azzal hirdeti magát, hogy a sikeres felvételihez nem elég, ha valaki otthon gyakorolja a feladatok megoldását. Az árak különbözőek: az egyik ilyen oktatási centrumban egy 6 alkalmas matekkurzusért 20 ezer forintot kérnek, máshol négy hónapos felkészítést kínálnak a matektesztre havi 16 ezer forintért. Ha valaki mindkét tárgyból szaktanári segítséggel készülne, az egyik neves budapesti gimnáziumban tartott előkészítőkön kétszer 26 ezer forintért, vagyis összesen 52 ezer forintért vehet részt.

Aligha meglepő, hogy matekból van nagyobb kínálat. Van, ahol 3D-s modelleket vetnek be azért, hogy a gyerekek jobban megértsék a tananyagot, máshol egyetemi oktatók és hallgatók tartják a foglalkozásokat, de azt szinte mindenhol kiemelik, hogy szisztematikusan végigveszik a felvételi típusfeladatait, a „trükkös példákra” külön kitérnek, így a résztvevők előnyben vannak azokhoz képest, akik nem iratkoznak be egy ilyen kurzusra.

Hogy mi lenne jobb a mostani rendszernél, arról Arató beszélt az Eduline-nak.