Tetszett a cikk?

Gyurcsány Ferenc áttöri a polkorrektség falait, meglovagolja a társadalmi hangulatot, és látványosan támadja azt, amit Orbán burokban tart, és ezért a többi párt sem mer kritizálni. A témák jól futnak, ám a DK támogatottságra még nem tudta váltani offenzíváját, már ha hiszünk a közvélemény-kutatónak, amelyet Gyurcsányék is a leginkább néznek.

"Azzal nehéz kampányolni, hogy Mészáros Lőrinc megint nyert 50 milliárd közpénz, mert hogy ez mit jelent, az emberek nem érzik át. A 90 és 300 ezer forintos nyugdíj közti különbséget viszont tudják és érzik is" – magyarázza egy DK-s forrásunk a párt témaválasztásait.

Azt mindenki tudja, hogy az egészségügy rossz állapotban van – mint kiderült, a fideszes szavazók is erre panaszkodnak a fideszes képviselőjelölteknek –, minden párt el is mondja, de ezzel nem lehet új felületet szerezni – teszi hozzá. Bár nyíltan nem kommunikálják, és nem is így fogalmazzák meg, de DK-s forrásunk szerint abszolút cél a NER által diktált politikailag korrektség áttörése.

"A Fidesz annyira jól felépített témákat, hogy senki sem mer hozzányúlni vagy beszélni róla, nem szabad támadni a papokat vagy a határon túli magyarokra vonatkozó politikát. Mi viszont át akarunk törni falakat."

A határon túli magyarok szavazati jogának megvonásával, illetve az ukránoknak (egy 1962-es egyezmény alapján Magyarországon élő ukrán és orosz állampolgároknak – a szerk.) járó, magas összegű nyugdíj elleni szövegekkel viszont teret nyernek – ráadásul az aláírásgyűjtéssel legális adatbázist építenek –, és ideiglenesen kilépnek abból a térből, ahol az ellenzék mindig csak reagálni tud a kormányzati kommunikáció szabta témákra.

A DK ukrán nyugdíjakról szóló kisfilmjét 1,6 millióan látták, a pártból származó információk szerint a teljes elérésük is jelentősen megnőtt a Facebookon az előbb felsorolt témáknak köszönhetően. Volt olyan hét, hogy 1,5-2 millió embert értek e a bejegyzéseik – ami a korábbi forgalom két-háromszorosát jelenti. Ezt a mostani médiatérben nem kis eredménynek tartják, és büszkén konstatálják, hogy az állításaikkal vitát provokáltak. Ezt a hatást várják a legújabb tabudöntő, egyházakról szóló felvetésükkel.

©

Gyurcsány Ferenc minapi évértékelőjében – szervesen nem kapcsolódó módon – vázolta, mi a tervük az egyházakkal, és bedobta, amiről itthon nem szokás beszélni, ez pedig a pedofil papok témája.

  • Megszüntetnék azt a rendszert, hogy az egyházi iskolák háromszor annyi működési támogatást kapnak, mint az államiak vagy alapítványiak.
  • Megszüntetnék azt az Alaptörvénysértő helyzetet, hogy lehet olyan településen, amelyen csak egyházi iskola működik.
  • Az egyházaknak nyújtott adókedvezmények rendszerén is változtatnának.
  • Független bizottságot hoznának létre a katolikus egyházon belüli papi pedofília kivizsgálása érdekében.

Itt egy számot is közölt Gyurcsány: a 2000-es évek elején készült vatikáni jelentés szerint a szolgálatot teljesítő papok mintegy hat százaléka érintett gyermekmolesztálási ügyekben, ez a magyar valóságra – statisztikai alapon – átültetve szerinte 100-120 pap és több ezer gyerek érintettségét jelenti. Az egyház és a kormányok nem tettek semmit, az elmúlt időszakban 5-6 eset került elő, ami szerinte a jéghegy csúcsa. Kikelt a szószékről politizáló papok ellen is.

A Fideszét idéző populizmus

Kétszer már bejött
Gyurcsánynak politikai pályája során kétszer is győzelmet hozott az, hogy a határon túliakkal szemben érzett kicsinyesség érzésére bazírozott. Egyszer, amikor a 2002-es választási kampányban az MSZP azzal kampányolt, hogy a magyarigazolvánnyal 23 millió romániai munkás indul majd el Magyarország felé, másodszor pedig akkor, amikor 2004-ben a határon túliaknak is magyar állampolgárságot ígérő népszavazást sikerült érvénytelenné tompítania.

Gyurcsányt a Republikon Intézet keddi konferenciáján szembesítették azzal a váddal, hogy semmivel sem kisebb populista, mint Orbán a migránsozással. A DK elnöke – az Index tudósítása szerint – ezt visszautasította, magyarázata szerint az a különbség, hogy a DK nem bélyegez meg minden ukránt, csak azt mondja, "van nyugdíjbiznisz, és vannak, akik ebből politikai és gazdasági hasznot hajtanak, és ez nincs rendben." Orbán álproblémáról beszél, ő viszont valósról.

Nos, az ukrán nyugdíjakról nincs mérés, a határon túli magyarokról és az egyházakról viszont van. Előbbiről a Publicus közölt adatokat tavaly augusztusban: eszerint az emberek kétharmada egyetért azzal, hogy könnyített, szavazati joggal nem járó állampolgárságot kapjanak a határon túli magyarok, a szavazati jogukat viszont 57 százalék elutasítja. Még nagyobb az elutasítók aránya, ha úgy teszik fel a kérdést, helyes-e, hogy a határon túli magyarok szavazhatnak, figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. Erre 10 emberből 8 nemet mond. A párt az ukrán nyudíjasok ügyét ki is egészítette az anyagin túl a politikai szemponttal: Gyurcsányék azzal is kampányolnak, hogy a Fidesz szavazati jogot ad a nyelvünket nem is beszélő idegeneknek.

Az egyházakra vonatkozó véleményt az IDEA Intézet mérte decemberben, két téma passzol a Gyurcsányék által felvetettekhez is: egyrészt az emberek 56 százaléka elutasítja, hogy egy településen csak egyházi általános iskola működjön – kiugróan sok szocialista gondolja így –, ahogy 57 százalék egyetért azzal is, hogy az egyházak túl sok állami támogatást kapnak. A januárban publikált mérésük szerint pedig az emberek 98 százaléka úgy gondolja, nem kell hangsúlyosabb politikai szerepvállalás az egyházak részéről.

A DK ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba beszélgetésünkkor hivatkozott az IDEA számaira, azonban mind ő, mind az IDEA munkatársa azt mondta, ezt a mérést nem ők rendelték. Kérdésünkre, hogy szándékosan a népszerű témákat mazsolázzák-e ki, Molnár azt mondta, nézik, mik az égető gondok, és mi az, amiről nem beszél senki, ez magyarázza a témaválasztást. Azt a felvetést, hogy tudatosan a népszerű témákat lovagolják meg, azzal verik vissza, hogy ezek olyan kérdések, amiről már korábban is beszéltek. Igaz, akkor nem volt kampány, így nem volt semmi, ami fölerősíthette volna a hangjukat.

©

A felmérést készítő IDEA Intézet politikai elemzője, Böcskei Balázs szerint abban semmi különleges nincs, hogy egy pártvezető a többségi álláspont mellett kampányol, furcsa lenne, ha nem ezt tenné.

„Nem gyurcsányi-luciferi innováció ez.”

A három említett téma kezelése és fogadtatása is teljesen eltérő: míg a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásával egyedül maradt a DK – és nem kevés bírálatot kapott –, addig az ukrán nyugdíjakba beszállt más ellenzéki párt is, például az MSZP. Az egyházak ügyében egyelőre teljes a csend. DK-s részről is, bár ott nem áll meg a történet: épül majd erre minikampány, illetve megy a levél az egyházi vezetőknek, melyben kérik, ne politizáljanak, és ne tussolják el a pedofil ügyeket. Ami biztos, aláírást ebben a kérdésben nem gyűjtenek. 

A témaválasztás közben jól mutatja a helyzetet: Gyurcsány arról beszél, amiről csak akar, mivel semmilyen szövetség nem köti az országos politikában.

Megváltás lenne számára, ha az egyház keményen beleáll

Bár az egyházakra vonatkozó kérdésekben nagy a társadalmi elutasítottság, de ezek az ügyek nincsenek a közbeszéd fókuszában, ciklikusan jelennek meg – magyarázza Böcskei Balázs. Hozzáteszi, hogy önmagában Gyurcsány Ferenc kevésbé lehet ma képes ezt a témát tartósan fenntartani, ha csak nem egy másik párt – leginkább a Fidesz-KDNP – politikusa, de legfőképp az egyház nem szólal meg a kérdésben, vagy nem ad másként okot a folytatásra. Ugyanakkor az egyházak kampányban várható politizálása még napirendre emelheti a témát. Böcskei mindenesetre úgy látja, ez a korábbi témákhoz képest nincs alaposan kidolgozva.

©

Hiába azonban a társadalmi többséget élvező témák futtatása, a Facebook-elérés növelése, a DK támogatottsága egyelőre nem mozdul. Bár minden közvélemény-kutató mást mér, a pártban leginkább figyelt Závecz Research adatai szerint novemberben a DK – a határon túli magyarokra vonatkozó kampány indulására – 10 százalékon állt a biztos pártválasztók körében, decemberre ez a mutató 8 százalékra csökkent. Az újabb csökkenést sikerült megállítani januárra. Szemben az egyik vetélytárssal, az MSZP-vel, amely egy százalékponttal növelte is a támogatottságát januárra, így 13 százalékon áll.

A DK a február 17-i kampánynyitóra ígéri az újabb ütős témát, kérdés, azzal átlendül-e ott a holtponton.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a magyar bírósági eljárás sérti az uniós jogot

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a magyar bírósági eljárás sérti az uniós jogot

Jó hír jött a budapesti csapvízről

Jó hír jött a budapesti csapvízről

Sapkába rejtett kamerával videózott kislányokat egy pedofil

Sapkába rejtett kamerával videózott kislányokat egy pedofil