A liberalizmust feltétel és tét nélkül zászlajára tűző és mérhető támogatottsággal rendelkező párt nincs ma Magyarországon, de ez nem azt jelenti, hogy liberális szavazók ne lennének. Nekik szervez beszélgetéssorozatot a Republikon Intézet “Kire szavazzanak a liberálisok?” címmel, a kedd esti vendég Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője volt, Tóth Csaba, az intézet stratégiai igazgatója kérdezte őt.

Azzal kezdte, hogy provokációnak is vehette volna a meghívást, ahogy a Republikon meg azt, hogy elfogadta azt, de senki nem tett így, Gulyás azért nem, mert úgy látja, egy demokratikus párt senki, így a liberálisok szavazatáról sem mondhat le. De rögtön különbséget is tett liberálisok és szabadelvűek között, mert amíg a 90-es években nem volt szakadék a két meghatározás között, addig mára a liberalizmust sokan az SZDSZ-szel azonosítják, ráadásul negatív töltettel. A volt liberális pártra kitérve először azt mondta, halottról jót vagy semmit, aztán mégis elmondta, ő az ősbűnnek az 1994-es szövetségkötését tartja az MSZP-vel, amely négy évvel korábban még MSZMP volt.

Számára a liberalizmus elsősorban a klasszikus szabadságjogokat (szólás- és véleményszabadság, sajtószabadság, gyülekezési szabadság) jelentik, ráadásul ezek a XIX. századi törekvések mára meg is valósultak. Úgy vélte, attól, hogy ma valaki ezeket az értékeket magáénak vallja, nem válik liberálissá, ezeket minden demokratikus keretek között gondolkodó elfogadja. A gyülekezési joggal kapcsolatban külön hangsúlyozta azt, hogy meglátása szerint a 2002 és 2010 közötti időszakhoz képest komoly előrelépés történt ezen a téren a Fidesz-kormányok elmúlt nyolc éve alatt.

A Fidesz liberális vonásaként említette, hogy a rendszerváltáskor még a liberális térfélen helyezkedett el, valamint a 2011-es alaptörvény volt az első, amit egy demokratikusan megválasztott Országgyűlés fogadott el. Felvetődött, hogy van-e a Fidesznek liberális szárnya, Gulyás pedig tagja-e, erre a frakcióvezető azt mondta, a kormánypárton belül számtalan irányzat van, azzal, hogy ő liberális, nem bélyegezné meg magát. Azonban ha a már említett klasszikus szabadságjogokat vesszük, bevallása szerint Gulyás szélsőségesen liberális, de a családpolitikát tekintve például konzervatív.

A klasszikus szabadságjogok terén liberális például Kövér László is.

– mondta. Ha már Kövér szóba került, Tóth megkérdezte, ha a sajtószabadság terén a házelnök liberális, miért fordult elő többször is újságírók kitiltása a Parlamentből, valamint miért van alig több mint egy folyosóra szűkítve a kérdezés joga. Gulyás szerint a szabályozás nem üt el az európai normáktól, azt pedig méltatlannak tartja, hogy bizonyos helyzetekben kamerákkal és mikrofonokkal rohangáljanak a képviselők után.

Túry Gergely

Illiberális liberalizmus

Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszédében azt mondta:

az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.

Tóth megkérdezte a frakcióvezetőt, ezek után mi a viszonya a Fidesznek a liberális szavazókhoz, mire Gulyás azt mondta, a miniszterelnök akkor elmondott következő sora választ ad a kérdésre. Orbán ugyanis úgy folytatta, hogy “nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz”. Később Kötcsén Orbán tovább fejtegette az illiberális állam fogalmát, se neki, se a Fidesznek nincs semmi gondja a demokráciával, se a versenygazdaság jelenlegi működésével, csak arra akarta felhívni a figyelmet Tusnádfürdőn, hogy ezeket a liberális jelző nélkül is lehet működtetni.

Gulyás ezt most azzal egészítette ki, hogy ők, szemben az SZDSZ-féle liberalizmussal inkább nemzeti szabadelvűnek mondják magukat, ugyanis meglátása szerint a liberalizmus intoleránssá vált, csak egyet, a saját igazságát fogadja el valósnak. Brüsszellel szemben azonban nem gondolja a Fideszt és a kormányt illiberálisnak, “az a harc másról szól, arról, hogy megvédjük nemzeti szuverenitásunkat”.

Tóth Csaba megkérdezte, utálja-e Orbán a liberalizmust, azzal együtt, hogy huszonöt éve még maga is liberális volt, mire Gulyás úgy felelt, a miniszterelnök a szabadság pártján áll, szeret vitázni, és készen is áll a vitára. Orbánnál maradva, nemrég úgy fogalmazott, a sokszínűség nem érték, hanem tulajdonság, ő pedig nem akar sokszínű országot. Gulyás úgy magyarázta főnöke szavait, hogy az alaptörvényben benne van, hogy a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők, ebben a tekintetben ők a sokszínűség védelmezői. De nem keverné ezt össze a bevándorlással, a magyar emberek nem akarnak bevándorlókat.

Túry Gergely

Soros a plakátokon

Szóba került a végtelenül leegyszerűsödött kampány és Soros György is, Gulyás azt mondta, ma már nem lehet vád az, ha egy kampány egyszerű, ők pedig nem csak a plakátok szintjén foglalkoznak a bevándorlással.

Nem érzem, hogy Soros kampányba vonása méltánytalan.

Az antiszemitizmus vádját pedig azzal ütötte el, hogy ha Izrael miniszterelnöke nem találta annak, akkor “ne legyünk pápábbak a pápánál”. Hozzátette, a kormány azzal, hogy nem enged be senkit sem, védi a zsidó közösségeket is.

Gulyás kapott kérdést a sajtószabadságról is, amire úgy felelt, ha nap mint nap féltené azt, akkor is megnyugodna minden nap, mert elég lenne bekapcsolni a tévét, kinyitni az újságokat vagy felmenni a netre. Utolsó kérdésként Gulyásnak arra kellett válaszolnia, lesznek-e antiliberális lépései a Fidesznek, ha újra kormányt alakíthat.

Remélem, ugyanazt értjük antiliberális alatt, de nem.

Túry Gergely