Váratlannak a meggyanúsítás nem nevezhető, hiszen az egykori fővádló szempontjából sem a közelmúltban kezdődött az ügy. Az akkor még fellebbviteli főügyészként dolgozó Ihász Sándorra ugyanis házkutatás címén még tavaly november 27-én rúgták rá kollégái az ajtót – méghozzá hivatali irodájában. Még aznap visszavonták a vezetői megbízását, és a Pest megyei főügyészségre rendelték ki. Ihász azonban ezt a posztot nem vállalta, így még tavaly lemondott.

Elég volt az alaptalan, abszurd megaláztatásból

– indokolta a hvg.hu-nak döntését. A drámai napokat hónapokon át tartó hallgatás követte, egészen április 20-ig senki nem szólt hozzá. Akkor viszont felgyorsultak az események. A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint Ihász hivatalos személy által elkövetett bűnpártolást követett el a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban. Ezért tartottak két nappal Gyárfás meggyanúsítása után, április 20-án a volt főügyésznél is házkutatást.

Ihász Sándor fővárosi főügyész sajtótájékoztatón 2009 júliusában.

MTI

Leiratból vádirat?

A gyanú szerint Ihász 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított Gyárfás volt, aki akkor azért fordult személyesen az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az 1998-as emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.

Kijelentem, hogy bűncselekményt nem követtem el, hivatalos kötelességemet nem szegtem meg, ügyészi munkámat mindvégig tisztességesen és törvényesen láttam el

– így kezdődik Ihász azon terjedelmes vallomása, amelyben tételesen cáfolni igyekszik a vele kapcsolatban, az ügyészségi nyomozók által megfogalmazott gyanút. A hvg.hu birtokába került vallomás szerint ő a vele közölt gyanúsítással ellentétben nem 2002 óta, hanem a 2000-es évek közepe óta ismeri Gyárfást Tamást személyesen, fővárosi főügyészként ugyanis gyakori vendége volt a médiavállalkozó által gyártott Napkeltének. Állítása szerint ebből az ismeretségből lett közöttük barátság a 2000-es évek közepétől, családjaikkal is rendszeresen összejártak.

A közelgő katasztrófa

Még a dokumentum elején „határozottan leszögezi”, hogy a Fenyő János meggyilkolása ügyében indult büntetőeljárás nyomozati anyagát, a bizonyítékokat nem ismeri, szerinte ez a gyanúsítással ellentétben nem is következhet önmagában abból a ténytől, hogy évtizedekig dolgozott ügyészségi vezetőként. „A nyomozati iratokat teljes körűen soha nem olvastam, mivel nem az volt a feladatom” – áll a vallomásban. Azt nem vitatja, hogy beosztásából eredően kapcsolatba került a Fenyő-üggyel is, de állítása szerint csak részintézkedések kapcsán.

Barátként fogadta tavaly szeptemberben is Gyárfást a saját irodájában. Erről az alkalomról így ír vallomásában:

„Ott, akkor az irodámban semmilyen iratot nem adott, hanem elmondta, hogy egy ismeretlen személy felkereste a lakhelyén, és átadott neki egy pár oldalas, géppel írt, töredékes és összefüggéstelen szövegrészleteket tartalmazó iratot, melyben félmondatok, kipontozott részletekkel megszakított szöveg szerepelt, amit részére egy ismeretlen kopasz személy adott át azzal, hogy katasztrófa lesz.”

Állítása szerint Gyárfás azt mondta neki, hogy nem tudja, ki és mikor készíthette a jegyzeteket, és a szöveg mire vonatkozhat, továbbá beszámolt arról is, hogy a levél átvételéért semmilyen ellenszolgáltatást nem kértek. Gyárfás szerint a kopasz embertől kapott szöveget „bárki megírhatta volna, aki veszi a fáradtságot arra, hogy a Fenyő-ügyben a sajtóban évtizedek óta újra, és újra megjelent, őt érintő rémhíreket, pletykákat, semmivel sem bizonyított állításokat tartalmazó cikkeket, anyagokat elolvassa”.  

A baráti tanács

Ihász vallomása szerint Gyárfás azért kért tőle tanácsot, mert féltette a saját és családja fizikai biztonságát, továbbá attól is tartott, ha feljelentést tesz, akkor az ügyet a rendőrség kiadja a sajtónak. (Azóta kiderült, hogy ebben amúgy nem is tévedett.) Ihász állítása szerint soha sem biztatta Gyárfást arra, hogy ne tegyen feljelentést, hanem általánosságában, minden lehetőséget körbejárva adott, jogi nyelvről „lefordítva” a speciális helyzetre vonatkozó tanácsot. Elmondta például azt is, hogy amíg az anyaggal összefüggésben nem követelnek tőle valamit, nem is lehet bűncselekményről beszélni, így a feljelentés is okafogyott.

Mindezt „nyilvánvalóan nem azzal a szándékkal, hogy ezzel a Gyárfással szembeni, mint a Fenyő-gyilkosság lehetséges felbujtóval kapcsolatban lefolytatandó büntetőeljárás meghiúsítását érjem el” – állítja. Hozzátéve, tavaly november 9-éig nem is tudta, hogy a kopasz ember által átadott irat egy ténylegesen létező hangfeltételről készülhetett.

Gyárfás Tamás a budai központi kerületi bíróságon 2018. április 20-án.

Túry Gergely

Gyárfás aggodalmaskodása nyomán Ihász tanácsa amúgy az volt, hogy egy segítővel (azaz ügyvédjével) menjen be a rendőrségre és tanúként mondjon el mindent. A házkutatáskor az irodájában lefoglalt iratot egyébként egy Belgrád rakparti étteremben kapta Gyárfástól, és annak tudatában vette át, hogy a tanácsának megfelelően Gyárfás és Bánáti bemennek a rendőrségre.

"Felforrt a víz"

A 2-3 oldalas leirat, majd a Fenyő Jánossal kapcsolatos üzleti vitáit bemutató, céges iratokat tartalmazó dosszié éppen ezért, Bánáti János felkészítése érdekében készült, ezeknek egy-egy másolatát kapta a volt főügyész is, amit az irodájában tárolt. Ihász ezzel kapcsolatban megjegyzi azt is, hogy 25 évnyi ügyészi munka után nyilván nem az irodájában tartaná azt a bizonyítékot, amit el akarna tüntetni. A volt főügyész elmondása szerint úgy tudta – és ezt az ügyvéd is megerősítette neki –, hogy Bánáti és Gyárfás októberben tényleg voltak a Nemzeti Nyomozóirodában, ahol részletesen elmondtak mindent. Gyárfás pedig külön sérelmezte, hogy nem az NNI igazgatója, hanem csak egy, a Fenyő-ügyet nagyon régről ismerő, magas fokozatú rendőr hallgatta meg. Itt egyébként – Ihász tudomása szerint – azt tanácsolták Gyárfásnak, hogy még ne tegyen feljelentést.

Az események novemberben gyorsultak fel, ekkor dobták be a kazettát Gyárfásnak, aki néhány nappal később egy családi összejövetelen azt is elmesélte Ihásznak, hogy nem sokkal korábban egy lesötétített ablakú autó állt a kapubeállójukon, járó motorral, amitől egy ideig nem tudtak kiállni. Mikor megkérdezték mire vár, az volt a válasz, hogy „felforrt a víz”, viszont simán odébbálltak, mikor erre megkérték őket. Ihász erre azt mondta, ha ez tényleg így történt, akkor ne várjon semmire, hanem azonnal tegyen feljelentést. Ezt történt meg november 27-én, amivel párhuzamosan már Ihász irodájába is berontottak, s elvitték azt, amiről a rendőrségnek már jó egy hónapja amúgy hivatalos tudomása volt.

Mindezek alapján Ihász úgy véli, a gyanúsítása nemcsak fogalmilag kizárt, de ettől függetlenül sem értékelhető bűnpártolásként a magatartása. A gyanúsítás ellen természetesen panaszt is tett, de ahogy mondja, „nincs kétségem afelől, hogy elutasítják”. Hiszen – mint mondja – ő maga is látott már olyan ügyet, amelyben a gyanúsítás szövegét előzetesen a Központi Nyomozó Főügyészség eljárását felügyelő ugyanazon legfőbb ügyészségi főosztály hagyta előzetesen és szövegszerűen jóvá, amelyik utóbb a panasz elbírálásról dönt.