Május 3-án elfogadta az Európai Parlament A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége az Európai Unióban című állásfoglalást. A dokumentum kiemeli a sokszínű tájékoztatás értékét és szerepét a demokráciákban, felhívja a figyelmet az álhírek növekedő súlyára, kiemeli az oknyomozás és a független újságírás jelentőségét, és, például azért is, mert a digitális hirdetési piacon kialakult a duopólium (a Google és a Facebook elviszi a digitális hirdetési piac 85 százalékát), felszólítja a tagállamokat és az EU-t, hogy támogassák a független közmédiát, újságírást.

AFP / DPA / Daniel Kalker

"Felszólítja a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy kezelje helyén a tagállamok kormányai által a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének megsértésére tett kísérleteket mint a hatalommal való súlyos és rendszerszintű visszaélést", valamint jöjjenek létre olyan szervezetek, amelyek védik az újságírókat. "Kéri ezért az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsanak elő és dolgozzanak ki olyan új, társadalmi szempontból fenntartható gazdasági modelleket, amelyek célja a minőségi és független újságírás finanszírozása és támogatása, valamint biztosíták a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását; kéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a közszolgáltatók és az oknyomozó újságírás számára nyújtott pénzügyi támogatást, ugyanakkor tartózkodjanak a szerkesztői döntésekbe való beavatkozástól".

A nyilatkozat szerint meg kéne akadályozni, hogy megfélemlítő jellegű sajtóperek indulhassanak szerkesztőségek ellen, amelyek gátolják a tényfeltárást. De beszél a bosszúból nyilvánosságra hozott szexvidókról és ennek problematikájáról is, valamint a kattintásvadász címek túlzott használatáról és a szerkesztőségek felelősségéről is.

Vannak elgondolkodtató javaslatok is, mint pl. "tiltsák meg, hogy olyan vállalatok induljanak a közbeszerzéseken, amelyek végső tulajdonosa alá médiavállalatok is tartoznak", és olyanok is, hogy "a médiaszervezeteknek nyújtott állami támogatást megkülönböztetéstől mentes, objektív és átlátható feltételek alapján kell nyújtani, amelyeket előzetesen valamennyi médiaszervezet elé kell tárni".

MTI / Beliczay László

"Egészen önleleplező, hogy a magyar politikusok közül egyedül a Fidesz európai parlamenti képviselői és a kormánypártokkal egyre látványosabb közösséget vállaló Morvai Krisztina nem szavazta meg a médiaszabadság megerősítéséről szóló dokumentumot, hanem tartózkodtak a voksoláskor", írja az MSZP-s Ujhelyi István, és tényleg, a Fidesz és Morvai úgy látták indokoltnak, hogy ne támogassák ezt a szöveget. Nemmel nem mertek szavazni, hiszen az már nagyon egyértelmű lett volna (Nigel Farage egyébként így szavazott), inkább nem szavaztak. A jobbikos Balczó András például megszavazta.