Az április választásokon leszerepelt a baloldal, mélyebb válságba kerültek, mint előtte bármikor voltak. A választási eredmény és tanulságai feldolgozásának időszakában sok minden megkérdőjeleződik: az ellenzéki pártok politikai stratégiáitól kezdve, a szervezetépítési erőfeszítéseken át a politikai vezetők rátermettségéig. Az új parlamenti ciklus elé időzítve ezért a Policy Solutions tanulmányt írt „Szociáldemokrata értékek Magyarországon” címmel.

A tanulmányban – egy 1000 fő személyes megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás után – megvizsgálták az egyenlőtlenségek, az adórendszer, a munka világa, a lakhatás, a megélhetés, az alapvető közszolgáltatások, a nemek közötti egyenlőség, a környezetvédelem és a társadalmi mobilitás kérdéskörét.

Fülöp Máté

A kötet egyik szerzőjével, Laki Gergellyel beszélgettünk arról, hogy a tanulmány megszületését az is indokolta, hogy a kutatók kíváncsiak voltak arra, van-e összefüggés a súlyos vereség és aközött, hogy nem népszerűek a baloldali értékek, esetleg az a probléma, hogy a honi baloldali pártok nem tudják hitelesen képviselni a baloldali értékeket.

Laki szerint a kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a baloldali programelemek nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon, sokkal inkább van probléma az ezeket képviselő pártok hitelességével. Például egyértelműen többségben vannak azok (81 százalék), akik szerint az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. A Jobbik és a Momentum szavazói szinte teljes mértékben az állami beavatkozás pártján vannak, és az átlagnál nagyobb arányban értettek egyet az állam felelősségével az MSZP-szavazói is.

A 15 feltett témakörből 14 esetében a szociáldemokrata álláspont került többségbe, egyedül a romák felzárkóztatása az, ahol nem ez a nézet a többségi álláspont. A magyaroknak ugyanis alig több mint az egyharmada gondolja úgy (36 százalék), hogy a romák felzárkóztatását kiemelten kell támogatnia a kormánynak, ezzel szemben a válaszadók több mint fele (56 százalék) szerint nincs szükség erre.

AFP / Kőhalmi Péter

Jelentős eltérés látható a különböző pártok szimpatizánsainak véleménye tekintetében: a legnagyobb arányban a DK-szavazók (53 százalék) támogatnák kiemelten a romák felzárkóztatását (ezzel körükben van egyedül többségben a javaslat), ezen kívül a társadalom egészéhez képest átlagon felüli még az MSZP, a Momentum és az LMP szimpatizánsai körében a javaslat támogatottsága. A „cigánybűnőzésből” korábban politikai tőkét kovácsoló Jobbik szimpatizánsai körében egyértelműen magas az elutasítottsága a romák kiemelt támogatásának. A jobbikosok negyede (24 százalék) ért csak egyet a kérdéssel, míg 72 százalékuk szerint nem kell kiemelten támogatni a hazai cigányságot

Érdekesség Laki szerint, hogy szinte a teljes lakosság körében konszenzus van abban, hogy az egészségügyben is a szociáldemokrata iránynak kellene érvényesülnie, ugyanis a tanulmányból kiderül, tíz megkérdezettből kilenc gondolja úgy, hogy az egészségügynek térítésmentesnek kell lennie, és mindössze a megkérdezettek 7 százaléka gondolja úgy, hogy fizetni kellene az egészségügyért, mert csak így kaphatunk megfelelő színvonalú szolgáltatást. Így bármelyik politikai erő, amely a jövőben fizetőssé tenné a kórházi ellátásokat, joggal tarthatna a társadalom haragjától – áll a tanulmányban.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarok egy jóléti, gondoskodó államról ábrándoznak, a szociális juttatások minél szélesebb skáláját óhajtják. Arra a kérdésünkre, hogy akkor a létező, széles szociáldemokrata választói réteg mellett hogyan szerepelhettek le a baloldali pártok a választáson, Laki azt mondta:

„nem gondolják sokan szociáldemokratának magukat, inkább csak sokan egyetértenek a szociáldemokrata értékekkel.”

Azt azonban nehéz megmondani, ki képviseli ezeket az embereket, bár az biztos, hogy nem a szociáldemokrata értékek léte vagy nemléte miatt ikszelnek a szavazófülkében.

Fazékas István

Amikor szóba került a Fidesz, a kutató azt mondta, a párt messze nem szociáldemokrata, de kommunikációjában elég gyakran használ balos elemeket, hogy kielégítsen bizonyos választói igényeket: jó példa erre a kormány multiellenessége, holott a gyakorlatban egyértelműen multibarát gazdaságpolitikát folytat. „De ez része természetesen az állandó harcra épülő retorikának is.”

A kutatók rákérdeztek a hitelességre is, ugyanis a választóknak sokkal fontosabb, hogy egy pártnak hihetnek-e, mint az, hogy milyen értékeket képvisel. Laki elmondta, annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP számos kérdésben teljesen egyértelműen a szociáldemokrata értékrenddel szembeni politikát folytat, támogatóik még ezekben az ügyekben is a kormánypártokat tartják a leghitelesebb politikai szereplőknek. Nem volt a kutatásban olyan kérdés, amelyben a Fidesz-KDNP-t a választók legalább 40 százaléka ne tartotta volna a leghitelesebb politikai formációnak. Laki hozzátette, a legtöbb kérdésben a fideszesek 85-90 százaléka a saját pártját nevezte meg a leghitelesebb erőként még az olyan kérdésekben is mint a progresszív adózás, noha a 2010-es kormányváltás óta a gazdaságpolitika alapja az egykulcsos adórendszer.

A választásokon 19%-ot szerzett Jobbikot a kérdéstől függően a választók 18-24 százaléka, a 12 százalékos eredményt elért MSZP-P-t 10-12 százalék, a 7 százalékos LMP-t 10-16 százalék, az 5 százalékos DK-t 8-11 százalék, a 3 százalékos Momemtumot pedig 3-4 százalék tartotta a vizsgált értékrendi és közpolitikai kérdésekben a leghitelesebb pártnak.

A kutató figyelmeztetett, az LMP és a DK esetében érdemes megjegyezni, hogy minden kérdésben többen tartják őket hitelesebbnek, mint amilyen eredményt a választáson elértek, az MSZP azonban alulmúlta ebben a tekintetben a választásokon elért eredményét. ”Legnagyobb baloldali pártként egyetlen kérdésben sem tartották őket hitelesebbnek, mint ahányan szavaztak rájuk.”

Az MSZP a hétvégén új elnököt választott magának, Tóth Bertalan lett a vezető, neki lesz a feladata, hogy megújítsa a pártot – akár úgy is, hogy szociáldemokrata irányba fordítja. Sikeres nemzetközi példák vannak, Laki ide sorolta Jeremy Corbyn és a brit Munkáspárt esetét. „Sikerült visszaállítaniuk korábbi renoméjukat, és szorosan ott vannak Theresa May pártja mögött.” Ezt a markáns baloldaliságnak, a társadalmi energiák sikeres becsatornázásának, és a fiatal támogatóknak köszönheti elsősorban Corbyn. De más példát is látunk a szociáldemokrácián alapuló politika sikerére, gondoljunk a spanyol újbalos pártra, a Podemosra, esetleg a francia radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mozgalmára. “Hazánkban viszont hasonló megerősödésre egyik baloldali párt esetében sem látunk jeleket, és ez nem csak annak köszönhető, hogy a NER – az előbb említett nyugat-európai demokráciákkal szemben – milyen feltételeket biztosít az ellenzéki politizáláshoz” – tette hozzá.

Túry Gergely

Összességében kijelentető – és ez a tanulmányban is szerepel, valamint Laki is felhívta rá a figyelmet –, hogy a kutatásban vizsgált értékek és közpolitikai javaslatok alapján kijelenthető, hogy alapvetően nem a szociáldemokrata irányultságú programelemek hazai támogatottságával van probléma, hanem az elviekben ezeket képviselő, a magyar pártrendszer baloldalán helyet foglaló pártok hitelességével.

A baloldali ellenzék számára tehát ezért a következő évek egyik legfontosabb stratégiai feladata az, hogy az egyébként népszerű szociáldemokrata témákat magukhoz is tudják kötni, és meggyőzzék a választókat arról, hogy ezeket az ügyeket ők képviselik a legjobban. De ez nem fog menni anélkül, hogy a baloldali pártok olyan választókat is meggyőzzenek, akik 2018-ban a Fideszre vagy a Jobbikra szavaztak, sőt ezeket a pártokat tartják a baloldali értékek hiteles képviselőinek is.