Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Itt a kormány két újabb gigaberuházásának megalapozó törvénymódosítás. Ami eddig a vizes vb-rendezése volt, vagy a Liget Projekt, az 2030-ig a Budapest Diákváros és a budai Vár palotavárosi, közelebbről meg nem határozott beruházásai és felújításai lesznek. Felújítják a Fővám téri Nagyvásárcsarnokot is.

Valószínűleg egyedülálló a magyar törvénykezésben, hogy egyazon salátatörvény rendelkezik fővárosi fejlesztésekről és a külföldi filmes produkcióknak adott adókedvezmény megnöveléséről, de most erre is sor került végre. A Miniszterelnökség által benyújtott törvényjavaslat nem kevesebbet jelent, mint

  • új városnegyed épül a Nagyvásárcsarnoktól délre a megépülő Galvani hídig
  • 99 évre megkapja az állam a budai Vár palotaegyedét, azaz a Dísz tértől délre eső részeket
  • 25-ről 30 százalékra nő a külföldi filmes produkcióknak nyújtandó adókedvezmény mértéke

A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a

Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról címet viselő törvénymódosítási csomagot Semjén Zsolt nyújtja be, és Gulyás Gergely az előadója. A kormány két nagy fejlesztési területet határoz meg 2030-ig.

Egyfelől a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program részeként létrejönne

  • A Budapesti Xtrém Szabadidő Park kajak-kenu szlalompályákkal, bmx-pályákkal, teniszpályákkal, klubházzal, kapcsolódó létesítményekkel, környezetrendezéssel
  • A Dunai Evezési Központ evezős pályával, klubházzal, céltoronnyal, lelátóval, hajótárolóval, egy gyalogos és egy kerékpáros híddal, kapcsolódó létesítményekkel, infrastruktúrával, környezetrendezéssel
  • A Budapesti Atlétikai Stadion (tehát újabb stadion, miután már a Kerepesi út mellett elkészül 2019-re a Maccabi játékokhoz egy hasonló infrastrukturális beruházás), szabadtéri edzőpályák, egy fedett atlétikai edzőcsarnok, és ezek összeköttetését megoldandó gyalogos és kerékpáros hidak, kapcsolódó létesítmények, infrastruktúra, környezetrendezés
  • És a Budapest Diákváros, a Nagyvásárcsarnok felújításával és integrálásával a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág – a Kvassay Jenő út – a Soroksári út – a Galvani utca és Illatos út vonalában megépítendő Új Duna-híd által határolt területen, több ütemben, 8500 férőhellyel kollégiumi, sport, rekreációs és egyéb funkciójú új megaberuházás.
    ©
    Ez lett volna az 2024-es olimpiai falu, azaz, ahogy a kormány többször is kijelentette, az olimpiai beruházások akkor is megépülnek, ha az olimpiát nem is rendezzük meg.

Másfelől a kormány egyelőre közelebbről meg nem határozott fejlesztéseket és felújításokat végezne a budai Vár palotavárosi részén, a Dísz tértől délre, tehát lényegében a Palotában, egészen a Várkert Bazárig.

©

A vagyonkezelői jogokat megkapó gazdasági társaság építhet, felújíthat, a beruházások kiemelt jelentőségűek lesznek, ezért könnyebb engedélyeztetési folyamaton mennek keresztül. Amit a cég épít, állami tulajdonná válik. Bármilyen tulajdonosnak, érintett félnek, tehát mondjuk Budapest városnak "intézkedés megtételét javasolhatja", a főváros és az I. kerületi önkormányzat pedig, ha ezzel nem ért egyet, részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közölheti álláspontját. Ennyi, további jogosultságról nem esik szó. Így tehát a főváros csak nézheti, hogy az állam mit akar építeni – ez történt a Városligetben is.

A diákváros védelmére meg kell építeni az árvízi védműveket is.

A budai Palotanegyedben végrehajtandó beruházások alapelveit is lefekteti a törvénymódosítási javaslat: meg kell őrizni a világörökségi védelmet, a negyed méltóságát, "történelmileg hiteles és egységes városképi arculatnak megfelelően" szabad csak fejleszteni, helyreállítani. Ugyanakkor a jogszabály felülírja a hatályos kerületi és fővárosi szabályozást, az esetlegesen ellentétes önkormányzati településrendezési eszközöket, rendeleteket. Ez történt a Városligetben is például a zöldfelületekre vonatkozóan, amikor is a Ligetnek mint parknak nem kell az országos építési szabályokat lefektető OTÉK-ban előírt zöldfelületi mutatót elérnie, és szembemegy a fővárosi fejlesztési stratégiával is.

A beruházásokat majd kormányrendeletben fogják meghatározni. A kormány állapíthatja meg rendeletben a kiemelt budapesti fejlesztések körét, a Palotanegyedbe tartozó ingatlanok felsorolását, beépítési és örökségvédelmi szabályzatot. A törvényben és indoklásában egy szó sem szerepel a Nemzeti Hauszmann Bizottságról és Tervről, amely még 2014-ben jött létre, és szakmai alapon konzultált a kormánnyal a szükséges fejlesztésekről. Időközben többen kiváltak belőle, mert csak biodíszletnek érezték magukat. Hát a többiek most hogy érezhetik, amikor teljesen, említés szintjén is kimaradnak a törvénymódosításból. A Hauszmann Terv első üteme 2018-ban lezárul: megépül a Stöckl-lépcső, a Lovarda, a Főőrségi épület, megújulnak a kertek a palota déli részén és el kéne készüljön a Palotában a Szent István-terem rekonstrukciója is. A Terv a továbbiakra is vonatkozott, igaz ezekről keveset lehet tudni.

A minsztériumok Várba költözése nem a Palotavárost érinti, hanem a Polgárvárost, ezek nem állnak sehogy (bár Gulyás Gergely az első kormányinfóján még azt jelentette be, idén a kormány felköltözik a Várba), kivéve a Miniszterelnökséget, Orbán Viktor az év végére felköltözhet a Karmelita-kolostorban létesítendő új komplexumba.

Korábban Lázár János miniszterelnökségi miniszter beszélt arról, hogy a Hauszmann-féle palotába majd idővel átköltözik a köztársasági elnök, a miniszterelnök pedig a Sándor-palotába megy át, azaz mindenki lépik egyet – hogy ebből mi lesz, egyelőre nem tudni.

A Diákváros és a Palota-beruházás lesz tehát az új Liget Projekt, az új vizes vb. Irdatlan mennyiségű pénz és újabb építőipari munkaerőhiány, felvert alapanyagárak várhatóak 2030-ig, ha minden a tervek szerint halad.

Egy szó sem szerepel arról, miért ebben a salátatörvényben kellett egy filmszakmai törvényt módosítani. A külföldi produkciók, leginkább Hollywood hosszú évek óta Kelet-Európába jön, hogy a produkciókat, filmeket, sorozatokat itt olcsóbban állíthassa elő.

©

 Magyarországon remek a filmes infrastruktúra, a filmstúdiók száma és minősége, és jó a szakembergárda is. Emellett az állam adóvisszatérítéssel is ösztönzi, hogy az amerikai cégek ne Csehországba, Lengyelországba menjenek, hanem hozzánk. Ez azt jelenti, hogy a költségeik 25 százalékát visszakapták – ezt az eljárást EU egyébként többször is vizsgálta. Most ezt az adóvisszatértést növelné a törvény 30 százalékra.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!