Valószínűleg egyedülálló a magyar törvénykezésben, hogy egyazon salátatörvény rendelkezik fővárosi fejlesztésekről és a külföldi filmes produkcióknak adott adókedvezmény megnöveléséről, de most erre is sor került végre. A Miniszterelnökség által benyújtott törvényjavaslat nem kevesebbet jelent, mint

• új városnegyed épül a Nagyvásárcsarnoktól délre a megépülő Galvani hídig
• 99 évre megkapja az állam a budai Vár palotaegyedét, azaz a Dísz tértől délre eső részeket
• 25-ről 30 százalékra nő a külföldi filmes produkcióknak nyújtandó adókedvezmény mértéke

A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a

Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról címet viselő törvénymódosítási csomagot Semjén Zsolt nyújtja be, és Gulyás Gergely az előadója. A kormány két nagy fejlesztési területet határoz meg 2030-ig.

Egyfelől a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program részeként létrejönne

• A Budapesti Xtrém Szabadidő Park kajak-kenu szlalompályákkal, bmx-pályákkal, teniszpályákkal, klubházzal, kapcsolódó létesítményekkel, környezetrendezéssel
• A Dunai Evezési Központ evezős pályával, klubházzal, céltoronnyal, lelátóval, hajótárolóval, egy gyalogos és egy kerékpáros híddal, kapcsolódó létesítményekkel, infrastruktúrával, környezetrendezéssel
• A Budapesti Atlétikai Stadion (tehát újabb stadion, miután már a Kerepesi út mellett elkészül 2019-re a Maccabi játékokhoz egy hasonló infrastrukturális beruházás), szabadtéri edzőpályák, egy fedett atlétikai edzőcsarnok, és ezek összeköttetését megoldandó gyalogos és kerékpáros hidak, kapcsolódó létesítmények, infrastruktúra, környezetrendezés
• És a Budapest Diákváros, a Nagyvásárcsarnok felújításával és integrálásával a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág – a Kvassay Jenő út – a Soroksári út – a Galvani utca és Illatos út vonalában megépítendő Új Duna-híd által határolt területen, több ütemben, 8500 férőhellyel kollégiumi, sport, rekreációs és egyéb funkciójú új megaberuházás.
  

  hvg.hu
  Ez lett volna az 2024-es olimpiai falu, azaz, ahogy a kormány többször is kijelentette, az olimpiai beruházások akkor is megépülnek, ha az olimpiát nem is rendezzük meg.

Másfelől a kormány egyelőre közelebbről meg nem határozott fejlesztéseket és felújításokat végezne a budai Vár palotavárosi részén, a Dísz tértől délre, tehát lényegében a Palotában, egészen a Várkert Bazárig.

hvg.hu

A vagyonkezelői jogokat megkapó gazdasági társaság építhet, felújíthat, a beruházások kiemelt jelentőségűek lesznek, ezért könnyebb engedélyeztetési folyamaton mennek keresztül. Amit a cég épít, állami tulajdonná válik. Bármilyen tulajdonosnak, érintett félnek, tehát mondjuk Budapest városnak "intézkedés megtételét javasolhatja", a főváros és az I. kerületi önkormányzat pedig, ha ezzel nem ért egyet, részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közölheti álláspontját. Ennyi, további jogosultságról nem esik szó. Így tehát a főváros csak nézheti, hogy az állam mit akar építeni – ez történt a Városligetben is.

A diákváros védelmére meg kell építeni az árvízi védműveket is.

A budai Palotanegyedben végrehajtandó beruházások alapelveit is lefekteti a törvénymódosítási javaslat: meg kell őrizni a világörökségi védelmet, a negyed méltóságát, "történelmileg hiteles és egységes városképi arculatnak megfelelően" szabad csak fejleszteni, helyreállítani. Ugyanakkor a jogszabály felülírja a hatályos kerületi és fővárosi szabályozást, az esetlegesen ellentétes önkormányzati településrendezési eszközöket, rendeleteket. Ez történt a Városligetben is például a zöldfelületekre vonatkozóan, amikor is a Ligetnek mint parknak nem kell az országos építési szabályokat lefektető OTÉK-ban előírt zöldfelületi mutatót elérnie, és szembemegy a fővárosi fejlesztési stratégiával is.

A beruházásokat majd kormányrendeletben fogják meghatározni. A kormány állapíthatja meg rendeletben a kiemelt budapesti fejlesztések körét, a Palotanegyedbe tartozó ingatlanok felsorolását, beépítési és örökségvédelmi szabályzatot. A törvényben és indoklásában egy szó sem szerepel a Nemzeti Hauszmann Bizottságról és Tervről, amely még 2014-ben jött létre, és szakmai alapon konzultált a kormánnyal a szükséges fejlesztésekről. Időközben többen kiváltak belőle, mert csak biodíszletnek érezték magukat. Hát a többiek most hogy érezhetik, amikor teljesen, említés szintjén is kimaradnak a törvénymódosításból. A Hauszmann Terv első üteme 2018-ban lezárul: megépül a Stöckl-lépcső, a Lovarda, a Főőrségi épület, megújulnak a kertek a palota déli részén és el kéne készüljön a Palotában a Szent István-terem rekonstrukciója is. A Terv a továbbiakra is vonatkozott, igaz ezekről keveset lehet tudni.

A minsztériumok Várba költözése nem a Palotavárost érinti, hanem a Polgárvárost, ezek nem állnak sehogy (bár Gulyás Gergely az első kormányinfóján még azt jelentette be, idén a kormány felköltözik a Várba), kivéve a Miniszterelnökséget, Orbán Viktor az év végére felköltözhet a Karmelita-kolostorban létesítendő új komplexumba.

Korábban Lázár János miniszterelnökségi miniszter beszélt arról, hogy a Hauszmann-féle palotába majd idővel átköltözik a köztársasági elnök, a miniszterelnök pedig a Sándor-palotába megy át, azaz mindenki lépik egyet – hogy ebből mi lesz, egyelőre nem tudni.

A Diákváros és a Palota-beruházás lesz tehát az új Liget Projekt, az új vizes vb. Irdatlan mennyiségű pénz és újabb építőipari munkaerőhiány, felvert alapanyagárak várhatóak 2030-ig, ha minden a tervek szerint halad.

Egy szó sem szerepel arról, miért ebben a salátatörvényben kellett egy filmszakmai törvényt módosítani. A külföldi produkciók, leginkább Hollywood hosszú évek óta Kelet-Európába jön, hogy a produkciókat, filmeket, sorozatokat itt olcsóbban állíthassa elő.

Fülöp Máté

 Magyarországon remek a filmes infrastruktúra, a filmstúdiók száma és minősége, és jó a szakembergárda is. Emellett az állam adóvisszatérítéssel is ösztönzi, hogy az amerikai cégek ne Csehországba, Lengyelországba menjenek, hanem hozzánk. Ez azt jelenti, hogy a költségeik 25 százalékát visszakapták – ezt az eljárást EU egyébként többször is vizsgálta. Most ezt az adóvisszatértést növelné a törvény 30 százalékra.