Magyarországra vezetnek a szlovák újságíró-gyilkosság szálai

Magyarországra vezetnek a szlovák újságíró-gyilkosság szálai

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Gergely Zsófia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Két magyar férfi került a Ján Kuciak gyilkosai után nyomozó szlovák hatóságok látókörébe, az egyiktől szerezhették be azt a fegyvert, amivel megölték az oknyomozó újságírót és barátnőjét – derül ki a birtokunkba került európai rendőrségi határozatból. Ezért bevonták a magyar rendőrséget, amely több helyszínen tartott házkutatást, többek közt Budapesten, Kecskeméten és Zebegényben.

Az egész Európában óriási felháborodást, Szlovákiában pedig belpolitikai válságot kiváltó Kuciak-gyilkosság egyik letartóztatott vádlottjának vallomása alapján a Pest megyei Zebegényben élő K. L.-től származhatott az a fegyver, amellyel megölték a szlovák újságírót és barátnőjét – derül ki a hvg.hu birtokába került európai nyomozási határozatból. A dokumentum alapján a vádlott vallomásán túl különféle „telekommunikációs adatok” is arra utalnak, hogy a magyar férfinek köze volt az orgyilkosok által használt fegyverhez.

A Ringier Axel Springer szlovák leányvállalatához tartozó aktuality.sk újságíróját és kedvesét, Martina Kusnirovát februárban szabályosan kivégezték nagymácsédi otthonukban. Még mindig nem tudni, ki adott megbízást a 28 éves oknyomozó likvidálására, és eddig nem találták meg az orgyilkossághoz használt 9 milliméter kaliberű fegyvert sem.

Szlovákiában pár hete jelentette be az ügyészség, hogy négy férfit vádoltak meg az ügyben: a magyar származású Sz. Tamást, aki valószínűleg leadta a lövéseket, a szintén magyar származású A. Zoltánt, aki a közvetítő volt, illetve a sofőrként-segítőként közreműködő M. Marčeket, valamint az akciót szervező, többieket kifizető A. Zsuzsovát.

A vallomásaik alapján került képbe a zebegényi K. L., akiről azt feltételezik, hogy ő adta el 3000 euróért azt a pisztolyt, amivel megölték a párt, a fegyvert személyesen adhatta át Sz. Tamásnak, aki a gyanú szerint végül meg is húzta a ravaszt – olvasható a dokumentumban. A szlovák nyomozók lenyomozták, ahogy K. L. és Sz. Tamás telefonált egymással, szerintük azért, hogy a fegyvervásárlás részleteit egyeztessék.

©

Lecsaptak a két magyar férfire

A gyilkos fegyver beszerzéséhez a szlovák nyomozók szerint egy másik magyar állampolgárnak, a Kecskeméten élő K. I. R.-nek is köze lehetett. Ő a mobiljának adatai alapján került képbe, mert gyanús lett, ahogyan Kuciak megölésének időpontjában, illetve azt közvetlenül megelőzően K. L.-lel egymásnak telefonáltak.

Pontosan ezért lett szükség az európai nyomozási határozatra: mivel az országhatáron túlra vezettek a szálak, a szlovák hatóságok bevonták a magyar rendőrséget további bizonyítékok felkutatása érdekében (erről részletesen lásd keretes anyagunkat a cikk végén). Ebben pontosan meghatározták, hogy a két férfihez köthető milyen helyszíneken kérik házkutatások, lefoglalások végrehajtását a magyar kollégáiktól.

Mindez az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrásunk szerint meg is valósult a nyomozási határozatnak megfelelően: a magyar rendőrség október 25-én – természetesen titokban – végrehajtotta az intézkedéseket. Így Magyarországon a következő helyeken csaptak le és foglaltak le lehetséges bizonyítékokat:

 Jogilag még csak tanúk, így haza kellett engedni őket

A két magyar férfit információink szerint hosszú órákon keresztül hallgatták ki. Mivel azonban a magyar büntetőjogi szabályok alapján egyelőre nem gyanúsították meg őket, tanúnak minősülnek, ezért utána mindketten szabadon hazamehettek.

Mivel a magyar rendőrségnek ilyen esetekben igazodnia kell az európai nyomozási határozat kibocsátójának, ebben az esetben a szlovák legfőbb ügyészségnek az iránymutatásához, az iratból egyértelműen kiderül az is, mit kerestek az öt helyszínen.

Mivel a gyilkosságnál használt 9 milliméter kaliberű pisztoly a gyanú szerint K. L.-től származott, egyrészt fegyvereket, hangtompítót kerestek, valamint olyan eszközöket, amikkel lőszereket lehet módosítani. Ebből arra lehet következtetni, hogy ilyen, módosított lövedéket találhattak az áldozatok holttestében.

Fegyvert hiába kerestek, a lefoglalt mobilokat, számítógépeket vizsgálják

Névtelenséget kérő forrásunk szerint ebből a szempontból a házkutatások nem hoztak átütő eredményt, mert nem találták meg a keresett fegyvereket. Viszont lefoglaltak mobiltelefonokat, számítógépeket és egy sor más számítástechnikai eszközt, valamint adathordozót. Ezek vizsgálatától – ami már nem Magyarországon fog történni – sokat várnak, hiszen bizonyíthatják, hogy valóban kapcsolatban álltak-e a magyarok a bérgyilkosokkal.

©

Át kellett vizsgálniuk több, meghatározott járművet is, mert forrásunk szerint „egy ilyen nyomozásban az autók valójában digitális adathordozók, ezek navigációs adatai legalább olyan fontosak, mint a mobilokból nyert információk”.

A dokumentumból az is kiderül, hogy az ügy felgöngyölítésébe már szeptembertől besegítettek a magyar hatóságok: a szlovákok kérésére átadták a nyomozás során felmerülő telefonszámokhoz tartozó magyarok adatait, illetve a híváslistákat. Majd a „telekommunikációs tevékenység rögzítését” is a mi hatóságunk végezte, vagyis ősszel már zajlott a mobilok lehallgatása – utal az előzményekre a határozat.

„Haladéktalanul”, mert még kapcsolatban lehetnek

A múlt csütörtöki akció jelentőségét mutatja, hogy Szlovákia legfőbb ügyészsége sürgősséggel, „haladéktalan” intézkedésre kérte a magyar hatóságokat. Szerintük ugyanis az orgyilkosság elkövetésében részt vevő személyek továbbra is „kapcsolatban lehetnek egymással, és így fennáll a veszélye, hogy bizonyítékokat semmisítenek meg”.

Szlovákiában az ügyet felügyelő ügyészség október elején sajtótájékoztatón ismertette a nyomozás részleteit, kifejezetten megköszönve már akkor is a nyomozás során kapott külföldi segítséget, elsősorban az Europolnak.

Tüntetés és mécsesgyújtás Szlovákiában a megölt újságíró fotójával
©

Az Új Szó tudósítása szerint Kuciak meggyilkolásáért összesen 70 ezer eurót fizettek, 50 ezret készpénzben, a többit úgy, hogy elengedtek egy korábbi adósságot. A nyomozás folyik tovább a megbízó után, aki holtan akarta látni a maffiaügyekkel is foglalkozó fiatal újságírót. Az már kiderült, hogy a barátnőjének megölésére nem volt megbízásuk, viszont ő is otthon volt a támadás idején, így vele is végeztek.

Határon átnyúló bűncselekményeknél alkalmazzák

Az európai nyomozási határozatot (ENYH) 2017-ben vezették be, hogy az unión belül az egyes hatóságok hatékonyabban tudjanak fellépni a bűnözés és a terrorizmus ellen. Lényege, hogy egyszerűsíti és felgyorsítja az igazságügyi szervek munkáját abban az esetben, ha egy másik uniós országban kell bizonyítékot szerezniük egy határon átnyúló ügyben. Ilyenkor ezzel a határozattal kérik fel a másik ország rendvédelmi szervét arra, hogy helyettük például tanúkat hallgassanak ki, házkutatást tartsanak, bankszámlákat ellenőrizzenek vagy lehallgassanak egy gyanúsítottat. Tipikusan olyan ügyekben alkalmazzák, amelyek több tagállamot érintenek, például a szervezett bűnözés vagy a kábítószerkereskedelem elleni harcban. Ez persze csak úgy megy, ha működik a kölcsönös elismerés, vagyis ha mindegyik uniós ország elismeri és végrehajtja a másik tagállam megkeresését. Ezért pontos határidők vannak, amin belül pontosan a határozatnak megfelelően – vagyis a másik ország kérése szerint – kell végrehajtani a különféle eljárásokat.

Hozzászólások