Nem is kell sokat magyarázni, miért igazolódott be a héten a fenti axióma. Elég végigfutni három momentumon.

Először is: az Országgyűlés előtt ott van a javaslat, amellyel a Fidesz szerezne nagyjából 80 ezer voksot az EP-választásra a határon túlról.

(Gulyás Gergely előterjesztését a héten tárgyalták, ez pedig az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak is aktív választójogot adna a jövő évi európai parlamenti választáson.)

A szavazati jog jelenleg csak azokat illeti meg, akik Magyarországon élnek (nem csak magyarok), netán magyar állampolgárok, de egy másik uniós országban van az állandó lakcímük. Tehát a lakcím a fontos, nem az állampolgárság. Nekik dönteniük kell arról, hogy állampolgárságuk vagy lakhelyük szerinti pártlistákra akarnak voksolni.

Fülöp Máté

Az újítás azokat a kettős állampolgárokat érintheti, akik az unión kívül élnek (a közérthetőség kedvéért: a szlovákiai vagy romániai magyarokat tehát nem, az ukrajnaiakat és a szerbiaiakat azonban igen). Ezt erősíti, hogy ők – akárcsak az országgyűlési választások esetében – az EP-választáson is levélben adhatják le voksukat. Ez összesen 80 ezer plusz szavazatot jelenthet – a korábbi választások tapasztalati alapján ezek szinte mindegyike a Fideszt erősítheti az EP-nél is.

A parlamenti vitában a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, több uniós országban már most van arra lehetőség, hogy az uniós lakhellyel nem rendelkezők is voksolhassanak az EP-választáson: Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. A Fidesz a vitában azzal érvelt továbbá, hogy:

jövő májusban minden egyes magyar ember szava számítani fog, amikor döntenek arról, mely pártok jelöltjei a legalkalmasabbak a nemzeti érdekek képviseletére, védelmezésére az EP-ben.

• A Jobbik egyetért a harmadik országbeli magyar állampolgárokra vonatkozó jogelvvel, azonban a párt szerint problémás a levélcsomagok és a regisztráció kérdése. Azok ugyanis, akik levélben szavazhatnak, tíz évre szóló regisztrációt kapnak, amivel lehetővé válhat akár az is, hogy visszaéljenek elhunytak voksával.
• Az MSZP szerint a kormánypártok tehetnek szert előnyre a javaslatból, azonban az ellenzéki erők elvi alapon mégis egyet tudnak érteni bizonyos előterjesztésekkel.
• A DK szerint azoknak kell dönteniük az EU-ról, akikre vonatkoznak az unió döntései. Ők a határon túli magyarokat a magyar nemzet részeinek tartják, de a szavazati jog nem a nemzethez, hanem a magyar államhoz tartozásnak a része. Arató Gergely azt mondta, hogy

a kormánypártok arra készülnek, hogy a magyarországi választáshoz hasonlóan az EP-választást is meghekkelik.

• A Párbeszéd támogatja a határon túli magyarok szavazati jogát, de azt szeretnék, ha a külföldön élők egy külön, egyéni képviselői helyről dönthetnének.

Másodszor: a választási óriásplakátok már az áprilisi voksolást megelőző kampányban is a Fidesz orbitális fölényét mutatták, csak a Simicska Lajos segítette Jobbik tudott némi életjelet adni e téren, de egy új törvény teljesen megszüntetheti az esélyegyenlőségét.

A Magyar Narancs ugyanis arról ír, hogy a szeptember első napján életben lépett választási eljárásról szóló, a kampánytevékenységet is szabályozó törvény új rendelkezéseivel jogszabályi hátteret biztosít az ellenzék közterületi plakátmegjelenéseinek berekesztéséhez a kampányidőszakban, és megszüntetheti a választási plakátok eddigi esélyegyenlőségét. Az új jogszabály a hetilap szerint tovább növeli a politikai indíttatású beavatkozás lehetőségét, ugyanis a jelenlegi hatalom “az állami és önkormányzati tulajdonban lévő dolgokon” – tehát például villanyoszlopokon, buszmegállókban – ezentúl csak úgy engedi választási plakát elhelyezését, ha a vagyonkezelő előzetes írásos hozzájárulást ad ehhez.

Facebook / Jobbik

Vagyis ezzel a lépéssel a saját maga által kinevezett, és/vagy a tőle egzisztenciálisan függő önkormányzati és állami vagyonkezelők kezébe adja a választási plakátok kihelyezésének engedélyezési jogát – ráadásul anélkül, hogy meghatározná az engedélyezés szempontrendszerét, írja a Narancs. A kampány elkezdődött tehát, a pályát tovább döntötték.

Harmadjára. A retorika pedig igazodik a fentiekhez. Orbán harcolni megy Brüsszelbe, küzd a határon, a gróf Tisza István halálának századik évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen elmondott beszédében is a militáns modor jegyében szólt. Nézzünk a beszédéből néhány harcias ecsetvonást, amikor az 1918-as állapotokat a mostaniakkal veti össze:

• “A politika, a nemzetközi politika már csak olyan, hogy pisztoly mindig akad, és olyanok is vannak mindig, akik ész nélkül kapkodnak utána.”
• “Ma is a világpolitika átrendeződésének éveit éljük. Ma is éppen lépést vált a modern technológia. Ma is hódítanak önveszélyes és önfeladó eszmék. És nincs hiány a másnapi címoldal horizontján gondolkodó európai vezetőkből sem.”
• “Ma is észnél kell lennünk, mert az egész hazánk rámehet, ha kiengedjük a kezünkből a sorsunk irányítását. Nem kerülhetünk az európai események sodrásába úgy, mint 1914-ben történt.”
• “Ma van szuverenitásunk, van saját utunk, van erős gazdaságunk, és van határainkon átívelő nemzeti összetartozásunk is, amely minden magyart egybefog. Vannak erős, velünk egyetértő és bátran kiálló szövetségeseink. Becsüljük ezt meg jól, és használjuk az egész magyar nemzet javára.”
• “Legyünk büszkék, hogy az erős, magáért kiállni képes ország, amelyet Tisza István politikai pályafutása legfontosabb céljának tartott, ma valóság.”

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Tisza István emlékművénél a budapesti Kossuth téren 2018. október 31-én. Tisza István egykori miniszterelnököt 100 éve, 1918. október 31-én gyilkolták meg.MTI/Szigetváry Zsolt)