szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyarok leginkább a végeredmény manipulálásától tartanak, az európaiak pedig összességében a kibertámadásoktól.

Az uniós polgárok többsége tart a jövő évi európai parlamenti választásokba való beavatkozástól – derült ki az Eurobarométer legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit hétfőn tette közzé az Európai Bizottság. A felmérés azt vizsgálta, milyen várakozásokkal néznek az európaiak a 2019. májusi európai parlamenti választások elé, és mi motiválná őket szavazásra.

A válaszadók szerint az késztethetne többeket a voksolásban való részvételre, ha az emberek többet tudnának az EU-ról és arról, milyen hatást gyakorol az EU az életükre (EU: 43 százalék, Magyarország: 38 százalék); ha több fiatal jelölt lenne (EU: 31 százalék, Magyarország: 27 százalék); és ha több női jelölt lenne (EU: 20 százalék, Magyarország: 19 százalék).

A válaszadók ugyanakkor uniós szinten elsősorban kibertámadásoktól tartanak (61 százalék), másodsorban külföldi szereplők és bűnöző csoportok titkos befolyásolási kísérleteitől (59 százalék), harmadsorban pedig a választások végeredményének manipulálásától is (56 százalék).

A magyarországi válaszadók legnagyobb arányban a végeredmény manipulálása (71 százalék) miatt aggódnak, de sokan tartanak a külföldi szereplők és bűnöző csoportok titkos befolyásolási kísérleteitől (65 százalék) és a szavazatvásárlástól (65 százalék) is.

Viszont az európai és a magyar válaszadók döntő többsége (EU: 74–81 százalék, Magyarország: 79–82 százalék) is egyetért abban, hogyan kellene kezelni ezeket a fenyegetéseket: átláthatóbbá kellene tenni az internetes közösségi oldalakat, világosan feltüntetve, kik állnak az online hirdetések mögött; minden politikai párt számára egyenlő esélyeket kell biztosítani ahhoz, hogy a választópolgárok figyelmének elnyerése céljából hozzáférjenek az internetes szolgáltatásokhoz; az online közösségi hálózatoknak és más internetes felületeknek átláthatóaknak kell lenniük a tekintetben, mennyi pénzt kapnak a politikai pártoktól és kampánycsoportoktól, és ők maguk mennyi támogatást nyújtanak a pártoknak és csoportoknak; biztosítani kellene a jelöltek és politikai pártok számára a válaszadás jogát a közösségi médiában; és a hagyományos médiához hasonlóan az interneten is be kellene vezetni a kampánycsend időszakát.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a választások előtti időszakra nézve az internet és a közösségi hálózatok vonatkozásában leginkább az aggasztja a válaszadókat mind Magyarországon (79 százalék), mind az EU egészében (73 százalék), hogy félrevezető tájékoztatásban részesülnek, és hamis információkat kapnak kézhez.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!