Polt Péter korábban azt kifogásolta, hogy ha egy munkatársánál a titkosszolgálatok kockázatot találnak, akkor ő kénytelen elbocsátani az illetőt, mert vele mint munkáltatóval sem közlik, hogy mi az a kockázat. Elvben joga lenne ugyan megtartani a dolgozót, de ha nem tudja, mi a baj, nyilván nem vállalja a felelősséget.

Ezt most egy belügyi salátatörvény részeként rendezné az országgyűlés törvényalkotási bizottsága, és nem csak az ügyészekre nézve, hanem általában. A vezetőknek ezentúl joguk lesz az érintettet az intézményen belül más, kevésbé bizalmas állásba helyezni. És lesz jogorvoslati lehetősége a nemzetbiztonsági kockázatnak minősített embereknek is, az országgyűlés ugyanis vonakodva, de teljesítené az Alkotmánybíróság határozatát, amely megsemmisítette a nemzetbiztonsági törvény néhány pontját.

Az alkotmánybírák abban is egyetértettek a legfőbb ügyésszel, hogy nem szabad kiüresíteni a bírósághoz fordulás jogát. Ha valaki egy titkosszolgálati vélemény miatt elveszítheti az állását, az súlyos sérelem, tehát valódi és hatékony külső kontrollt, bírói jogvédelmet kell neki adni. Márpedig a jelenlegi törvény azt mondja, hogy lehet ugyan perelni, de a bíróság csak eljárási hiba esetén helyezheti hatályon kívül a döntést. Ezt a pontot is megsemmisítette azt Ab.

Erre félmegoldást javasol a parlamenti bizottság. A bíróságnak általában joga lesz hatályon kívül helyezni és a hatósághoz visszaküldeni a döntést, nem csak eljárási hiba esetén, de meg nem változtathatja azt. Tehát bár az ilyen ügyeket mindig olyan bíró tárgyalja, akit magát is ellenőriztek, és megnézhet titkos iratokat, azt nem mondhatja ki, hogy a titkosszolgálat tévedett, a vizsgált ember nem jelent kockázatot. Csak visszaküldheti az ügyet, és egy darabig labdázhatnak vele. Hogy miért ez a javaslat, az nem derül ki. A Hende Csaba bizottsági elnök által aláírt beadvány ugyanis csak annyit mond, hogy „kifejezetten szükséges kizárni a megváltoztatás lehetőségét”. Magyarázatot nem ad erre.