Az Alkotmánybíróság sokadszor mondta ki, ezúttal egy egészségügyi jogszabállyal kapcsolatban: nem lehet megfosztani az állampolgárokat attól, hogy panaszaikat érdemben elbírálják. Egy paragrafust megsemmisítettek, különvélemény nem volt.

Az alaptörvény kimondja: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.” Az egészségbiztosítási törvény egyik, 2017-ben elfogadott pontjában viszont az áll, hogy „A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt kizárólag semmisségre hivatkozva lehet megtámadni”.

Emiatt két bíróság fordult az Alkotmánybírósághoz, amikor ezt a paragrafust kellett volna alkalmazniuk. Az egyik ügyben egy társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszer árához kért méltányossági támogatást a beteg, akinek orvosa szerint ez a szer „az egyetlen esély, hogy életben maradhasson”. Nem kapta meg, de hiába fellebbezett, az idézett törvény szerint a bíróságnak el kellene utasítania a panaszt, mert nem hivatkozott semmisségi okra, azaz például súlyos eljárási hibára. „Csak” arra hivatkozott, hogy az illetékes hivatal helytelenül ítélte meg a helyzetet, amikor az ő sorsáról döntött. A másik esetben jogalap nélkül felvett rokkantsági ellátás visszafizetésére köteleztek egy állampolgárt, aki kérte, hogy méltányosságból engedjék el ezt a tartozást. Az Ab-hoz forduló bíró azt írta: „a támadott szabályozás csak formálisan biztosítja a jogorvoslatot, a közigazgatási perben nincs lehetőség az érdemi jogorvoslatra, ezért a hatékony jogvédelem nem biztosított. A támadott szabályozás alkotmányosan nem indokolható, és nem tekinthető arányosnak sem.”

Az Alkotmánybíróság egyetértett vele, és mint már több hasonló ügyben, most is kifejtette: „A közigazgatási határozatok törvényességének bírói ellenőrzése alkotmányosan nem korlátozódhat a formális jogszerűség vizsgálatára. (…) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság nincs kötve a közigazgatási határozatban megállapított tényálláshoz, és a jogszerűség szempontjából felülbírálhatja – sőt, felül kell bírálnia – a közigazgatási szerv mérlegelését is.”

Enélkül az Alkotmánybíróság szerint semmilyen következménye nem lenne a kisebb, semmisséget nem jelentő eljárási hibáknak, sőt a jogszabály tartalmi félreértelmezésének. A törvényhozók tehát megsértették a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz fűződő jogot. Ezt pedig különösen súlyossá teszi, hogy a közigazgatási hatósági rendszeren belüli fellebbezési lehetőséget az esetek többségében megszüntették, tehát aki egy hatósági döntést kifogásol, az csak bírósághoz fordulhat. Megengedhetetlen, hogy ott se vizsgálhassák érdemben az ügyet.

Ezért az Ab az érintett törvényi pontot megsemmisítette, és megtiltotta, hogy a bíróságok a folyamatban lévő ügyekben alkalmazzák.