Áder János köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítását. Domokos László, az ÁSZ elnöke azonban december 18-án, kedden küldött levelet száz munkatársának, amelyben ezt írta: „Tájékoztatom, hogy az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egyúttal mellékelten megküldöm a munkáltató által az Ön részére megajánlott, a jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást.” Másnapig, december 19-éig kellett elfogadni a kirúgás eme finomított változatát a vele járó pénzzel együtt, ha nem akart valaki még rosszabbul járni.

Egy törvény nem akkor válik törvénnyé, amikor az országgyűlés elfogadja, hanem amikor a köztársasági elnök kihirdeti.

Ez a törvény egyébként is 2019. január 1-én lépett volna hatályba, tehát decemberben akkor sem lehetett volna hivatkozni rá, ha Áder János nem vétózta volna meg. De megvétózta, és ha nem hívnak össze emiatt rendkívüli ülést december végére vagy januárra, akkor legkorábban februárban kerül vissza a parlament elé.

Kérdés, mi lesz most a „közös megegyezéssel” elküldött ÁSZ-dolgozókkal. A köztársasági elnök kifogásai ugyanis jórészt éppen az ő megváltoztatni kívánt munkajogi helyzetükre vonatkoznak. Például arra, hogy kinevezésük egyoldalú munkáltatói nyilatkozattal történő megváltoztatása esetén sokkal több sérelmes változást lennének kötelesek eltűrni, mint a szintén új törvénnyel szabályozott kormánytisztviselők, és ez „egyértelműen hátrányosabb, kiszolgáltatottabb helyzetet eredményez” számukra. Pedig az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeknek kell megfelelniük. Hasonlóan hátrányosnak tartja az államfő a végkielégítés új szabályait. Az eddig köztisztviselői és ügykezelői státuszban volt ÁSZ-munkatársakat a törvény átsorolta a Munka törvénykönyve hatálya alá, és aki ezt nem vállalná, azt az átmeneti szabályok szerint úgy tekintenék, mintha ő mondana fel. Ezzel megfosztanák bizonyos jogoktól, amelyek a munkáltató felmondása esetén járnak – a köztársasági elnök ezt is helyteleníti.

Meg lehet persze jegyezni, hogy míg a túlórára és a munkaidőkeretre vonatkozó, sokkal több embert érintő és hatalmas tiltakozással fogadott törvénymódosítást aláírta Áder János, sőt nyilatkozott is, hogy semmi kifogásolhatót nem talált benne, eközben a számvevőszéki munkatársak munkavállalói jogaiért aggódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a kifogások ne lehetnének jogosak. Az ÁSZ elnökének pedig el kellene számolnia azzal, hogy nem létező törvényre hivatkozva küldött el száz embert.