Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Az év vége hagyományosan a válások felpörgését hozza. Utánajártunk, miért van ez, és azt is megnéztük, mit követelnek elvált apák. Például a közös szülői felügyelet főszabályi bírósági bevezetését, ami jobb lenne a gyerekeknek is, egyre népszerűbb a társadalomban, és a családvédelmi konzultáció értelmetlen kérdésének is értelmet adna.

Az év végi ünnepek sok családban a törést, szakítást hozzák el, rengeteg válás dől el az év utolsó napjaiban. Ezt Révész Renáta pszichológus, párterapeuta is megerősíti. Azért épp ekkor - mondja -, mert hirtelen rászakad a családokra a szabadidő, több időt töltenek együtt, ami alapvetően jó, de egy olyan struktúrában, amely már nem működik, csak a szembesülést hozza elő. A felek kénytelenek rájönni, hogy nem működik a kapcsolat, ami a hétköznapok rohanásában még elfedhető volt. Ráadásul ilyenkor viselkedni is kell: a család, külvilág előtt illik azt mutatni, minden rendben van.

A nők szoktak inkább kezdeményezni

Révész Renáta szerint a működésképtelenség, az együttműködés hiánya megjelenik abban is, hogy a felek képtelenek megegyezni még az ünnepi programok praktikus részleteinek a szervezésében is. A felek tehát nem érzik jól magukat, nem bírják az együtt töltött időt, így megszületik a döntés: külön kell válni. És ez nem egy hirtelen veszekedés hatására, hirtelen felindultságból született elhatározás, hanem megalapozott, a hosszabb idő alatt felgyülemlett feszültség eredménye. Révész még azt is ennek az időszaknak a különlegesebb jellegéhez köti, hogy amíg máskor inkább a nők kezdeményezik a válást, ebben az időszakban megnő a férfiak tettrekészsége.

Képünk illusztráció
©

Miért a nők szokták meglépni inkább a válást? Révész szerint azért, mert ők inkább vezéreltek érzelmileg, nehezebben élik meg, ha a kezdeti érzelmek elmúlnak, míg a férfiak praktikusabbak, könnyebben elfogadják, ha egy kapcsolat a napi szinten elketyeg. Sőt, ők azok, akik a házasságba lépés indokaként is praktikus, nem érzelmi indokokat hoznak fel: "régóta együtt voltunk, hát gondoltam, házasodjunk össze". A nőket jobban zavarja, ha kihűl az érzelem, illetve több terhet, munkát, teendőt viselnek el, ha érzelmileg amúgy elégedettek egy kapcsolatban. Ez a különbség leginkább szocializációs okokkal magyarázható: ezt tanuljuk el a nemi szerepükkel, de természetesen vannak ellenpéldák, praktikusabban gondolkodó nők, érzelmesebb férfiak.

Révész szerint az utóbbi években annyi biztosan változott, hogy ma már a férfiak is könnyebben fordulnak pszichológushoz, pszichiáterhez ha lelki problémáik vannak, gyengült az a férfiassághoz kötött elv, amely tíz éve még jóval erősebb volt: egy férfinak el kell viselnie a terheket egyedül. Korábban párterápiába is nehezebben mentek férfiak, pedig itt nem az a cél, hogy egy válságba került kapcsolat két szereplőjét összeragassza a terapeuta, hanem hogy a segítségével eldönthessék, mit akarnak, merre tartanak, mi a jó irány. És ha az, hogy elválnak, akkor ez a folyamat minél kevesebb szükségtelen vádaskodással, veszekedéssel, minél optimálisabban menjen.

Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének vezetője szerint az biztos, hogy az ünnepek sokszor jelentik az utolsó cseppet a pohárban. Amikor több lesz a konfliktus, és a felek veszekednek, majd különköltöznek, akár már szilveszterkor más helyre mennek bulizni, ami a házasság,a kapcsolat megromlásának biztos jele, gyakran ilyenkor új partnerre is akadnak. Erre még rátesz egy lapáttal a szilveszteri fogadalmak szokása, az új élet kezdése, ami szintén a váltásra ösztönözheti a feleket. Az is előfordul, hogy a rokonok, de különösen a szülők, épp ilyenkor látják elérkezettnek az időt, hogy közbeavatkozzanak a konfliktusba, ami általában szintén nem segít, inkább ront a helyzeten, élezi a feszültséget.

Egyre népszerűbb a közös felügyelet

Az egyesületnek 7000 követője van a Facebookon, és 2-300-as a tagdíjat fizető ügyfélkör, amely folyamatosan cserélődik. Több tízezer ember fordul meg itt az évek alatt, mivel a problémájuk újratermelődik.

Szerintük a válást ösztönzi, hogy az egyik fél „mindent visz”, a vesztes pedig jogfosztást szenved el, különösen hogy elveszíti gyermekével kapcsolatban a szülői felügyeleti jogok többségét. Fő követelésük az, hogy alapszabályként a közös szülői felügyeletet kellene bevezetni, az osztott nevelés intézményét, de akár a skandináv államokban létező próbaválásét is. A közös szülői felügyelet alatt élő gyerekek kiegyensúlyozottabbak. Ez a más országokban bevált jogintézmény elősegítené hogy kevesebb legyen a válás, mondja Hegedűs.

Képünk illusztráció
©

Ahogy a hvg.hu is megírta annak idején, a válást is szabályozó jogszabálygyűjteménybe már annak idején bekerült volna a tervek szerint a közös szülői felügyelet mint főszabály, de ezt végül is kivette a jogalkotói csapat, mert úgy látták a szakértők, a társadalom még nem érett ennek a bevezetésére. Ennek ellentmondanak a tények: a KSH adatai szerint egyre terjed a gyerekek megosztott elhelyezése  (2016-ban 12,9 százaléka a bírósági döntéseknek ilyen).

A közös szülői felügyelet azt jelenti, hogy a gyerekek felügyeleti jogai közösek lennének alapból a válás után, azaz a szülőknek a válás után is együtt kell működnie a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekben, hiszen ők szülők maradnak, csak házastársak nem. Ez a legtöbb EU-s országban egyébként a közös felügyelet a fő szabály. Ennek hiányában a bontóperek az egyik fél győzelmével érnek véget, amely fél a gyerekek feletti jogok nagy részével rendelkezik, a másik fél pedig csak pár részterületen kap (lakóhely, iskolaválasztás, névválasztás), sokszor csak elvi beleszólási lehetőséget.

Értelmet kaphatna a konzultáció egyik mondata  

A közös szülői felügyelet főszabállyá emelése egyébként még a kormány családvédelmi konzultációjának egyik legfurcsább mondatának is értelmet adhatna - amely szerint egyetértünk-e azzal, hogy a gyereknek joga van apához és anyához. A csak az egyik félnek rendelt szülői jogosítványok ugyanis a gyakorlatban sokszor tényleg azt jelentik, hogy az egyik szülő olyan keveset láthatja a gyerekeit, hogy gyakorlatilag kiesik annak életéből, ám a közös felügyelettel együttműködésre lennének kötelezve a szülők. Nem lennének abban sem érdekeltek, hogy kiélezzék a helyzetet, aminek aztán a gyerekek isszák meg igazából a levét.

A közös szülői felügyelet mellett máson is változtatni kéne, például a gyámügyi gyakorlaton. Ez is az ünnepekhez kapcsolódik: sok elvált családban nem valósul meg az apák kapcsolattartási joga, és ez a konfliktusos helyzet sokszor épp a hétvégeken, ünnepnapokon csúcsosodik. Ekkor a sértett fél (többségében az apa) nem tud semmit sem kezdeményezni a hatóságoknál. Amerikában már régóta működik a kapcsolattartási végrehajtási lap nevű intézmény: kötelezi a feleket a törvények és kötelezettségek betartására, és ezt akár egy rendőr is érvényesíteni tudja.

Képünk illusztráció
©

Hegedűs István úgy látja, helyes az a törekvés, hogy csökkenjen a válások száma, illetve meg kellene próbálni elérni, hogy mindkét szülő megmaradjon a gyerekek életében, nevelésében. A családjog ezen része Európában általában pártokon felül álló téma, itthon kevésbé - a kormány is, bár folyton a családpártiságát hangoztatja, a családi pótlék összegét nem növeli, a csokot és a családi adókedvezményt pedig sokan nem tudják igénybe venni, az átlagnál alacsonyabb jövedelmük miatt, köztük rengetegen az egyesület ügyfelei közül sem.

Márpedig a válások második leggyakoribb oka a pénzügyi probléma Hegedűs szerint: a családok nem tudják elviselni a feszítő gondokat, a fővárosi albérletek drágák, a fiatalok kiszorulnak az agglomerációba, sokan minimálbérből élnek, nem tudják igénybe venni a kedvezményeket. A kiszámíthatatlanság miatt sok férfi eleve úgy dönt, inkább nem vág bele a házasságba, nem vállal gyereket, mert mi van, ha széthullik a család, fél, hogy nem tudja újrakezdeni az életét. És az is ugyanígy a családok széthullását segíti elő, amikor pl. a férjnek nincs munkája, a nő dolgozik, és előbb-utóbb megjelenik a "te nem járulsz hozzá a családi élethez" anyagi jellegű vádaskodás.

Újabb akciók lesznek a Ptk. rendelkezéseinek módosítására

Több válással foglalkozó civil szervezet (az Apaszív Egyesület,a Valódi Egyenlőségért Egyesület, a Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete) írt még szeptemberben az EMMI-nek, Igazságügyi Minisztériumnak, és adta át petícióját azzal kapcsolatban, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 2013-as módosítása után érdemes lenne leszűrni a tanulságokat, mi vált be és mi nem.

A petícióra az Igazságügyi Minisztérium válaszolt: általános tájékoztatást adott az új Ptk. értelmezésével a közös szülői felügyelet intézményéről, eszerint ha a szülők meg tudnak egyezni a gyerek, gyerekek közös gondozásában, ezt megtehetik minden hatósági jóváhagyás, döntés nélkül. Igen, de épp az lenne a cél, hogy a törvények kényszerítsék erre a feleket.

Változás a korábbi szabályozáshoz képest az is, hogy már nem kell a közös felügyeletre irányuló kérelem esetén is elhelyezni a gyerekeket valakinél. Ha pedig ilyen megállapodás nincs a szülők közt, a bíróság dönti el, kinél lesz jobb dolga a gyereknek. Itt az új Ptk. nagyobb többletjogokat adhat a külön élő szülőnek: a gyerek nevelésével, gondozásával összefüggő feladatok ellátásával bízhatja meg, illetve vagyonkezelésre hatalmazhatja fel, vagyoni ügyekben képviseleti jogokat adhat neki. Ebben tehát a bíróság rugalmasabb lehet, mint korábban. De a közös szülői felügyeletet nem rendelheti el - ennek csak akkor volna értelme, ha a szülők tényleg együtt akarnak működni. Ennek valamennyire ellentmond, hogy a Ptk. utal a szülők együttműködésének kötelezettségére és az együttdöntés jogára. A szülői felügyeletből eredő jogok és kötelezettségek elmulasztásának nincs közvetlen szankciója, áll az IM tájékoztatásában, a szülők emiatt maximum azt kérhetik a bíróságtól, hogy változtassa meg a szülői felügyeleti jogok gyakorlását.

A petició aláírói nem elégedtek meg, és újabb akciót szerveznek, hogy meggyőzzék a döntéshozókat a nemzetközi egyezményekben (Emberi Jogok Európai Dekrétuma,ENSZ Gyermekjogi Egyezménye stb.) vállalt jogegyenlőségről,ami az apák és gyermekeik alapvető joga is.

A számok tükrében
  • 1990 és 2010 között stagnált a válások száma (évi 22-25 ezer), 2010 óta csökken, 2017-ben már 18 600 volt. A házasságkötések száma nő, 2017-ben már 50 600-ra nőtt a számuk, 2010-ben 35 520 volt a mélypont. 2016-ban a házasságok 42 százalékában következett be válás.
  • A váláskori átlagos életkor folyamatosan emelkedik, és egyre több időt töltenek a házasságban a felek - ennek oka, hogy több 20 éves vagy annál is hosszabb házasságot bontanak fel – úgy tűnik, az idősebbek közt is elfogadottabbá vált a válás. És mivel a házasságkötési idő is kitolódik, ezért is emelkedik az életkor.
  • 2016-ban az elvált családi állapotú magyarok aránya 10,7 százalék, 900 ezer ember volt elvált.
  • A házasok 3 százaléka, 113 ezer ember nem élt együtt házastársával.
  • Egyre kevesebb gyerek érintett a szülők válásában: 55 százalékban volt 2016-ban legalább egy közös gyereke ezeknek a pároknak.
  • Egyre terjed a gyerekek megosztott elhelyezése
  • Kis mértékben nőtt az utóbbi években a válást ellenzők aránya a társadalomban, de a lakosság 71 százaléka ért azzal egyet, hogy ha egy házasság boldogtalanná válik, jobb, ha a felek elválnak, még ha gyerekük is van.

(Forrás: KSH: Demográfiai portré, 2018)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Brexit: mától regisztrálhatnak a Nagy-Britanniában élő magyarok

Brexit: mától regisztrálhatnak a Nagy-Britanniában élő magyarok

Sokkal könnyebb lesz a földhivatali ügyintézés, ha valóra válik a kormány terve

Sokkal könnyebb lesz a földhivatali ügyintézés, ha valóra válik a kormány terve

Zuhanni kezdtek az Est Média részvényei Andy Vajna halálának hírére

Zuhanni kezdtek az Est Média részvényei Andy Vajna halálának hírére

A nap videója: alig tartotta valami ennek a kamionnak a kerekét

A nap videója: alig tartotta valami ennek a kamionnak a kerekét

Megvan az első ország, ahol a teljes közösségi közlekedés ingyenes lesz, egy apró kivétellel

Megvan az első ország, ahol a teljes közösségi közlekedés ingyenes lesz, egy apró kivétellel

Még sosem gyilkoltak annyit Mexikóban, mint tavaly

Még sosem gyilkoltak annyit Mexikóban, mint tavaly