Az év végi ünnepek sok családban a törést, szakítást hozzák el, rengeteg válás dől el az év utolsó napjaiban. Ezt Révész Renáta pszichológus, párterapeuta is megerősíti. Azért épp ekkor - mondja -, mert hirtelen rászakad a családokra a szabadidő, több időt töltenek együtt, ami alapvetően jó, de egy olyan struktúrában, amely már nem működik, csak a szembesülést hozza elő. A felek kénytelenek rájönni, hogy nem működik a kapcsolat, ami a hétköznapok rohanásában még elfedhető volt. Ráadásul ilyenkor viselkedni is kell: a család, külvilág előtt illik azt mutatni, minden rendben van.

A nők szoktak inkább kezdeményezni

Révész Renáta szerint a működésképtelenség, az együttműködés hiánya megjelenik abban is, hogy a felek képtelenek megegyezni még az ünnepi programok praktikus részleteinek a szervezésében is. A felek tehát nem érzik jól magukat, nem bírják az együtt töltött időt, így megszületik a döntés: külön kell válni. És ez nem egy hirtelen veszekedés hatására, hirtelen felindultságból született elhatározás, hanem megalapozott, a hosszabb idő alatt felgyülemlett feszültség eredménye. Révész még azt is ennek az időszaknak a különlegesebb jellegéhez köti, hogy amíg máskor inkább a nők kezdeményezik a válást, ebben az időszakban megnő a férfiak tettrekészsége.

Képünk illusztráció

Shutterstock

Miért a nők szokták meglépni inkább a válást? Révész szerint azért, mert ők inkább vezéreltek érzelmileg, nehezebben élik meg, ha a kezdeti érzelmek elmúlnak, míg a férfiak praktikusabbak, könnyebben elfogadják, ha egy kapcsolat a napi szinten elketyeg. Sőt, ők azok, akik a házasságba lépés indokaként is praktikus, nem érzelmi indokokat hoznak fel: "régóta együtt voltunk, hát gondoltam, házasodjunk össze". A nőket jobban zavarja, ha kihűl az érzelem, illetve több terhet, munkát, teendőt viselnek el, ha érzelmileg amúgy elégedettek egy kapcsolatban. Ez a különbség leginkább szocializációs okokkal magyarázható: ezt tanuljuk el a nemi szerepükkel, de természetesen vannak ellenpéldák, praktikusabban gondolkodó nők, érzelmesebb férfiak.

Révész szerint az utóbbi években annyi biztosan változott, hogy ma már a férfiak is könnyebben fordulnak pszichológushoz, pszichiáterhez ha lelki problémáik vannak, gyengült az a férfiassághoz kötött elv, amely tíz éve még jóval erősebb volt: egy férfinak el kell viselnie a terheket egyedül. Korábban párterápiába is nehezebben mentek férfiak, pedig itt nem az a cél, hogy egy válságba került kapcsolat két szereplőjét összeragassza a terapeuta, hanem hogy a segítségével eldönthessék, mit akarnak, merre tartanak, mi a jó irány. És ha az, hogy elválnak, akkor ez a folyamat minél kevesebb szükségtelen vádaskodással, veszekedéssel, minél optimálisabban menjen.

Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének vezetője szerint az biztos, hogy az ünnepek sokszor jelentik az utolsó cseppet a pohárban. Amikor több lesz a konfliktus, és a felek veszekednek, majd különköltöznek, akár már szilveszterkor más helyre mennek bulizni, ami a házasság,a kapcsolat megromlásának biztos jele, gyakran ilyenkor új partnerre is akadnak. Erre még rátesz egy lapáttal a szilveszteri fogadalmak szokása, az új élet kezdése, ami szintén a váltásra ösztönözheti a feleket. Az is előfordul, hogy a rokonok, de különösen a szülők, épp ilyenkor látják elérkezettnek az időt, hogy közbeavatkozzanak a konfliktusba, ami általában szintén nem segít, inkább ront a helyzeten, élezi a feszültséget.

Egyre népszerűbb a közös felügyelet

Az egyesületnek 7000 követője van a Facebookon, és 2-300-as a tagdíjat fizető ügyfélkör, amely folyamatosan cserélődik. Több tízezer ember fordul meg itt az évek alatt, mivel a problémájuk újratermelődik.

Szerintük a válást ösztönzi, hogy az egyik fél „mindent visz”, a vesztes pedig jogfosztást szenved el, különösen hogy elveszíti gyermekével kapcsolatban a szülői felügyeleti jogok többségét. Fő követelésük az, hogy alapszabályként a közös szülői felügyeletet kellene bevezetni, az osztott nevelés intézményét, de akár a skandináv államokban létező próbaválásét is. A közös szülői felügyelet alatt élő gyerekek kiegyensúlyozottabbak. Ez a más országokban bevált jogintézmény elősegítené hogy kevesebb legyen a válás, mondja Hegedűs.

Képünk illusztráció

Stiller Ákos

Ahogy a hvg.hu is megírta annak idején, a válást is szabályozó jogszabálygyűjteménybe már annak idején bekerült volna a tervek szerint a közös szülői felügyelet mint főszabály, de ezt végül is kivette a jogalkotói csapat, mert úgy látták a szakértők, a társadalom még nem érett ennek a bevezetésére. Ennek ellentmondanak a tények: a KSH adatai szerint egyre terjed a gyerekek megosztott elhelyezése  (2016-ban 12,9 százaléka a bírósági döntéseknek ilyen).

A közös szülői felügyelet azt jelenti, hogy a gyerekek felügyeleti jogai közösek lennének alapból a válás után, azaz a szülőknek a válás után is együtt kell működnie a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekben, hiszen ők szülők maradnak, csak házastársak nem. Ez a legtöbb EU-s országban egyébként a közös felügyelet a fő szabály. Ennek hiányában a bontóperek az egyik fél győzelmével érnek véget, amely fél a gyerekek feletti jogok nagy részével rendelkezik, a másik fél pedig csak pár részterületen kap (lakóhely, iskolaválasztás, névválasztás), sokszor csak elvi beleszólási lehetőséget.

Értelmet kaphatna a konzultáció egyik mondata  

A közös szülői felügyelet főszabállyá emelése egyébként még a kormány családvédelmi konzultációjának egyik legfurcsább mondatának is értelmet adhatna - amely szerint egyetértünk-e azzal, hogy a gyereknek joga van apához és anyához. A csak az egyik félnek rendelt szülői jogosítványok ugyanis a gyakorlatban sokszor tényleg azt jelentik, hogy az egyik szülő olyan keveset láthatja a gyerekeit, hogy gyakorlatilag kiesik annak életéből, ám a közös felügyelettel együttműködésre lennének kötelezve a szülők. Nem lennének abban sem érdekeltek, hogy kiélezzék a helyzetet, aminek aztán a gyerekek isszák meg igazából a levét.

A közös szülői felügyelet mellett máson is változtatni kéne, például a gyámügyi gyakorlaton. Ez is az ünnepekhez kapcsolódik: sok elvált családban nem valósul meg az apák kapcsolattartási joga, és ez a konfliktusos helyzet sokszor épp a hétvégeken, ünnepnapokon csúcsosodik. Ekkor a sértett fél (többségében az apa) nem tud semmit sem kezdeményezni a hatóságoknál. Amerikában már régóta működik a kapcsolattartási végrehajtási lap nevű intézmény: kötelezi a feleket a törvények és kötelezettségek betartására, és ezt akár egy rendőr is érvényesíteni tudja.

Képünk illusztráció

Shutterstock

Hegedűs István úgy látja, helyes az a törekvés, hogy csökkenjen a válások száma, illetve meg kellene próbálni elérni, hogy mindkét szülő megmaradjon a gyerekek életében, nevelésében. A családjog ezen része Európában általában pártokon felül álló téma, itthon kevésbé - a kormány is, bár folyton a családpártiságát hangoztatja, a családi pótlék összegét nem növeli, a csokot és a családi adókedvezményt pedig sokan nem tudják igénybe venni, az átlagnál alacsonyabb jövedelmük miatt, köztük rengetegen az egyesület ügyfelei közül sem.

Márpedig a válások második leggyakoribb oka a pénzügyi probléma Hegedűs szerint: a családok nem tudják elviselni a feszítő gondokat, a fővárosi albérletek drágák, a fiatalok kiszorulnak az agglomerációba, sokan minimálbérből élnek, nem tudják igénybe venni a kedvezményeket. A kiszámíthatatlanság miatt sok férfi eleve úgy dönt, inkább nem vág bele a házasságba, nem vállal gyereket, mert mi van, ha széthullik a család, fél, hogy nem tudja újrakezdeni az életét. És az is ugyanígy a családok széthullását segíti elő, amikor pl. a férjnek nincs munkája, a nő dolgozik, és előbb-utóbb megjelenik a "te nem járulsz hozzá a családi élethez" anyagi jellegű vádaskodás.

Újabb akciók lesznek a Ptk. rendelkezéseinek módosítására

Több válással foglalkozó civil szervezet (az Apaszív Egyesület,a Valódi Egyenlőségért Egyesület, a Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete) írt még szeptemberben az EMMI-nek, Igazságügyi Minisztériumnak, és adta át petícióját azzal kapcsolatban, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 2013-as módosítása után érdemes lenne leszűrni a tanulságokat, mi vált be és mi nem.

A petícióra az Igazságügyi Minisztérium válaszolt: általános tájékoztatást adott az új Ptk. értelmezésével a közös szülői felügyelet intézményéről, eszerint ha a szülők meg tudnak egyezni a gyerek, gyerekek közös gondozásában, ezt megtehetik minden hatósági jóváhagyás, döntés nélkül. Igen, de épp az lenne a cél, hogy a törvények kényszerítsék erre a feleket.

Változás a korábbi szabályozáshoz képest az is, hogy már nem kell a közös felügyeletre irányuló kérelem esetén is elhelyezni a gyerekeket valakinél. Ha pedig ilyen megállapodás nincs a szülők közt, a bíróság dönti el, kinél lesz jobb dolga a gyereknek. Itt az új Ptk. nagyobb többletjogokat adhat a külön élő szülőnek: a gyerek nevelésével, gondozásával összefüggő feladatok ellátásával bízhatja meg, illetve vagyonkezelésre hatalmazhatja fel, vagyoni ügyekben képviseleti jogokat adhat neki. Ebben tehát a bíróság rugalmasabb lehet, mint korábban. De a közös szülői felügyeletet nem rendelheti el - ennek csak akkor volna értelme, ha a szülők tényleg együtt akarnak működni. Ennek valamennyire ellentmond, hogy a Ptk. utal a szülők együttműködésének kötelezettségére és az együttdöntés jogára. A szülői felügyeletből eredő jogok és kötelezettségek elmulasztásának nincs közvetlen szankciója, áll az IM tájékoztatásában, a szülők emiatt maximum azt kérhetik a bíróságtól, hogy változtassa meg a szülői felügyeleti jogok gyakorlását.

A petició aláírói nem elégedtek meg, és újabb akciót szerveznek, hogy meggyőzzék a döntéshozókat a nemzetközi egyezményekben (Emberi Jogok Európai Dekrétuma,ENSZ Gyermekjogi Egyezménye stb.) vállalt jogegyenlőségről,ami az apák és gyermekeik alapvető joga is.