Offshore adóparadicsomokból is érkeztek letelepedési kötvényesek Magyarországra

145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez 2013 és 2017 között – írja a G7 a portál birtokába jutott, minden eddiginél pontosabb adatbázis alapján. A kormány letelepedési kötvényprogramjában 59 ország 6543 kötvényt jegyző állampolgára, és ezek 13,3 ezer családtagja jutott magyar papírokhoz.

Az adatokat a Transparency International Magyarország (TI) kérte ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. Kiderült, hogy az összesen 19 838 letelepedési engedélyt kiváltó külföldi közül a legtöbben Kínából érkeztek: a kötvényes bevándorlóknak 81 százaléka kínai. Őket követik az oroszok, összesen 1265-en, a harmadik helyen az irániak végeztek (305 fő), majd a pakisztániak (241 fő), irakiak (222), vietnamiak (211 fő), törökök (204 fő) és szírek (171 fő) következnek a listán.

A TI adatigényléséből az is kiderült, hogy a közel húszezer kérelmezőből nemzetbiztonsági kifogás miatt csupán 20 kötvényjegyző és 44 családtag esetében utasították el a magyar hatóságok a letelepedési kérelmeket.

Olyan országból is érkeztek kötvényesek, amelyeket offshore adóparadicsomként emlegetnek: a karibi St. Kitts és Nevisről 19-en, Grenadából heten, Antigua és Barbudáról hárman, Belize-ből pedig egy személy kapott magyar papírokat. A G7 szerint így sokan megkerülhették a túl szigorú hazai szabályokat, az offshore országokban ugyanis könnyű állampolgársághoz jutni, büntetett előéletűek pedig egyszerűen kérhetnek egy „tiszta” erkölcsi bizonyítványt.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a G7-nek azt mondta: a letelepedési államkötvények forgalmazása „az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra”. Szerinte ugyanis a közel 20 ezer állampolgár átvilágítása alkalmatlan annak megelőzésére, hogy bűnözők vagy akár terroristák Magyarországon mossák tisztára vagyonukat.

Felidézte, a kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.