A Központi Nyomozó Főügyészség alá kerülnek a területi ügyészségi szervek, és csak ők foglalkozhatnak mostantól korrupciós ügyekkel is*.
Az ügyészségi nyomozás szervezete 2019. február 1-jével megújul, amelynek keretében az eddigi széttagolt rendszer egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül, írja az Ügyészség közleményében.
A tavaly július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét. Az új törvény az ügyészségi nyomozás fenntartását továbbra is indokoltnak tartotta például a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, így többek között az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak esetében.
Az új törvény az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe utalja továbbá a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekményeket, így például a vesztegetés, a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés meghatározott eseteit, figyelemmel azok tárgyi súlyára és arra, hogy e bűncselekmények bizonyítása is általában nehezebb.
Az új Büntetőeljárásról szóló törvény azonban – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Ezért – a teljesség igénye nélkül – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül az eddig a járási és nyomozó ügyészségek hatáskörébe tartozó hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását a Büntetőeljárásról szóló törvény hatályba lépését követően a rendőség végzi.
Az ismertetett jogszabályváltozás miatt és az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében annak szervezeti megújítására is sor kerül, amelynek eredményeképpen a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység 2019. január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.
A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást a Nyomozó Osztály végzi, míg a regionális nyomozó ügyészségek közvetlen felettes szerve a Központi Nyomozó Főügyészég Nyomozás Felügyeleti Osztálya lesz.
További változás az ügyészségi nyomozás megújítása kapcsán, hogy a fővárosra kiterjedő illetékességgel szintén 2019. február 1-jével létrejön a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, ez a szerv fogja többek között ellátni az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények rendőrségi nyomozásának felügyeletével és irányításával, a nyomozást befejező érdemi döntésekkel, valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
*Cikkünk eredeti változatában azt állítottuk, hogy a Központi Nyomozó Főügyészséget Polt Péter vezeti. A legfőbb ügyész azonban - mint arra az ügyészség felhívta a figyelmünket - az egész ügyészi szervezet vezetője, ugyanakkor közvetlenül nem ő, hanem Keresztes Imre főügyész irányítja a Központi Nyomozó Főügyészséget.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
