Hivatalossá szombaton vált a pletyka, ekkor közölte a Magyar Idők a honlapján, hogy:

A Magyar Idők napilap nevet vált, 2019. február 6-tól Magyar Nemzet néven fog megjelenni.

A közleményben az is szerepelt, a névváltoztatás nem érinti a szerkesztőség irányvonalát, a lap tartalmát, a formátumát, az árát és a kiadó is változatlanul a Magyar Idők Kiadó Kft. lesz. Igaz, a főszerkesztő személye változik - Gajdics Ottó helyett Ballai Attila kerül az élére -, ez azonban a lényegen aligha változtat: kormányhű napilap jelenik meg ezután is, csak más címmel. Ezért jelen írásunk címe is helyesebb lenne talán úgy, hogy átalakul a Fidesz egyik ökle.

Gajdics Ottó

MTI / Balaton József

A Magyar Idők első száma 2015 szeptemberében jelent meg, a lap a Napi Gazdaságból alakult át közéleti napilappá. A lap kiadója az a Liszkay Gábor volt, aki 2015. február 6-án, a G-napként elhíresült napon hagyta el a Magyar Nemzetet, lelkiismereti okokra hivatkozva, miután a reklámadó miatt már a nyilvánosság előtt is kiéleződött a konfliktus Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos, a Magyar Nemzet tulajdonosa között.

Liszkay Gábor

Máté Péter

Ekkor a Magyar Nemzet irányt váltott, felvállaltan kormányellenes lett. A lapot és a hozzá tartozó internetes oldalt Simicska a 2018-as parlamenti választások után zárta be. Nem sokkal később már hallani lehetett arról, hogy Liszkay újraindítja a lapot, és ennek bázisa a Magyar Idők lesz. Az időpont szimbolikus: február 6-a a G-nap negyedik évfordulója.

Ebben a cikkben azt villantjuk fel, miért is volt ököl a Magyar Idők.

• A kultúrharc élharcosa. Szakács Árpádnak, aki amúgy a Mediaworks megyei lapjainak központi szerkesztőségét vezeti, saját sorozata is volt erről a Magyar Időkön. Prőhle Gergely pedig a saját bőrén érezhette, milyen hatása is lehet egy ilyen írásnak – neki távoznia kellett a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről.
• Bayer Zsolt. A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa oda csapott, ahova köll a lap hasábjain, egyik utolsó Magyar Időkben megjelent véleményírásában például a legutóbbi tüntetéseken feltűnt diáklányt, Nagy Blankát ekézte. „A proli legjobban fenyegetni szeret, elbújva, sötétből, álneveken, aztán névtelen levélben feljelent” - írta róla, és rossz tanulónak nevezte a kecskeméti tizenévest.

Túry Gergely

• Aki mozog, arra lecsapnak. Persze nem Nagy Blanka volt az egyetlen kipécézett ellenzéki: végeláthatatlanul sokszor csapott oda a Magyar Idők annak, aki épp a Fidesz-kormány ellen szólalt fel, tett valamit. A már említett Nagy Blanka mellett volt, hogy az Magyar Tudományos Akadémiának sóztak oda, „Kormányellenes csoport a tudományos akadémián” címmel jelentetett meg cikket a kormányhű napilap, hangulatkeltésről írtak. De a politikai ellenfelek – Jobbik, Karácsony, Vona, Hadházy, Aldi lábtörlő, stb. – is számolatlanul kaptak.
• Gumicsontok. Ha a Magyar Idők bedobott valamit, hosszú napokig, hetekig volt képes rágódni rajta mindenki, ilyen volt az, amikor Trianon-interjút közöltek. A nemzeti összetartozás napjának nevezett Trianon-emléknapot a Magyar Idők számos cikkel köszöntötte, de egyik sem volt olyan harcias, mint Raffay Ernő nyilatkozata. A történész-politikus szerint „a területek 98 évvel ezelőtti elvesztését nem kell elfogadni, és az autonómiakövetelések sem vezetnek semmire. Nagyhatalmat kell találnia Magyarországnak ügyéhez.”
• Orbán: 10/9 pont. A kormánypárti lapnak Kiszelly Zoltán és Deák Dániel politológusok pontozták a kormányzat munkáját, a maximális pontszámot csak Szijjártó Péter külügyminiszter és Benkő Tibor honvédelmi miniszter kapta meg. A miniszterelnök Deáktól ugyan 10 pontot kapott, mivel szerinte „Magyarország 2014 óta a megnövekedett mozgástérnek köszönhetően egy új korszakba léphetett”, Kiszelly viszont csak 8 pontot adott a kormányfőnek, amit nem indokolt, csak annyit írt Orbán teljesítményével kapcsolatban: Magyarország jó irányban fejlődik, egyre több a szövetségesünk. Orbán Viktor csak 9 pontot kapott tavaly év végén a laptól. Idén már a Magyar Nemzet hasábjain javíthat.
• Az év végi Orbán-interjúk „Lesznek választások 2019-ben, de a mi horizontunk 2030. Nyolc év közös munkájának eredményeképpen új korszak előtt állunk, és hiszek abban, hogy nemcsak megindultunk, de meg is érkezünk” – ezt mondta Orbán Viktor tavaly karácsonyi interjújában, amit a Magyar Időknek adott. Interjú helyett jobb szó a kinyilatkoztatás - a miniszterelnök ellenzéki lapnak jó ideje nem adott nagyinterjút. Itt viszont alkalma volt boldog, békés, áldott karácsonyt kívánni mindenkinek.
• A különös világmagyarázat. A túlóratörvény kapcsán a Magyar Idők megírta, hogy senkit sem érint a 400 óra túlmunka, a kínaiak pedig eleve 12 órát dolgoznak. Ez utóbbi cikket maga Gajdics Ottó, a lap főszerkesztője jegyezte, A túlóra címmel. De arról is írt már cikket a lap, hogy a vidéki kórházak már megújultak.

Minden változatlan marad?

Ballai az új lapról azt mondta, „konzervatív, nemzeti elkötelezettségű napilapot szeretnék híven a hagyományaihoz, ami nem enged sem a bal-, sem a jobboldali szélsőségek nyomásának.” Szerinte az újrainduló Magyar Nemzetet nem szavazóknak, hanem olyanoknak írják majd, akiknek nem célja a békétlenség.

Ballai Attila, az FTC sajtófőnöke és Kubatov Gábor FTC elnök egy sajtótájékoztatón 2011-ben

MTI / Beliczay László

Továbbá szeretné visszahozni a Nemzetre korábban jellemző „mértéktartást, józan hangot, eleganciát, emelkedettséget”, ugyanis szerinte ez a józan mértéktartás

mára teljesen eltűnt a közéletből, a közbeszédből, és nagy rá az igény, hogy visszajöjjön.

Azt is elárulta, hogy neki mindenképpen a szakmaiság lesz az első, a befolyásról szólva pedig azt mondta: "Ilyet nem mondok, hogy külső befolyásnak nem engedek, hiszen az életünk arról szól, hogy azoknak engedünk. Várom ezeknek a külső befolyásoknak a tartalmát, a mennyiségét, a minőségét, nem feltétlenül a politikából, hanem az életből, aztán majd meglátjuk. Ostobaság lenne azt mondani, hogy bezárkózunk! Nyilván fogunk engedni külső hatásoknak, csak szelektálni kell közülük".

Gajdics a megszűnő Magyar Idők után a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) portfólióján belül kap új fontos pozíciót: a Szabad Föld főszerkesztését bízták rá.

Nem a Magyar Nemzet – Magyar Idők átalakulás az egyetlen, zajlik egy összehangolás az Echo TV–HírTV viszonylatban is, illetve a hvg.hu úgy tudja, létezik egy elképzelés arra is, hogy a Figyelő felvegye a Heti Válasz nevet. (A korábbi hetilap megszűnéséről itt írtunk.)

Schlecht Csaba, a tavaly beszántott Magyar Nemzet egykori főszerkesztője lapunknak csupán annyit mondott, hogy még a mai napig is magát tartja a napilap utolsó legális főszerkesztőjének. Simicska Lajos bizamlasa jelezte, hogy egyetért György Zsomborral, a Nemzet egyik volt vezetőjével, a Magyar Hang főszerkesztőjével, aki néhány nappal ezelőtt azt írta:

Fontos eloszlatni egy félreértést. Nem, nem a Magyar Nemzet jelenik meg újra, csak ezt a nevet írják a Magyar Idők nevű termék fejlécére. Beismerve ezzel nevezett lap teljes kudarcát; mi sem árulkodóbb, mint hogy három és fél éves létezése alatt egyetlenegyszer sem közöltek róla olvasottsági adatokat. A hullarablás meg hullarablás, akkor is, ha „nemzeti” köntösbe bújtatják. A lényeg, hogy a propagandistáknak nem számít a valóság.