szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség kreatív és részletes indoklással magyarázza, miért nem találta helytállónak az ellenzékiek panaszait arra vonatkozóan, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség őket ítélte el az MTVA-ban történtek miatt. Ők is elmagyarázzák, hogy a képviselők sértettek jogot, és senki más.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

A Legfőbb Ügyészség elbírálta az MTVA székháznál történt események kapcsán az országgyűlési képviselők által tett feljelentések elutasítása elleni panaszokat, és elutasította azokat, mivel alaptalannak találta őket – áll a hatóság közleményében.

A Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA székháznál 2018. december 16-án és 17-én történt események miatt országgyűlési képviselők és más személyek által tett feljelentéseket az azokról készült – 2500 GB terjedelmű, mintegy 1000 óra tartalmú – felvételek alapján január 21-én elbírálta. (Ezek a felvételek mondjuk az alaptalanságnak valamelyest ellentmondanak.)

Az elutasító határozat ellen a feljelentő országgyűlési képviselők panasszal éltek, és kérték a büntetőeljárás lefolytatását. A panaszosok sérelmezték, hogy a határozat nem tartalmazta, milyen magatartást tanúsítottak, a mentőket mikor értesítették, és azok mikor érkeztek az épület elé. A panaszosok kétségbe vonták a határozat azon jogi megállapításait is, mely szerint az MTVA közérdekű üzem, a képviselők ott nem folytattak jogszerű eljárást, illetve a biztonsági őrség jogszerűen lépett fel velük szemben.

A Legfőbb Ügyészség a panaszokban foglaltakat alaptalannak találta, és azokat az alábbiakban összegzett indokolással elutasította:

  1. A panasz alapján felmerül annak a kérdése, hogy az országgyűlési képviselők az MTVA székháznál hivatalos személyként jártak-e el. A hivatalos személy elleni erőszakot csak a jogszerűen eljáró hivatalos személlyel szemben lehet elkövetni. Az országgyűlési képviselő – a rá vonatkozó jogszabály szerint – jogszerűen jár el, amikor a közintézménybe belép, ott felvilágosítást kér. Ha ilyen helyzetben – tehát jogszerű eljárása során – vele szemben erőszakkal, fenyegetéssel lépnek fel, akadályozzák vagy bántalmazzák, sérelmére elkövetik a hivatalos személy elleni erőszakot. Az MTVA székházban tavaly december 16-17-én bent tartózkodó országgyűlési képviselők a jogszerű belépésen és felvilágosítás kérésen túl, erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül kívánták a köztévé műsorában a saját és a velük a helyszínre együtt érkező tüntetők politikai követeléseit beolvastatni. A képviselők szándéka tehát nem a felvilágosítás kérésre irányult, nem jogszerűen jártak el, akciójuk politikai jellegű volt, így őket a fokozott büntetőjogi védelem nem illette meg.
  2. Az országgyűlési képviselők a biztonsági őrség tájékoztatása, figyelmeztetése és egyértelmű tiltása ellenére megpróbáltak bejutni az MTVA székház szerkesztőségeibe, az élő adást készítő stúdióba, a vezérlőkbe, amellyel az élő adást zavarták volna, a közérdekű üzem rendeltetésszerű működését akadályozták, illetve veszélyeztették volna.   A Fegyveres Biztonsági Őrség a rájuk vonatkozó jogszabály alapján törvényesen és megalapozottan lépett fel, az arányosság követelményét betartották, a képviselőkkel szemben alkalmazott testi erővel történő kényszerítés jogszerű és biztonsági szempontból szükségszerű volt. Minderre ugyanis akkor került sor, amikor a képviselők lezárt, védett területre kívántak bemenni. A jogszerűen alkalmazott testi kényszernek pedig a képviselők ellenszegültek.
  3. A képviselők állításával szemben, nem tekinthető jogtalannak, hogy a helyszínen tartózkodó rendőrök az MTVA székházába nem mentek be.   Az országgyűlési képviselők jogszerűtlenül, képviselői jogosultságukkal visszaélve jártak el, ebből következően a fegyveres biztonsági őrség velük szemben jogszerűen intézkedett. Ezért a rendőri intézkedésre alapot adó, országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Az intézkedés elmaradása a helyszínen szolgálatot teljestő rendőrök terhére nem róható, hivatali visszaélést vagy bűnpártolást nem követtek el.
  4. További kérdésként merült fel a panasz kapcsán, hogy az MTVA székházában a közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette elkövethető-e. A Büntető Törvénykönyv szerint közérdekű üzemnek tekinthető az elektronikus hírközlő hálózat. Ennek része a hálózati infrastruktúra és a működéséhez szükséges energiaellátást biztosító berendezések, a kapcsolástechnika, továbbá az átviteltechnika. Mindezek működésének jelentős megzavarása bűncselekmény.   Az MTVA székház, illetve annak éppen azon részei, amelyekbe a képviselők be akartak jutni – így a stúdiók, szerkesztőségek, vágószobák – egyértelműen az elektronikus hírközlő hálózat részét képezik, hiszen az elektronikus hírközlés területén használt infrastruktúra részei, így közérdekű üzemnek minősülnek.

A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy a feljelentést elbíráló Központi Nyomozó Főügyészség jogi álláspontja megalapozott volt, és önmagában az a tény, hogy a panaszos nem ért egyet a határozat ténymegállapításaival, a határozatban írtakat nem teszi megalapozatlanná. A Legfőbb Ügyészség mindezek miatt a panaszokat elutasította.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!