szerző:
Tóth Richárd

Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat - mondta Tölgyessy Péter rendszerváltást körüljáró szerdai előadásában, viszont szerinte a helyzet kudarcos ugyan, de nem reménytelen. Az eddigi nagy nekirugaszkodásból semmi sem lett – mondta, ma pedig, a harmadik Fidesz-kétharmad után, harminc évvel a rendszerváltás után a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk.

A jogász-politológus szerdai előadásának címe az volt az Eötvös Csoport estjén, hogy „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása”. Tölgyessy Péter maga is tevékeny részese volt a rendszerváltásnak, most azt mondta, már az maga a csoda volt, ami 1989-ben történt, élő ember nem gondolt rá – vallotta be. „Senki nem gondolta, hogy két év múlva nem lesz Szovjetunió.” Az egyik világbirodalom azonban egyik pillanatról a másikra összeomlott. Tölgyessynek 1987 karácsonyán jutott eszébe először, ha majd öreg lesz, másik rendszer lesz, de arra nem gondolt, hogy a kommunizmus összeomlik. Szerinte

a rendszerváltással Magyarország történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz.

De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette – ez Tölgyessy kiinduló állítása.

Történelmi visszaemlékezésében azt mondta, annak idején a szovjet típusú berendezkedés is úgy indult, hogy sokan megváltásnak gondolták az emberiség számára, de a rendszer előbb vergődni kezdett, majd megszűnt létezni. De „amíg hittek benne, ölni is képesek voltak érte.”

Ború a Fidesz-kétharmad után

Tölgyessy Péter a harmadik Fidesz-kétharmad után néhány nappal is tartott egy előadást az Eötvös Csoport szervezésében, akkor többek között azt mondta, nem biztos, hogy megéljük az Orbán-rendszer végét. „Mi lesz veled Magyarország? – a magyar politika kilátásai a választói döntés után” - ez volt annak az előadásának a címe. Tölgyessy tavaly áprilisban borús képet festett. Azt mondta, a kampányban egyetlen igaz mondat sem hangzott el, szégyenteljesnek nevezte az egészet. Orbán az apály mestere, azonban ha vége lesz, nem kormányváltás, hanem rendszerváltás lesz.

A spanyol példa és a kudarc

Tölgyessy szerint azon országok, melyek közepesen fejlettek voltak, de nem voltak szocialista országok, az 50-es évekre felzárkóztak a kapitalista országokhoz, az utolsó ilyen példa Spanyolország volt. Magyarországon is azt gondolták, a spanyol út lehet a siker útja, de hamar kiderült, ez hiú ábránd. Azonban a fejlődés motorja, a növekedési centrum Európából átkerült Ázsiába, így Magyarországnak a rendszerváltáskor nem volt esélye.

©

A magyarok a rendszerváltás idején is ugyanúgy trenddiktálók voltak, mint most: 1989-90 környékén sokan sikerként tekintettek a magyar példára, most is sokan próbálják másolni a magyar berendezkedést. „A magyar miniszterelnök a világ címlapjain szerepel, ha van név, akit mindenki ismer, az a magyar miniszterelnök neve. Jól, vagy rosszul beszélnek róla, de ismerik.”

A rendszerváltás nagy csodája elmaradt, ám a helyzet a reményeinkhez képest kudarcos, de nem negatív.

Tölgyessy szerint a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben.”

A mögöttünk lévő majdnem 30 év nem teljesen kudarc – ez többször hangsúlyozta Tölgyessy. Az eleje, az első pár év siker, aztán az ország lassan, de biztosan elkezdett lemaradni. Kezdtünk leszakadni, átlagosak lenni, majd 1997-re jött egy fellendülés, az ezredforduló után azonban újabb hanyatlás jött – a nagy válság itt ütött be a leginkább. Ezt követően újabb fellendülés, átlag fölötti adatokkal.

Az utóbbi két év jelentős siker – jelentette ki Tölgyessy.

Összefoglalóan azt mondta: az elmúlt 30 év eleje és vége siker gazdasági szempontból, azonban egységben nézve messze átlag alatt van a régióban Magyarország. „De vigyáznék az abszolút kudarc kifejezéssel.” Nem sikerült a nagy ugrás, a teljes felzárkózás – de a térségben ez senkinek sem jött össze – mondta.

©

A rendszerváltás drámája

A Kádár-rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, a számok alapján az időszak teljesítménye katasztrófa, a leszakadás jelentős részben akkor történt. „Soha nem voltunk olyan távol Ausztriától, mint 1989-ben, ez a kommunizmus öröksége.” Azonban az átlag magyar háztartásban akkoriban úgy érezték, hogy előre lehet tervezni, építkezni, ami Tölgyessy szerint a kommunizmus abszurditását jelzi. A rendszerváltás tehát a csodaváráshoz képest csalódás, a nagy nekirugaszkodásból semmi sem lett.

Ami drámává teszi ezt, hogy nem a nagyapáinkkal, nem apáinkkal, hanem velünk történt.

A magyar kommunizmusra visszatekintve Tölgyessy félig viccesen azt mondta, 1956 után kispolgári kommunizmus épült ki, igaza lett Rákosinak – és ez a félig vicc –, amikor azt mondta, a Kádár-rendszer a kapitalizmus helyreállításában fog végződni. Kádár reálbér-emelést hajtott végre, engedte a háztájit és főszabály lett a szabálykerülés, ez utóbbi lett a siker titka a kádárizmusban. Ebbe a helyzetbe jött a reform – még a Valutaalapba is beléptünk, bár Kádár nem volt sokkal jobb véleménnyel róla, mint néhány mai jobboldali politikus. Azonban hiába a reformok, a magyar piac nem volt versenyképes, zsákutcában haladt az ország. Az adatokban ugyanakkor ez nem látszott,

akkor is loptunk, csaltunk, hazudtunk.

Azonban a fiatal pártvezetés már látta, a kommunizmus nem fenntartható. Így érkezett el a már említett vergődés időszaka, a fő akadály pedig Kádár személye volt. Tölgyessy szerint egyedül Grósz Károly elképzeléseiben volt jövő, ami valami hasonló volt, mint a kínai út – marad az egypártrendszer, de gazdaságilag nyit az ország. Az ellenzéki értelmiség és az adósság azonban gátat szabtak a grószi elképzelésnek.

©

Az akkori ellenzékről azt mondta, megosztott volt és nem volt mögötte széles társadalmi támogatottság. „Magyarországon a széles tömegeket egyedül a bécsi bevásárlás mozgatta meg”, nem voltak tömeges megmozdulások, az ellenzék sem volt egységes. A pártállam is azt gondolta, nem kell tartani az akkori ellenzéktől. Az állampárt már a kerekasztal-tárgyalások előtt belement a szabad választásokba, mert nem tartották reális forgatókönyvnek, hogy veszíthetnek.

A magyar ellenzéknek nem volt hőse.

A bécsi vásárlás, nem a rendszerváltás

Az 1990-es választások éjszakájára is úgy emlékezett vissza Tölgyessy, olyan kihalt volt a főváros, mint január 1-jén szokott lenni. Az emberek akkor azt gondolták ugyanis, a változástól tartani kell, így nem is álltak tömegesen a rendszerváltók mögé. Magyarországon nem jelent meg a választók fejében, hogy ezért az országért érdemes áldozatot hozni.

©

Egy idő után az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) azzal állt elő – Csurka István radikalizmusának köszönhetően –, hogy szabad választások kellenek. „Az azutánig akartuk elvinni az országot”, mondta, de nem tudták, mi jön azután. Történelmietlen minden más felvetés azon kívül, högy eljutnak-e a rendszerváltásig az akkori politikai élet szereplői. Az ellenzék is úgy gondolta kezdetben, csak a választásokról tárgyalnak, arról nem, mi lesz azt követően. De hamar látszott, ez az út nem járható.

Antall Józsefről azt mondta Tölgyessy Péter, hogy sokáig nem volt szereplő, de amikor megjelent, egyből főszereplővé vált – Tölgyessy szerint igazi politikai alkat, Bethlenhez, Tiszához mérhető. „Embertől nem hallottam úgy kimondani a kommunista szót, mint tőle, azzal a megvetéssel.” 

Antall: Jó volt

A kerekasztal-tárgyalások eljutottak oda, hogy az ellenzék elfogadta a közvetlen elnökválasztást, elkezdtek az Alkotmánybíróságról is tárgyalni, de az SZDSZ (Tölgyessy egykori pártja) és a Fidesz népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás ellen – ezt ismerjük ma négyigenes népszavazásként. Erről Tölgyessy azt mondta visszaemlékezésében, ő azt hitte, a kommunista rendszer hamarosan összeomlik, ezért az SZDSZ-ben és az MDF-ben hatalmas trauma képződött ekkor. Antall azonban még a halálos ágyán is azt mondta Tölgyessynek, jó volt úgy, ahogy csinálták a rendszerváltást. Tölgyessy Antall nagy újításának azt tartotta, hogy a későbbi miniszterelnök felfedezte: kell jobboldal a rendszerváltáshoz.

©

Antall peche, hogy a magyar demokratikus átmenet nem párosult gazdasági fellendüléssel, elmarad a gazdasági csoda. „A németeknél a demokráciát a német márka ereje igazolja. Magyarországon ilyen nem volt”, helyette a békeidőben történt legnagyobb visszaesés jött, ami kiszámíthatatlansággal párosult.

Nem csoda, hogy óriási lett az elfordulás – méghozzá azonnal.

Tölgyessy szerint a rendszerváltás után hideg polgárháború indult. Harminc éve azt gondolta, jó dolog, hogy éles szembenállás van a rendszerváltó pártok között, de ma már hibának tartja, hogy ekkora volt a törés, így a nagykoalícióra sem volt esély az SZDSZ és az MDF között, Antall és az MDF a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal kezdett kormányozni az Antall-Tölgyessy paktum megkötése után. (Tölgyessy elmondta, Antall meglehetősen rossz véleménnyel volt az SZDSZ-ről, úgy vélte, az akkori szabaddemokraták bolsevista hagyományokat hordoznak magukban, éreztetik, mindent mindenkinél jobban tudnak.)

Az akkori MSZP-ről azt mondta, akkor úgy tűnt, kihalásos alapon eltűnik a párt – az SZDSZ-ben pedig mozgás indult Antall ellen. A két pont pedig valahol összeért. Az önkormányzati választásokon pedig az SZDSZ lesöpörte az MDF-et, a fővárosban az akkori 22 kerületből 20-at az SZDSZ vitt, Tölgyessy szerint a szabaddemokraták felkészültebbek és alkalmasabbak voltak az önkormányzatok vezetésére.

©

Az 1990-es, október végi taxisblokádról, amelyet az SZDSZ egy MDF-ellenes megmozdulásként élt meg, Tölgyessy most azt mondta, ez volt az ősbűn a két politikai tábor között. Csurka újra előkerült, ő volt az első Tölgyessy szerint, aki felmondta a rendszerváltáskor kialakult nyugatos konszenzust. A későbbi MIÉP-elnököt Tölgyessy egy törött óráhaz hasonlította, amely kétszer egy nap pontos időt mutat. „Néha igaza van.” Így érkeztünk 1994-hez és a baloldali (koalíciós, MSZP-SZDSZ) kormányhoz, amely újabb letérés volt a 89-es útról.

Elindult a kiszorítósdi.

Van tartalék Orbánban

Tölgyessy szerint a folyamatok egyre csúnyábbá váltak, ahogyan teltek az évtizedek, egyre kevésbé számított a szakértelem, elkezdett győzni az irracionalitás, kezd szétesni a közvélemény, egyre nehezebben lehet demokratikusan működtetni az országot. Egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik – erről beszélt már korábban Tölgyessy, fentebb mi is jeleztük. Most mi a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk. „A rendszerben vannak tartalékok”, mondta, a Fidesz és Orbán Viktor érzi, hogy mi kell a magyaroknak, gazdaságilag pedig kísérletezni kezdett – és sikereket ért el.

©

Mégis olyasmi történik valami, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra tette rá az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is. Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország. „Ez nem hibrid rendszer, ez saját rendszer.”

Ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza, de ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor Orbán Viktor megint a rossz oldalra állt, és vele együtt Magyarország is.

Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát – zárta előadását Tölgyessy.

*

Kérdésre válaszolva Tölgyessy elmondta még:

  • a mai politika számára a gyűlölet életelixír,
  • a második rendszerváltást együtt csinálta az ország, nem Orbán egyedül (értsd: 2010 és a fülkeforradalom),
  • a miniszterelnök pedig 1994-ben kezdett elfordulni a nyugattól, amikor Horn Gyula és az MSZP győzött, Orbán és a Fidesz pedig nagyot bukott.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Itt a Facebook újabb csodaszemüvege, amiben még élethűbb lett a virtuális valóság

Itt a Facebook újabb csodaszemüvege, amiben még élethűbb lett a virtuális valóság

Terrortámadás lehetett az utrechti lövöldözés

Terrortámadás lehetett az utrechti lövöldözés

Itt kér a világon a legtöbbet egy fodrász: 33 ezer forint egy hajvágás

Itt kér a világon a legtöbbet egy fodrász: 33 ezer forint egy hajvágás

Amerika és Nagy-Britannia provokálta ki a német megszállást

Amerika és Nagy-Britannia provokálta ki a német megszállást

Androidos mobilja van? És van rajta vírusirtó? Jó eséllyel kidobhatja

Androidos mobilja van? És van rajta vírusirtó? Jó eséllyel kidobhatja

Brexit: rövid halasztást kér Theresa May

Brexit: rövid halasztást kér Theresa May