A kormány az eddig érkezett 350 fő mellé még 750 embert tervez kimenteni a nyomorba és erőszakba süppedt dél-amerikai országból a BBC információi szerint. Összehasonlításképpen 2018 első kilenc hónapjában összesen 95 ember kapott menekültstátuszt nálunk. Ez az 1100 ember majdnem annyi, amennyit Olasz- és Görögországból kellett volna átvennünk.
Eddig 350 venezuelai érkezett Magyarországra (az elsők még 2018 áprilisában érkeztek meg), és még további 750-et fog a kormány fizetett repülőjegyekkel kimenekíteni, írja a BBC, amely nem szalasztja el megjegyezni, hogy meglepőnek tűnhet ez a lépés egy olyan kormánytól, amely ellenzi a migrációt. A kormányszóvivő körömszakadtáig állította, írja a tudósító, hogy a venezuelaiak magyar felmenőkkel rendelkeznek, de csak csekély hányaduk született nálunk, vagy beszél magyarul.
A cikk kitér arra is, hogy a magyarok két hullámban mentek ki Venezuelába, az első 1945 után, többük a náci Németországgal szövetséges Horthy-rendszer képviselőjeként, a második pedig 1956 után. A kinti közösség aztán gyorsan gyarapodott, sok caracasi fiatalt vonzott a pezsgő társasági-kulturális élet, ami ott kialakult. A közösség 2017-ben, a szociális és biztonsági helyzet egyre rosszabb állapotúvá válásakor fordult segítségért a magyar kormányhoz.
Az első 350 embernek a kormány nagyvonalúan magyar nyelvleckéket és szállást és integrációs segítséget is felajánlott. A tudósító emlékeztet a tényre, hogy 2018 első 9 hónapjában összesen 94 ember kapott menekültstátuszt és 290 oltalmazotti státuszt a magyar államtól. És arra is, hogy hitték rájuk azt a balatonőszödiek, hogy migránsok költöztek a helyi szállodába.
Egy év után a gyerekek már folyékonyan beszélnek magyarul, beilleszkedtek a helyi iskolákba, élvezik a jó közbiztonságot. Az idősebbek aggódnak, mi lesz akkor, ha letelik az egy év – nem jogosultak itteni nyugdíjra.
Az ellenzék arról beszél, a kormánynak magát kéne megbírságolnia a bevándorlási különadóra vonatkozó törvény értelmében. A BBC tudósítója érzékelteti a különbséget a kormányzati kommunikáció és a valóság között: míg a kormány repatriálásról, hazatelepítésről beszél, forrása, egy menekült kérdésre úgy válaszol, szívesen hazatérne, ha megszűnne a nyomort és rettegést hozó Maduro-rezsim, "mert ez a hazám".
Bevándorlási különadót bizonyára nem fizetett senki sem, mert a NAV a hvg.hu kérdésére annyit válaszolt, eddigi még senki nem fizetett ilyet február 21-ig.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
