szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Van olyan munkahely, ahol a törvényi határidő után kapták meg a közszolgák az új szerződésüket, és a fájdalomdíjként beígért 30 százalékos emelés sem jár mindenkinek. Hosszú huzavona után eldőlt, mégis kap végkielégítést az, aki az átsorolás miatt felmond.

Itt húszan dolgozunk, ebből négyen nem írták alá az új besorolásukat – mesélte kollégánknak egy okmányirodai dolgozó, akiből vadidegenként is dőlt a panasz a március elsejétől hatályos, őket érintő törvényváltozás miatt. A kormányzati igazgatásról szóló jogszabállyal ugyanis tízezrek élete változott meg: a közigazgatásban dolgozók munkaideje, szabadsága, sok esetben a bére is jelentősen módosult.

A kormány- vagy állami tisztviselőket, ügyintézőket március 1-i hatállyal sorolták át kormányzati szolgálati jogviszonyba, az új szerződésüket a törvény szerint március 15-ig kellett megkapniuk, onnantól van 5 napjuk dönteni: mennek-e vagy maradnak.

©

Volt, aki csütörtök késő délután meg is kapta a szerződést, más helyen viszont a törvényi határidő után, hétfőn érkeztek be a dokumentumok. "Volt nagy jövés-menés délelőtt" – mondta egy dolgozó, akivel hétfő délután beszéltünk a szerződések fogadtatásáról.

Ez nem egy olyan közeg, ahol az emberek nyíltan beszélnek erről, senki nem akarja, hogy elküldjék, mindenki tartja a száját. Mindenki úgy van vele, ha talál jobbat, akkor elmegy.

Eljutott hozzánk egy új szerződés, ami eléggé általános. Tisztázzák a jogviszony nevét és időtartamát, a heti munkaidőt (amely egyes helyeken csak 38 óra volt, most viszont egységesen 40-re emelkedett). A munkarendet hatályos belső szabályzat is meghatározhatja. Érdekes megjegyzés van a szabadságnál: azt írják, az ideiről egy értesítőben tájékoztatták a dolgozót, utána minden év január elsején állapítják meg a mértékét. Ennek az lehet az oka, hogy alaposan átvariálták a szabadságokat, az alapból járó csökkent, a gyerekek és a házasság után extra napok jönnek, ezért kerülhetett bele ez a kitétel.

©

A közigazgatásban dolgozóknak is ugyanúgy 20 nap lesz az alapszabadsága, mint mindenki másnak a Munka törvénykönyve alapján, ám míg utóbbi esetben az életkor alapján emelkedik a kiadható napok száma, a közigazgatásban a beosztás számít. Gyerek nélkül vagy felnőtt gyerekkel jár igazán rosszul a dolgozó: minimum 23, maximum 29 napot kaphat, a korábbi 36-tal szemben.

A köztisztviselői szakszervezet szerint ez igazságtalan és Alaptörvény-ellenes, így januárban az alapvető jogok biztosához, Székely Lászlóhoz fordultak. Megtudtuk, a biztos még vizsgálja a beadványt.

Kavartak a végkielégítéssel

A jogviszony átalakításakor a végkielégítés miatt volt a legnagyobb bizonytalanság. Úgy tudjuk, a kormányhivatalok vezetői eltérően értelmezték a szabályt, volt, aki szerint jár a végkielégítés annak, aki nem írja alá az átsorolásról szóló szerződést – vagyis felmond –, más szerint viszont nem. Az ügyben a Miniszterelnökségtől kértek iránymutatást. Ezt megkapták, ahogy a hvg.hu-nak is válaszolt a Gulyás Gergely vezette tárca:

a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján a kormánytisztviselőt írásban benyújtott kérelme esetén fel kell menteni. A végkielégítésre, valamint annak összegére a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati dolgozók szakszervezetének elnöke, Boros Péterné azt mondja, a kormányhivatali vezetők ennél bővebb tájékoztatást kaptak a napokban a tárcától, de a lényegi mondanivaló ugyanez: jár a végkielégítés, ahogy egyébként az általunk látott szerződésből is ez olvasható ki.

Boros Péterné
©

A kormányhivatali vezetők iratmintát is kaptak, és biztosították őket arról, hogy az átszervezéshez szükséges pénzt a Pénzügyminisztérium biztosítja. A kiosztott szerződésekbe is beleírták, az átalakítás a próbaidőt, a végkielégítésre és a szolgálati idő elismerésére való jogosultságot nem érinti, ahogy az eddigi szolgálati jogviszonyt sem. Ennek ellenére még nem oszlott el minden kétely: „hétfőn délután hívtak Győrből, hogy akkor tényleg jár-e a végkielégítés, vagy sem” – meséli Borosné. A bizonytalanság miatt a szakszervezet egy tájékoztatót is kiadott a végkielégítésről, ettől azonban még előfordult, hogy még a helyzet tisztázása előtt aláíratták az átsorolásról szóló papírt a dolgozóval.

Az nem világos, hogy miért nem volt egyértelmű a jogszabály a kormányhivatali vezetőknek. A biztonság kedvéért két helyet is megkerestünk azzal, hogy ők miként értelmezik a szabályt, de egy hete nem válaszolnak. Közben kiderült: volt, ahol a vezetés attól tartott, túl sokan mondanak fel, ha megtudják, hogy jár végkielégítés, talán ezért mehetett a ködösítés. Borosné szerint ez kevéssé valószínű: azt mondja, az általa látott dokumentumok alapján egyes helyeken további létszámleépítés várható, így az önként távozás pusztán létszámgazdálkodás-oldalról nézve nem rossz.

A maradók viszont rosszul jártak, a munkaidőt ugyanis a csökkentett létszámhoz alakították. Az érintettek mindössze néhány nappal a március 1-i átsorolás előtt tudták meg, hogy fél órával nő a napi munkaidő, mert az ebédidő már nem számít bele. Van, ahol fél 8-ra kell menni az eddigi 8 óra helyett, máshol fél órával tovább kell bent maradni.

Ez sokaknak fájó pont: azt mondják, így nehéz odaérni a gyerekért az óvodába, iskolába. A legdurvábbat a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság lépte, ahol 6.45-re be kell menni, így a munkaidő 9 órásra nyúlt. Oda ki is vonultak az ellenzéki képviselők tiltakozni.

Ez nem lesz 30 százalék

„Fájdalomdíjként” a kormány 30 százalékos béremeléssel kecsegtette a közszférában dolgozókat, de sokan csalódnak: van, akinek a bére egyáltalán nem változott, más meg azt számolta, neki csak 18 százalékkal nő a fizetése.

„Ez csalódás” – mondta egy dolgozó, aki órára lebontva is kiszámolta a keresetét.

Az emelt munkaidő és a kevesebb szabadság miatt reálértéken számolva 5 százalékkal emelkedik az órabérem a tavalyihoz képest.

Ő azt állította, őt különösen fájdalmasan érinti, hogy neki a nyelvvizsgapótléktól is búcsúznia kellett. A fizetési kategóriák elég érdekesen alakultak: a korábbi, kiszámítható illetményalap helyett most egy nagyon tág sávban határozták meg a jövedelmet. Egy hivatali főtanácsos II. besorolású ember például 450 és 700 ezer forint között kereshet, a vezető hivatali főtanácsos bére 0,5-1,2 millió közt szóródik, egy osztályvezető a 0,4-1,1 milliós sávban van, a főosztályvezető 0,5-1,3 milliót kereshet.

Nagyon nagy a transzparenciahiány, nem tudni, kinek mi alapján állapítják meg a fizetését

– panaszolta egy állami alkalmazott, aki nem tudja, megmondták-e előre a főnökének, melyik fizetési kategóriába hány ember kerülhet. A jövőre nézve szkeptikus: nem tudja, hogy a kormány ezzel a következő 10 évre is letudta-e a bérrendezést.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Google szerint kár Windowst használni, mert már lejárt lemez

A Google szerint kár Windowst használni, mert már lejárt lemez

Új fővárost kap Indonézia

Új fővárost kap Indonézia

Szkíta konferenciára, és sámánnapokra is jutott a 90 milliós állami pénzből

Szkíta konferenciára, és sámánnapokra is jutott a 90 milliós állami pénzből

Az EU második legnagyobb inflációja a magyar

Az EU második legnagyobb inflációja a magyar

Újabb különleges trélerkombinációt kaptak el a rendőrök

Újabb különleges trélerkombinációt kaptak el a rendőrök

Tucatnyi műtét vár még a szétválasztott bangladesi ikrekre

Tucatnyi műtét vár még a szétválasztott bangladesi ikrekre