szerző:
Serdült Viktória

Évekbe telhet, mire elkészül új budapesti templomával az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (ismertebb nevükön a mormonok), de ha megépül, a környező országból is ide járnak majd az egyház tagjai. Egyelőre a telket keresik.

Néhány hónapja cédrusok és pálmafák által körülölelt, márványból és gránitból faragott épület fogadja azokat, akik északról közelítik meg az olasz fővárost. A 40 ezer négyzetméteres, szikrázóan fehér falak mögött azonban nem egy modern katolikus templom rejlik: az idén márciusban felszentelt hely az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza temploma. Ők közismertebb nevükön a mormonok.

A római templomot márciusban szentelték fel.
©

Ha minden a tervek szerint halad, hamarosan hasonló templom fogadja a híveket Budapesten is.

Az egyház elnöke és prófétája, Russel M. Nelson április elején jelentette be, hogy hét másik mellett a magyar fővárosban is templomot emelnek. Az építkezésnek ugyan még sem a pontos időpontját, sem a helyszínét nem tudta közölni a hvg.hu kérdésére a mormon egyház amerikai sajtósa, de az hamar kiderült, hogy a Salt Lake Cityben tett bejelentésnek óriási jelentősége van az egyház történetében.

A világszerte közel 16 millió tagot számláló egyházban a vasárnapi istentiszteleteket nem a templomokban, hanem gyülekezeti házakban tartják, ilyenekből hazánkban is több van, Budapesten például a zuglói Tihany téren és a XII. kerületi Hajnóczy József utcában. A templomnak azonban egészen más a szerepe, éppen ezért vasárnap zárva is tartják a kapujukat.

„A templom a legszentebb hely, hasonló funkcióval, mint a Bibliából ismert Salamon temploma” – fogalmazta meg Nagy Krisztina, Magyarországi Közönségkapcsolati Igazgató.

A Tihany téri gyülekezeti ház
©

A templomokban különböző szertartásokat, például házasságkötéseket, keresztelőket is tartanak, ami pedig még fontosabb: az épületbe csak a parancsolatokat betartó, érdemes egyháztagok léphetnek be. Nincs ez máshogy az egyház központjában az amerikai Utah állambeli Salt Lake Cityben sem, ahol a Templom téren magasodó épület nincs nyitva a látogatók előtt. Ők csak a látogatóközpontba, vagy a családfakutató központba léphetnek be, vagy meghívott vendégként a kórus előadásait is meghallgathatják.

A magyarok többsége tehát csak a felszentelés előtt láthatja majd belülről a templomot, ekkor ugyanis néhány hétig fogadják majd a látogatókat.

Az egyház templomai sok esetben monumentális épületek. A világon jelenleg 162 mormon templom működik, Európában 12 (ezen a linken meg lehet nézni őket), és sokszor különböző stílusban épültek: Bernben például fák közé emelték, Koppenhágában pedig görög stílusú oszlopok díszítik a bejáratot. A kontinens legnagyobb mormon temploma a római, a 40 ezer négyzetméteres épületet egy hónapja szentelték fel.

Azt az egyház vezetői ugyan nem árulták el, mennyi pénzt költöttek a római templomra, de egészen biztosan nem spóroltak, hiszen a márványból és gránitból emelt falakon belül muranói üvegből készült, Swarovski kristályokkal díszített csillárok kaptak helyet, a termek 24 karátos arany díszítést kaptak – legalábbis a CNN riportere szerint, aki még a felszentelés előtt járhatta körbe az épületet. A helyszínen zuhanyozók és öltözők is vannak, mert a hívőknek át kell öltözniük a szertartások előtt. A templom szívében a keresztelőmedence található, ahol az egyház tagjai egy különleges ceremónia keretein belül elhunyt őseiket helyettesítve is megkeresztelkedhetnek – hitük szerint ugyanis a család köteléke az örökkévalóságig tart, viszont csak a megkereszteltek léphetnek be Isten országába.

Rómában – mint sok más helyen is – látogatóközpont és konferenciaterem is helyet kapott a templom mellett, ide már bárki beléphet.

Mindent figyelembe véve az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a magyar templom Budapest valamelyik külső kerületében kap majd helyet. A telekvásárlás és az építkezés költségét az egyház állja (a hívek egyébként tizedet fizetnek), az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nem fogad el támogatást a magyar állami költségvetésből, a kormánytól nem kap pénzt.

Nagy Krisztina szerint amikor bejelentik egy templom építésének szándékát, akkor jelzik a tervet az adott országban lévő illetékeseknek. Ha még nincs megvásárolt telek, akkor ezután kezdik el keresni, intézni az engedélyeket, vagyis hosszú évek is eltelhetnek, mire felépül egy templom. A rómait például 2008-ban hirdették ki az egyház általános konferenciáján, az építkezést 2010-ben kezdték, és csak idén adták át.

„Bízunk benne, hogy a miénk nem fog ennyire elhúzódni, de még nem tudok semmi konkrétat” – tette hozzá.

A magyarok főleg a freibergi templomba járnak.
©

Annak, hogy miért pont Magyarországot választották következő helyszínnek, racionális és kevésbé racionális oka is van. Hazánkban jelenleg körülbelül 5000 tagja van az egyháznak, ők jellemzően a fontos eseményekre a németországi Freiberg templomát keresik fel. A magyarországi imaházakat látogató hazai gyülekezetekben elenyésző a nem magyarok száma, csupán 5-6 családról van szó, de rajtuk kívül hazánkban jelenleg 75 misszionárius is szolgál (a fiatal férfiak két, a nők másfél évre utaznak el szolgálatra). Az egyház vezetői folyamatosan figyelik, hogyan fejlődnek a gyülekezetek, ez alapján mérik fel, hol van szükség újabb templomra.

„A legfontosabb tényező azonban, ami ilyenkor dönt, hogy mikor kap a próféta sugalmazást arra, hogy legyen templom az adott helyen” – magyarázta a dolgok kevésbé racionális oldalát Nagy Krisztina.

A budapesti templom nem csak a magyarok számára lesz fontos, a környező országokból is ide fognak járni a tagok, mindenki, akinek a magyar főváros közelebb van, mint a templommal már rendelkező Freiberg, Bern, Róma, Párizs vagy Kijev.

A budapesti templom valószínűleg a félreértéseket is segít majd tisztázni a vallással kapcsolatban. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát 1830-ban, az Egyesült Államokban alapította Joseph Smith. Mivel sok helyen nem látták őket szívesen, Smith halála után Brigham Young vezetésével a mai Utah állam területére távoztak, ahol a lakosság közel 70%-a ma is mormon vallású. Ekkor még élt a közösségben a többnejűség gyakorlata, amit 1890-ben Wilford Woodruff egyházelnök tiltott be, az állam csak ezután csatlakozhatott az Egyesült Államokhoz.

A többnejűséget ma már csak néhány fundamentalista gyakorolja – ebben a dokumentumfilmben többen is mesélnek az életükről – de őket nem fogadja el az egyház. Tagjaik közül sokan fiatalon kötnek házasságot, és érdekesség, hogy missziós tevékenységük miatt nagyon sokan beszélnek közülük nyelveket, sőt míg az Egyesült Államok lakosai közül csak 46 százaléknak van útlevele, köztük a külföldre utazók száma is sokkal magasabb.

Utah államtól Budapestig

Magyarországra az egyház első misszionáriusai 1885-ben érkeztek, az első magyarországi tag pedig Markov Mihály, bánáti bolgár volt, akit 1887-ben kereszteltek meg Konstantinápolyban. Az egyház első magyarországi születésű tagja Marjalaki Mihály, egy debreceni református nemesi család sarja volt, ő 1873-ban költözött az Egyesült Államokba, ahonnan misszionáriusként érkezett vissza Debrecenbe. Az egyházat először 1911 novemberében ismerték el hazánkban, 1914-ben, az I. világháború kitörésekor azonban minden misszionáriust kivontak Európából. Ekkor mindössze 40 tag maradt, a többség kivándorolt Utah-ba.

Az egyház magyarországi tevékenysége ezután egészen a 80-as évek végéig szünetelt. Magyarországot 1987. április 19-én nyitotta meg újra a misszionáriusi munkára Russell M. Nelson apostol, a Gellérthegy oldalában tartott szertartáson. Az egyház működését hivatalosan 1988. június 1-jén engedélyezte az Állami Egyházügyi Hivatal, és még abban az évben megérkeztek az első misszionáriusok.

(Címlapkép: az egyház temploma és központja Salt Lake City városában.)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

A mormonok nemet mondtak Trumpra

Donald Trump New York-i üzletember nagyon lemaradt Ted Cruz texasi szenátor mögött a utahi előválasztáson, és Hillary Clinton volt külügyminiszter is az egyik legsúlyosabb vereségét könyvelhette el az idahói jelölőgyűlésen Bernie Sanders vermonti szenátortól az amerikai elnökválasztás előválasztási küzdelmében.

Keresztelő volt ma az Orbán családnál

Keresztelő volt ma az Orbán családnál

HIV-pozitív orvos miatt fertőződhetett meg több mint 500 gyerek Pakisztánban

HIV-pozitív orvos miatt fertőződhetett meg több mint 500 gyerek Pakisztánban

Ez nem jött be: mégsem foghatjuk az óceánokra a globális felmelegedést

Ez nem jött be: mégsem foghatjuk az óceánokra a globális felmelegedést

Orbán forgatókönyve Varsóban is működött

Orbán forgatókönyve Varsóban is működött

A tanárok megbecsültségéért indít kampányt NoÁr

A tanárok megbecsültségéért indít kampányt NoÁr

Szél Bernadett és Hadházy Ákos személyesen gratulált a momentumosoknak

Szél Bernadett és Hadházy Ákos személyesen gratulált a momentumosoknak