A Guardianig jutott el a jogorvoslatra váró menedékkérők tranzitzónabeli éheztetésének ügye. Rendszeresen megtagadja az ételt a magyar állam azoktól a menedékkérőktől, akik a tranzitzónában várnak, miután visszautasították a kérelmüket, idéznek aktivistákat, a Magyar Helsinki Bizottság részéről egyenesen az hangzott el,

"példa nélküli megsértése ez az emberi jogoknak a 21. században".

Akár az embertelen bánásmód vagy a kínzás vádja is helytálló lehet a helyzetre a szervezet szerint. Eddig nyolc ilyen eset fordult elő, 13 embert érintett az éheztetés, a hatóságok pedig csak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) közbeavatkozására léptek – volt olyan személy, aki öt napig nem kapott ételt. A cikk felidézi a migránsellenes orbáni politikai csapásirányt, a tranzitzónás beléptetési rendszert.

MTI / Balogh Zoltán

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár válaszát is felidézi a lap: azok, akik jogszeren tartózkodnak a tranzitzónában, kapnak ellátást, akinek azonban visszautasítják a kérelmét, nincs semmi keresnivalója a zónában.

"Ez az üzleti megközelítéshez hasonlít. Ha vége a boltnak, nincs mit tenni"

– érvel a lapnak Kovács. Aki tudja bizonyítani, hogy üldözik, azoknak védelmet nyújt az ország, mondja az államtitkár. 2018-ban 349 embernek nyújtott valamiféle védelmet Magyarország, azoknak, akik a tranzitzónánál léptek be az országba. Korábban Kovács azt is mondta: "nincsen ingyenebéd", aki akarja, elhagyhatja az országot Szerbia felé a tranzitzónából.

"Éheztesd ki az embereket annyira, hogy inkább visszamenjenek Szerbiába, ez az elképzelés", ezt Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke mondja a Guardiannek, "így viszont úgy lépnek szerb földre, hogy arra a szerb hatóságok nem adtak engedélyt".

Reviczky Zsolt

A cikk felidézi Szél Bernadett független képviselő híradását is a tranzitzónában fogvatartottként élő gyerekekről.