A számok nem hazudnak, a számmal más a helyzet – ezt mondta a Parlament folyosóján az egyik fideszes politikus a másiknak, még 2010-ben.

Szimpátia és népszerűség

Számokkal ráadásul rendesen el voltunk eresztve ezen a héten.

Esik a politikusok népszerűsége, Puzsér Róbert negatív rekordot döntött – ismertettük a Medián felmérést. Kiolvasható, minél jobban megismerik az emberek a politikusokat, annál kevésbé kedvelik őket.

Egy másik felmérés az EP-listavezetők népszerűségét vizsgálta, az IDEA szerint Dobrev Klára nyerte a szimpátiaversenyt, őt egy másik nő, Cseh Katalin, a Momentum listavezetője követi, Trócsányi László igazságügy-miniszter az utolsó lett. (Hasonló kutatást a Medián is végzett, ott is Dobrev az élen.)

De a szimpátiaverseny megnyerése nem váltható át szavazatokra.

Jól mutatja ezt a két következő számsor.

A márciusi közvélemény-kutatások összesített eredménye:

A Political Capital pedig legfrissebb ábráján bemutatta, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján hány mandátumot szereznének az egyes pártok. Az eredményeket az EP-mandátumkalkulátorunkkal számolták ki.

Mindezek fényében írtuk azt a címben, hogy ott tartunk, hogy szinte semmit sem tudunk, kiélezett harc folyik az EP-helyekért. Miközben az LMP annak – is – köszönheti, hogy versenyben van egy mandátumért, hogy még a saját szavazóik nagyjából fele is azt hiszi, Szél Bernadett és Hadházy Ákos az LMP-ben politizál. Pedig már régen nem.

3. világ és 19. század

A héten ismerhettük meg a Yale politológusának kutatását is, Isabela Mares a hazai választási anomáliákról írt, és ahogy a Népszava fogalmazott, lesújtó a helyzet. Mares és társszerzője, a California-Davis egyetemen dolgozó Lauren Young a politikusok és a választópolgárok szavazatokért kötött megállapodásait vizsgálta a 2014-es, kétharmados Fidesz-győzelmet eredményező parlamenti választáson. A Comparative Politics című folyóiratban publikált tanulmány elsőként dokumentálja a választási kliensrendszert Magyarországon.

A kutatásban a klientizmusra vonatkozó kutatások jellemzően a szavazatvásárlásra fókuszál, tehát arra, hogy valaki fizet vagy ajándékokat ad a szavazatokért cserébe. „Ez a jelenség a fejlődő országokban, Afrikában és Latin-Amerikában gyakori.”

Kitérnek a közmunkaprogramra is, amit a helyi polgármesterek ellenőriznek, ők irányítják a javak eloszlását. A hatalom a kutatás szerint előnyt kovácsol a rossz anyagi helyzetűek kiszolgáltatott helyzetéből.„A szavazók kényszerítése olyan jelenség, amelyről sokáig azt hittük, csupán a 19. századra volt jellemző, de arra jutottunk, hogy ez a mai demokráciákban is működő gyakorlat. Talán ez a klientizmus egyik legkifogásolhatóbb formája, hiszen a szavazók így az autonómiájukat is elveszítik a választási lehetőségeik mellett.”

Megállapították, hazánkban négy típusa működik a klientizmusnak, 1) a szavazatvásárlás, 2) a közpénz felhasználása a szavazatokért cserébe, 3) az előnyök megvonásával való fenyegetés és 4) a nem állami szereplők által alkalmazott gazdasági kényszer.

A hét számai:

• 30

TGM 1989–2019 – összefoglalás címmel írt esszét.

• 80

Révész Sándor méltatta a 80 éves Kőszeg Ferencet.