Péntek délután négyig regisztrálhatnak a külképviseleti választásokra azok a külföldön élő magyarok, akik a május 26-i európai parlamenti választásokon a magyar listára szeretnének szavazni. Bár már most kétszer annyian vannak, mint az öt évvel ezelőtt választásokon, civil szervezetek és önkéntesek az utolsó percig mozgósítanak. Európában egyedülálló módon, egy berlini csapat más diaszpóra szervezetekkel is összefogott, hogy segítsék a regisztrációt, amely azonban nem mindig működik hibátlanul. Berlini tudósítónk találkozott egy férfivel, akinek már csak német lakcíme van, mégis szavazhat a magyar listára levélben. Pedig ez elvileg szabályellenes.

Magyar pogácsával, kézműves foglalkozással és zsonglőrködéssel várták az “Itt Szavazok”-kampány önkéntesei a Berlinben élő magyarokat a hétvégén. Míg a gyerekek játszottak, addig szüleiket a szervezők az Európai Parlamenti választások külképviseleti szavazására regisztrálták. “Csak pár perc az egész, tényleg nem hosszú, mégis többen tartanak tőle, hogy túl bonyolult vagy túl bürokratikus a folyamat. Sokaknak káosz van a fejében, hogy szavazhatnak-e egyáltalán a magyar listára, és ha igen, akkor hol” – mondta Szrapkó Zsolt, az “Itt Szavazok”-kampányt szervező civil szervezet, a “Szabad Magyar Követség” (Freie Ungarische Botschaft) egyik aktivistája. Nem ez az első ilyen kampánya a csapatnak, 2018 tavaszán a parlamenti választásokra is több száz Németországban élő magyart mozgósítottak, létrehoztak egy információs portált, telekocsikat szerveztek, és járták a német városokat, hogy eseményekkel és információs anyagokkal segítsék a regisztrálást.

Diseri Dóra

Hasonlóan készültek az Európai Parlamenti választásokra is. Honlapjukon minden, a sikeres regisztrációhoz szükséges információt összegyűjtöttek, szórólapokat gyártottak, és a Facebookon videóüzenetekben magyarázták el a szavazás fontosságát, menetét. Pénteken, vagyis május 17-én délután 16 órakor zárul a regisztráció a külképviseleti szavazásra, ezért csütörtök estére még egy utolsó regisztrációs bulin várják azokat, akik nem szeretnének lemaradni az EP-választásokról. Idén először összefogtak más “diaszpóra”-szervezetekkel is, így egy román, egy lengyel és egy osztrák csapattal, akikkel kampánystratégiákat dolgoztak ki, és egy közös eredményvárót szerveznek május 26-a estéjére, Berlinbe.

Kétszer annyian szavaznak külföldön, mint öt éve

A külképviseleti választásokra eddig majdnem 16 ezer magyar regisztrált az egész világon, amit ha a tavalyi parlamenti választásokra regisztrált 58 310 fővel hasonlítunk össze, elég lehangoló képet fest, de ha a 2014-es EP-választásokra regisztrált 7572-hez viszonyítjuk, azt látjuk, hogy már most, pár nappal a regisztráció lezárása előtt kétszer annyian fognak a külképviseleteken szavazni, mint öt évvel ezelőtt. Ebből a legtöbben Németországban járulnak majd a magyar urnákhoz: több mint 2720-an.

Diseri Dóra

Az EP-választásokra mozgósítani az “Itt Szavazok” csapata szerint jóval bonyolultabb, mint az országgyűlési választásokra. “Sokaknak kényelmesebb volt a német szavazásra jelentkezni, főleg azoknak, akik nem Berlinben, Düsseldorfban, Münchenben vagy Stuttgartban élnek. Ha valaki ugyanis a magyar listára szeretne szavazni, és egy EU-tagállamban él, akkor el kell mennie a hozzá legközelebb eső konzulátusra vagy nagykövetségre szavazni, ami Németországban csak ebben a négy városban van. Ez egyeseknek akár 300-400 kilométeres távolságokat is jelenthet, amit nem mindenki engedhet meg magának sem anyagilag, sem pedig időben. Így kényelmesebb megoldás a német listára szavazni, hiszen a szavazóhelyiség a legkisebb településen is maximum a szomszéd utcában, nem pedig több száz kilométerre van” – mesélik az önkéntesek.

Sokan több száz kilométert utaznak, hogy szavazhassanak

Vannak azonban, akiket nem riaszt el a távolság. Wallner András például a mintegy 260 km-re lévő Hamburgból jön majd Berlinbe autóval, hogy leadhassa a szavazatát: “Bár már hat éve élek Németországban, mégis a magyar listára szeretnék szavazni, egyrészt mert a szavazatom arányaiban többet ér majd, másrészt mert úgy érzem, a demokrácia Magyarországon nagyobb veszélyben van, mint itt, ezért fontosabb oda szavaznom, mint ide” – nyilatkozta.

Andrásnak még megvan a magyar lakcíme, ezért jelentkezhetett a külképviseleti szavazásra. Azok a magyarok viszont, akik már leadták a magyar lakcímüket, és Németországban, vagy bármelyik másik EU-tagállamban élnek, nem szavazhatnak a magyar listára. Csak azok a lakcím nélküli magyarok tehetik ezt meg, akik az EU-n kívül élnek. “Ez új információ volt az országgyűlési választásokhoz képest, hiszen ott a lakcímmel már nem rendelkező magyarok is szavazhattak, csak levélben. Most viszont levélben sem. Nekik Németországban a német listára kell szavazniuk. Bár három jogász is van a csapatunkban, nekünk is napokig tartott kibogozni a jogi szövegekből, hogy pontosan kit is regisztrálhatunk” – hangsúlyozta Zsebesi Nóra, az “Itt Szavazok” önkéntese, aki maga is jogász. “Napokig egymásnak ellentmondó információk keringtek a közösségi hálókon a különböző csoportokban, mire sikerült tisztázni a helyzetet” – tette hozzá.

Hibák a regisztrációs rendszerben

Egy neve elhallgatását kérő, Németországban élő férfi viszont annak ellenére is kapott levélben való szavazásra való felhívást e-mailben a Nemzeti Választási Irodától, hogy uniós tagállamban él. Lapunknak azt mondta, kíváncsiságból megpróbálta, hogy vajon elutasítják-e a kérelmét, de végül pozitív választ kapott. Az indoklásban bár a pontos német címe szerepel, mégis azt írják, postai úton szavazhat. Pedig ezt, az unió egyik tagállamában élő magyarként elvileg nem tehetné meg.

Egy nő leragasztja a szavazatát tartalmazó borítékot a magyarországi országgyűlési képviselő-választáson a berlini magyar nagykövetségen 2014. április 6-án

MTI / Bócsi Krisztián

Minden tagállam másképp szabályozza külföldön élő állampolgárainak szavazási részvételét. Magyarországot leszámítva, sem a visegrádi négyek országaiban, sem pedig Horvátországban, Romániában vagy Németországban nem tesznek lényegi különbséget azon állampolgárok között, akiknek van, illetve akiknek nincs lakcímük az adott országban. A külföldön élő német állampolgárok mindegyike levélben kell, hogy szavazzon, például. A német választási iroda indoklása szerint a külképviseleteken való személyes szavazás “aránytalanul nagy költségekkel és erőfeszítésekkel járna nemcsak a külképviseletek, de a szavazásra jogosult külföldön élő németek számára is”.

A horvátok, a románok és a lengyelek a magyarokhoz hasonlóan csak a külképviseleteiken szavazhatnak, függetlenül attól, hogy van-e otthoni lakcímük, vagy sem. A cseheknek és a szlovákoknak viszont haza kell utazniuk, ha a hazai politikusaikra szeretnének voksolni. Ha külföldön élnek, sem a nagykövetségen, sem pedig levélben nem tudnak a cseh vagy a szlovák listára szavazni. Hasonló a helyzet Írországban és Máltán is. Ez uniós jog csak egy dolgot ír: mindenki csak egy állam listájára szavazhat. Ezt azonban szinte lehetetlen ellenőrizni, adatvédelmi szabályok miatt.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.