Elemzésében a Republikon Intézet megállapítja, a rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén élő szavazók pártpreferenciája. „Ezt a jelenséget a 2019-es európai parlamenti választás eredményei is visszaigazolják: a baloldali, liberális pártok az átlagosnál jobban, míg a jobboldali pártok az átlagosnál gyengébben szerepeltek Budapesten.

Túry Gergely

 Ugyan a fővárosban is a Fidesz-KDNP szerezte a legtöbb szavazatot, előnyük jóval kisebb, mint az ország egészében. Az eredményekből világosan látszik, hogy az ellenzéken belüli erőviszonyok a fővárosban is megváltoztak.”

Az EP-választás után következtetéseiben az elemzőintézet az alábbiakról ír:

• A baloldal erősebb, a jobboldal gyengébb Budapesten

A Fidesz-KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk budapesti eredménye jóval elmarad az országosan elért eredményüktől, miközben a baloldali, liberális pártok kivétel nélkül jobban teljesítettek a fővárosban, mint országosan. Miközben a Fidesz az országban leadott összes szavazat 53 százalékát szerezte meg, a fővárosban mindössze 41 százalékos eredményt ért el. A Jobbik országosan 6 százalékot, Budapesten csupán 3 százalékot szerzett, de a Jobbiktól távozó politikusok által alapított Mi Hazánk mozgalom 2 százalékos eredménye is elmarad az országostól.

Gyöngyösi Márton szavaz

MTI / Kovács Tamás

Hasonlóan nagy, de fordított irányú eltéréseket láthatunk a baloldali, liberális pártok esetén: a Momentum csaknem kétszer olyan erős Budapesten (17 százalék), mint országosan (10 százalék), de a DK és az MSZP-Párbeszéd szövetség is jelentőseb jobb eredményt ért el a fővárosban.

Hangulat az LMP eredményváró rendezvényén

Vári Tibor

Ugyan az LMP támogatottsága a fővárosban is komoly visszaesést mutat, az továbbra is igaz, hogy Budapesten népszerűbb a zöldpárt, mint országosan.

• Budapest minden kerületében többségben az ellenzék

Míg a 2014-es európai parlamenti választásokon a Fidesz-KDNP az I. és a XII. kerületben is abszolút többséget szerzett, a mostani választáson egy kerületben sem tudta átlépni az 50 százalékot. A kormánypártok a legjobb eredményt a XVI. kerületben érték el, itt a leadott szavazatok 46 százalékát szerezték meg, 8 kerületben viszont 40 százalék alatti eredményt értek el. A 23-ból 16 kerületben a Jobbik és LMP nélküli nagyobb ellenzéki erők, tehát az MSZP-Párbeszéd, a DK és a Momentum önmagában több szavazatot kaptak, mint a Fidesz-KDNP – írja a Republikon.

• Az LMP és a Jobbik a választás legnagyobb vesztesei a fővárosban

2018 áprilisában mindkét említett párt kétszámjegyű támogatottsággal rendelkezett Budapesten, az EP-választásokon viszont 5 százalékot sem értek el: a Jobbik 13-ról, az LMP pedig 11-ről 3 százalékra csökkent. Az LMP és a Jobbik gyengülése azt is jelenti, hogy igazából egy kerületben sem tudtak meghatározó szereplő maradni. Az intézet azt írja, talán a legszemléletesebb példa erre az önkormányzati választások tekintetében is érdekes XXIII. kerület, ahol a Jobbik a tavaly elért 20 százalékos eredményével a legnépszerűbb ellenzéki párt volt, mostani 4,6 százalékos eredménye viszont jóval elmarad a DK, a Momentum, de az MSZP-Párbeszéd kerületi támogatottságától is.

• Az ellenzéki erőviszonyok megváltoztak

De a kormány-ellenzék relációban nem hozott változást az EP-választás. Egyrészt fontos változás az egy évvel korábbi állapothoz képest, hogy a jobboldali ellenzék – tavaly a Jobbik, idén a Jobbik és névleg a Mi Hazánk – még a korábbinál is kisebb erőt képvisel Budapesten. 2018 áprilisában a Jobbik 13 százalékot szerzett Budapesten, 2019 májusában a Jobbik és a Mi Hazánk együtt nem érik el ennek a támogatottságnak a felét sem.

Máté Péter

Fontos átrendeződés történt a baloldali, liberális ellenzéken belül is: a DK és a Momentum megerősödött, az MSZP-Párbeszéd és az LMP sokat gyengült Budapesten. Míg az előbbi pártok nagyjából 10 százalékponttal növelték támogatottságukat, addig utóbbiak nagyjából ennyit veszítettek. Ez a változás betudható a „régi” baloldali pártok, azaz az MSZP és a DK és az „új” baloldali pártok, azaz a Momentum és az LMP közötti szavazatvándorlásnak, átjárhatóságnak, a két blokk közötti erőviszony alig változott.

A kerületi eredményekből az derül ki, hogy a baloldali, liberális ellenzéken belül fennmaradt a „régi” és az „új” baloldal közötti erőviszony, csak éppen a „régi” baloldal szavazatainak jelentős része ezúttal nem az MSZP-Párbeszédre, hanem a DK-ra érkezett, míg az „új” baloldalon a Momentum vált dominánssá az LMP rovására.

Az eredmények összesítve:

• A legtöbb szavazatot Budapesten is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 41 százalékot értek el, ami jóval kevesebb, mint az országosan elért 47 százalék.
• Az ellenzéki pártok listái közül a Demokratikus Koalíció kapta a legtöbb szavazatot (20 százalék),
• tőlük alig lemaradva – 17 százalékkal – a Momentum végzett a harmadik helyen.
• Az MSZP-Párbeszéd szövetség, amely egy évvel ezelőtt még a második erő volt Budapesten, ezúttal a negyedik helyen végzett 9 százalékkal.
• A Jobbik és az LMP az országos tendenciához hasonlóan Budapesten is rengeteget veszített a támogatottságából, az európai parlamenti választáson mindkét párt 3 százalékos eredményt ért el.
• Sokatmondó, hogy az utóbbi két pártnál Budapesten jobb eredményt ért el a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, amely a szavazatok 4 százalékát szerezte meg.
• A nemrég alakult Mi Hazánk 2, a Munkáspárt 0,3 százalékot szerzett.

Eredmények kerületenként:

• A Fidesz leggyengébb kerülete a XIII., itt mindössze 32 százalékot értek el, legerősebb kerületükben (XVI. kerület) viszont támogatottságuk eléri a 46 százalékot.
• Tavaly április óta nem sokat változott a Fidesz-KDNP támogatottságának területi eloszlása: ugyanúgy az I., V., XII., XVI. és a XXII. kerületben született az 5 legjobb eredmény. Hasonlóan változatlan a helyzet a kormánypártok szempontjából hátrányos kerületekben is: a XIII. kerület továbbra is a leggyengébb kerület a Fidesz-KDNP számára, a legrosszabb 3 kerület másik két tagja pedig továbbra is a VII. és a XIV. kerület, ahol 38 százalékos eredményt értek el.
• A DK nem csak országosan, Budapesten is a legnépszerűbb ellenzéki párt lett, a fővárosi szavazatok 20 százalékának megszerzésével. A kerületek többségében a DK a legnagyobb ellenzéki párt, egy kerületben sem végeztek összességében a harmadiknál rosszabb helyen. Gyurcsány Ferenc pártja leginkább a pesti külső kerületekben tudott kiemelkedően sikeresebb szerepelni, míg a budai hegyvidéki és belvárosi kerületekben támogatottságuk elmarad az átlagostól. A két legerősebb a IV., és a XV. kerület volt a DK számára, itt a leadott szavazatok 26 százalékát szerezték meg, leggyengébbnek az I. kerület bizonyult (14 százalék), de támogatottságuk az V. és a XII. kerületben is jóval átlag alatt maradt (15 százalék).
• A Momentum – ellentétben a DK-val – támogatottságának területi eloszlása valamelyest megváltozott 2018 áprilishoz viszonyítva. Míg az országgyűlési választásokon az I., V., XII. kerületben érték el legjobb eredményeiket, ezúttal inkább a pesti belső kerületek, így a IX., VI., VII., XIII. kerületek emelkednek ki. Továbbra is az átlagosnál magasabb a támogatottsága a pártnak a legtöbb budai kerületben, ezek többségében így nem is a DK, hanem a Momentum rendelkezik a második legmagasabb támogatottsággal a kormánypártok után. Hasonlóan 2018 tavaszához, a Momentum továbbra is gyengébben teljesít a külső pesti kerületekben: a XV. kerületben mindössze 11, a XX. kerületben 12, a XXIII., XVIII. és XXI. kerületben pedig mindössze 13 százalékot értek el.
• A MSZP-Párbeszéd kerületi eredményeit vizsgálva feltűnik, hogy legjobb, 10 százalék feletti eredményeiket azokban a kerületekben tudták elérni, ahol a pártszövetség valamely politikusa a hivatalban lévő polgármester: ilyen a XIII., XIX. és a XIV. kerület. Szintén 10 százalékot ért el az MSZP-Párbeszéd a XVIII. kerületben, amiben nagy szerepe lehet Kunhalmi Ágnes helyi népszerűségének. Leggyengébb eredményeit az MSZP-Párbeszéd éppen a Fidesz-KDNP legerősebb kerületeiben, így a XVI., a XXII. és a XII. kerületben érte el.
• A Jobbik három legerősebb területe a XX., XXI. és XXIII. kerületek voltak, míg a leggyengébbek a belvárosi és budai hegyvidéki kerületek: az I. és XII. kerületben 2 százalék alatti eredményt értek el, de a II. kerületben is mindössze 2, az V. kerületben 2,1 százalékot értek el.
• Az LMP leggyengébb kerületeikben 2,5, legerősebb kerületükben 3,9 százalékot értek el. Míg 2018 áprilisában az LMP egyértelműen a budai, belvárosi kerületekben (I., II., V., XII.) volt a legerősebb, ez mostanra valamelyes átalakult. Leggyengébb eredményeit az LMP a külső pesti területeken, a XV., XX. és a XVIII. kerületben érte el (1,5 százalék).