Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nyílt levél Manfred Webernek, a parlament elé beterjesztett új törvényjavaslat, bizonytalanság, szigorú Európai Bizottság – elég nagy a bizonytalanság és a birkózás az akadémiai kutatóintézetek felett. A kormány érdekei szembekerültek egymással, és egyelőre nem lehet sejteni, melyik lesz az erősebb. Bármi bekövetkezhet.

Forrong a Magyar Tudományos Akadémia – nem szoktunk ilyet sokszor leírni, az Akadémia a tudományban elmélyülő kutatók, tudósok társasága. Abban is volt valami báj, amikor februárban az Akadémiai Dolgozók Fórumán (ADF) az MTA dolgozói és kutatói először álltak ki a nyilvánosság elé, hogy a kormány szándékairól tájékoztassák a közvéleményt. De most már teljes az akadémiai harci szellem.

©

"Háború van"

Elfogytak a békés eszközeink, és persze csak békés eszközök jöhetnek szóba

– ezt Kertész János Széchenyi-díjas hálózatkutató, MTA-tag mondja a hvg.hu-nak. Ő fogalmazta meg azt a nyílt levelet, amelyet azóta már 400 tudós, akadémikus, kutató írt alá, és számuk "egyenletesen növekszik". Ebben a hálózatkutató leírta a kormány és az MTA közötti konfliktus egy évét, és Manfred Weber segítségét kérte, hogy néppárti vezetőként vegye rá Orbánt, lépjen vissza.

Kertész azt mondja, most az következik, hogy a levelet elküldi a sajtónak, és magának a címzettnek, Manfred Webernek. A politikust e-mailben és más csatornákon is próbálja elérni. A kormány különböző szándékairól szóló híreket úgy kommentálja, hogy "a háborúban mindig sok a rémhír. Most háborúban vagyunk". A Weber, azaz a Néppárt segítségére apellálás a nyílt nyomásgyakorlás eszköze, de az eddigi eszközök (érvelés, tárgyalások, közgyűlési határozatok, tüntetések, előadások) hatástalannak bizonyultak, ezért választották ezt az utat a kutatók.

Kertész János
©

Úgy tudjuk, az MTA-nál is nagy a tanácstalanság, mert a kormány felől teljesen ellentétes információk érkeznek különböző informális csatornákon. Most nyilván mérlegelés alatt áll, hogy mi a fontosabb: az EU-tól remélt innovációs források, a támogatások megfelelő kormányzati felügyeletére irányuló jogszabály előkészítése, vagy a Fidesz Néppárton belüli helyzetének rendezése. Ezért aztán olyan információk is érkeznek, hogy az egész törvénytervezetet átgondolják még, semmi nincs eldöntve, és olyanok is, melyek szerint nem gondolnak át semmit.

Az Akadémia helyzetét rendezni hivatott törvény tervezetét mindenesetre kedd este benyújtotta a parlamentnek a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium. A parlamenti procedúra szerint most még bizottsági, majd plenáris vita következik, a szöveg bármikor módosítható, sőt akár el is halasztható bizonytalan időre. A bizonytalanságot az is növeli, hogy az MTA-s forrásaink szerint csak és kizárólag Orbán Viktor tudja, mi lesz. Úgy tudjuk, most még nem számolnak Lovász László elnök lemondásával az Akadémiánál, de ez a lépés is benne van a kalapban. Most egy nagy nemzetközi sajtótájékoztató várható az MTA részéről, illetve úgy tudjuk, Lovász László és más vezetők több neves külföldi lapnak is interjút fognak adni, a sajtóérdeklődés nagy.

A törvény új verziója egy leheletnyivel jobb

Hogyan is jutottunk idáig? Palkovics tavaly júniusban rendelte az MTA kutatóintézeti hálózatának finanszírozásának nagy részét, 20 milliárd forintot az ITM költségvetése alá. Itt kezdődött a kormány és az Akadémia közötti vita. Februárban, érzékelve a társadalmi-intézményi ellenállást, a kormány visszatáncolt – vagyis letett arról, hogy gyorsan átverje a módosításait, einstandolja a kutatóintézeti hálózatot. Elkezdett tárgyalni az MTA-val, és a majdnem fél évig tartó egyeztetések során engedményeket tett, ami leginkább az MTA tájékoztatásából derült ki: az új rendszert 2020-ra halasztotta volna, realértéken tartotta volna a kutatóintézetek támogatását, majd az egyre nőtt volna, lekerült a napirendről a vagyonkezelői alapítványi forma, és normatív támogatást kaptak volna az intézetek, nem pályázati alapon lett volna a finanszírozásuk, ami szintén kiverte a biztosítékot az MTA-nál.

Valószínű, hogy mindez időhúzás volt, hogy ne legyen az EP-választások előtti kampányban még nagyobb támadási felület a kormányon. A kormány (pontosabban az ITM és Palkovics László) még az MTA-s tárgyalások idején, vagy a terve vitás részéről a kormánynak nem tetsző módon döntő május 6-i MTA-közgyűlésen is arról beszélt, hogy a tárgyalásban kialkudtakat már júniusban törvényi formába kell önteni.

©

Erre jött az EP-választás után mindössze két nappal a kiszivárgott törvénytervezet, amely mintha visszatért volna a legelső körhöz: teljes einstand, a tárgyaláson kialkudtak figyelembe nem vétele. Persze mindez egy olyan jogi szövegkörnyezetbe ágyazva, hogy ne lehessen nagyon formailag belekötni: az MTA által jogilag is vitatott tulajdonjogi lépések (át kellene adni az MTA vagyonát) kivédték az ingyenes használattal. Az is kiderült, hogy miről is szól az átalakítás a rengetegszer elismételt, de nem nagyon részletezett cél, az innovációs teljesítmény javítása mellett: a kutatóintézetek által alapított cégek kisebbségi tulajdonosok lehetnek immár magáncégekben is. És az ezekben előállt innovációs produktum a magáncég tulajdonába kerül.

Csak látszólag mutatkozik engedékenynek a kormány

A kiszivárogtatott tervezet után újabb egyeztetés volt, a kormány pedig végül egy még újabb szövegtervezetet nyújtott be a parlamentnek. Összevetettük a két szöveget, a lényegi elemek megmaradtak. Pár dologban engedett a kormány, ezekre mondhatja, hogy ő kompromisszumkész volt: az új kutatóintézeti fő és összefogó szerv, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságának fő döntéshozó szervében, az Irányító Testületben a tagok kétharmada kell, hogy kutató legyen, az eredeti szövegben ez még csak sima többség volt.

Kikerült a szövegből, hogy a Testület véleményt nyilvánít a tudományos élet alapvető kérdéseiről. A Titkárság eredetileg munkáltatói jogot gyakorolt volna a szervezet gazdasági vezetője felett is, ez is kikerült a szövegből. Bekerült viszont az, hogy a kutatóhálózat költségvetési fejezeten belül kap forrást intézményfenntartásra, azaz nem kell mindenre pályázni.

©

Az EP-választás fogságában

Igen ám, de az EP-választáson elért győzelem utáni mámort a kormánypártok oldaláról követte a kijózanodás: a Fidesz eltaktikázta magát, a szélsőségesek megerősödésére és az Európai Néppárt meggyengülésére játszott. Utóbbi részben be is következett (a párt megnyerte ugyan a választást, de csökkent mandátumai száma), előbbi viszont nem: az EU-ellenes populista erők helyett az uniópárti liberálisok és zöldek erősödtek meg. A kormány látványosan szembefordult a választás előtt már-már szövetségesnek kikiáltott Matteo Salvinivel és új EP-s pártszövetségével, és a jelek szerint megpróbálja visszakönyörögni magát az Európai Néppártba. Ennek leglátványosabb jele az volt, hogy a kormány egy mozdulattal dobta a választások előtt hónapokon át foggal-körömmel védett közigazgatási bírósági rendszert.

Az Európai Bizottságot mindennek lehordó Fidesz- és kormánykommunikáció pedig egy csapásra olyanokat mond, hogy "jogállami kérdésekben a bizottságot komolyan kell venni" – azt a bizottságot, amely "Soros-érdekeket és bevándorláspártiságot képvisel", mint jól tudjuk. Az Európai Bizottság pedig most nem ment el az MTA-ügy mellett, hanem összevonta szemöldökét, és megfeddte a kormányt, hogy ne nyúljon a kutatás alkotmányos szabadságjogához.

Mit szól a legújabb fejleményekhez az Európai Bizottság? Ismét megkerestük Brüsszelt, a szervezet megerősítette a múlt pénteken adott választ, azaz óva inti a kormányt a tudományos szabadság szűkítésétől, az alkotmányos értékek tiszteletére szólítja fel a kormányt, és továbbra is figyeli a fejleményeket. A szerdán kiadott bizottsági országjelentésben pedig az olvasható a rossz innovációs teljesítményünkről szóló bekezdésben, hogy "a most tapasztalható lépések, amelyekkel a kormány csökkentené az akadémiai és kutatási fórumok finanszírozását, és csökkentené a függetlenségüket, bizonytalanságot teremtenek az akadémiai, kutatási területen, ami a tehetséges kutatók elvándorlását okozhatja, és a kutatás minőségének folyamatos hanyatlását hozhatja magával." Kérdésünkre, hogy folynak-e tárgyalások az Európai Bizottság és a kormány között e kérdésben, még várjuk a választ.

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány valamennyire az EP-választás foglya lett ebben a kérdésben is. Érdeklődtünk az Európai Néppártnál, figyelik-e az eseményeket, és az ügynek van-e jelentősége a Fidesz néppárti frakcióbeli felfüggesztésében. Az ITM-nél is érdeklődtünk, van-e esély a törvény visszavonására, ha megkapjuk a válaszokat, közölni fogjuk.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Letiltotta a Facebook az ikonikus Led Zeppelin-lemezborítót

Letiltotta a Facebook az ikonikus Led Zeppelin-lemezborítót

Éveken át lopott ugyanazzal a módszerrel a férfi

Éveken át lopott ugyanazzal a módszerrel a férfi

Brutálisan leterhelték a magyar közutakat a kamionosok tavaly

Brutálisan leterhelték a magyar közutakat a kamionosok tavaly

Eladná magyar érdekeltségei egy részét az E.On

Eladná magyar érdekeltségei egy részét az E.On

Nyolcezer kiló emberi ürülék van a Mount Everesten

Nyolcezer kiló emberi ürülék van a Mount Everesten

A rendőrség cáfolta, hogy a Hableány az előírtnál lassabban haladt volna

A rendőrség cáfolta, hogy a Hableány az előírtnál lassabban haladt volna