Az 1956-os forradalmat követő kommunista megtorlás további részleteire derülhet fény, miután a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a kegyetlenkedések több kiemelt pontját is megvizsgálni tervezi, és országos perkatasztert készít az időszakról – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Máthé Áron, a bizottság elnökhelyettese.

A lap hétfői számában Máthé Áron kifejtette: még harminc évvel a diktatúra bukása után sem látni, hogy tulajdonképpen hány olyan per volt, amelyeket az 1956-os cselekmények miatt indítottak. Sok esetben ugyanis nem politikai okokkal fogtak perbe embereket, hanem különböző köztörvényes bűncselekményekkel, egyebek mellett fegyveres rablással vagy gyilkossággal vádolták őket. Hozzátette, hogy a Nemzeti Levéltárral közösen az egész országra kiterjedően nekikezdtek egy 1956-os perkataszter kialakításának.

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban több mint kétszáz embert kivégeztek, tízezreket fogtak perbe, ítéltek el és kínoztak meg.

Máthé szerint emellett jelentős volt a jogon kívüli megtorlás is, különösen vidéken voltak jellemzőek a pufajkások által elkövetett kegyetlenkedések. A történész a Viharsarkot, Miskolcot, a tatabányai szénmedence környékét, valamint a balatonkenesei "halálüdülőt" említette borzalmas események helyszíneként, hozzátéve, hogy a karhatalmisták nagyrészt büntetlenül megúszták.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságát a második Orbán-kormány 2014-ben egyébként az ügynökmúlt feltárására hozta létre, de megalakulása óta a rendszerváltás előtti III/III-asokkal kapcsolatban nem sok mindent tárt fel, megállapította, hogy nem is állítható össze az ügynöklista, de katonai titkosszolgálati anyagokkal már foglalkozott, illetve nyilvánosságra hozta a Nagy Imre-peren dolgozók névsorát.