szerző:
hvg.hu

Az amerikai elnök leszerelte a magyar miniszterelnök civilek elleni nyomulását.

Orbán Viktor májusban végre találkozhatott Donald Trumppal, régi vágya vált valóra ezzel. Egy rendkívül kényes témát is felvetett a találkozón a magyar kormányfő, derítette ki a Direkt36 oknyomozó portál.

Orbán Trump segítségét kérte a független magyar civil szervezetek elleni kormányzati törekvésekhez.

A miniszterelnök május 13-án volt vendég a Fehér Házban, a tárgyalás szűk körű részén hozakodott elő tervével: a Direkt36 szerint azt kérte Trumptól, hogy az épp alakulóban lévő magyar–amerikai–norvég fegyverüzlet kapcsán gyakoroljon nyomást Norvégiára. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy a magyar kormány befolyást szerezzen a Norvég Alapon keresztül a független magyar civil szervezeteknek szánt 7 milliárd forint elköltésébe, amit Norvégia egy független szervezetre bízná.

Ezért cserébe Orbán felajánlotta Trumpnak, hogy nem fog akadályt gördíteni a készülőben lévő, több százmillió dolláros fegyverüzlet elé. A szóban forgó üzlet az amerikai Raytheon Company és a részben norvég állami tulajdonban lévő Kongsberg Defence & Aerospace által közösen gyártott NASAMS légvédelmi rakétarendszer beszerzését jelenti, amit Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatásakor jelentettek be a felek.

A portál a találkozó tartalmáról információval rendelkezőkkel beszélt, illetve egy dokumentumba is betekintett, ezek szerint az amerikai elnök először egy homályos, „majd ránézünk az ügyre” megjegyzéssel tért ki a kérés elől. Ezután pedig Norvégiát és a norvégokkal való barátságát kezdte méltatni, és többek között azt válaszolta Orbánnak, hogy „I really like Norway”, azaz „én nagyon szeretem Norvégiát”.

Az Orbán-kormány azután próbálta meg Washingtont bevonni a vitába, hogy a Norvégiával folytatott közvetlen tárgyalásain már kudarcot vallott. Magyar és norvég forrásokra hivatkozva a Direkt36 arról ír, Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszternek Szijjártó Péter fogalmazta meg a kérést február végén, hogy a NASAMS-beszerzés és a Norvég Alap ügyét szeretné összekapcsolni, ő azonban ezt visszautasította. Ezután az Egyesült Államok diplomatáinak is többször felhozták magyar tisztviselők az ügyet, de ők is elzárkóztak a közbenjárástól, ahogy végül Trump is.

Olav Berstad budapesti norvég nagykövet az oknyomozó lapnak azt mondta, elfogadhatatlannak tartják a két ügy összekapcsolására tett kísérleteket, a Norvég Alapról szóló megállapodásnak ugyanis semmi köze a védelmi eszközök vásárlásához. „A más szereplők bevonására és az ügyek összekapcsolására tett kísérletek nem fogják megváltoztatni az álláspontunkat”, tette hozzá a nagykövet, aki szerint bár tudomásuk van róla, hogy Magyarország felhozta az ügyet amerikai tisztviselőknek, nincs okuk azt hinni, hogy Washington beavatkozna.

Richard Damstra, a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja a Direkt36-nak ezt megerősítette. A sajtóattasé szerint nagyon fontosnak tartják a civil szervezetek működését, a civileknek szánt támogatás körüli vita pedig kétoldalú magyar–norvég ügy. A védelmi beszerzésekről szóló tárgyalások jelenleg is zajlanak, és azokkal kapcsolatban optimisták.

Orbán Viktor szóvivője és a magyar külügyminisztérium nem reagált a megkeresésekre.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.