„Már a lépcsőzetes munkakezdést is bevezettük, hogy a határátkelők lassúsága miatt késők is ideérjenek” – így magyarázta Molnár Georg, egyébként vajdasági születésű vállalkozó, hogy miért is lesz kedvező mórahalmi cégének, ha a pénteken már hivatalosan is átadott munkásszállásra beköltözhetnek a munkásai. A gépszerelő és lakatos munkákat végző cégnél hetvenen dolgoznak, közülük hatan ingáznak naponta Szerbiából, egy éppen most felvett munkása pedig már itt fog lakni. A vállalkozó esetenként eddig is bérelt a kisvárosban lakást, hogy megkímélje az alkalmazottakat attól a tortúrától, amely a magyar-szerb határátkelésnél nyáron akár több órás veszteglést is jelent.

Ezek után nem is meglepő, hogy a határmenti Mórahalom polgármestere járta ki a kormánynál, hogy építhessenek az önkormányzatok munkásszállásokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatot írt ki, de első körben, 2017 májusában összesen négy település jelentkezett, kettő a határ mellől, Újszentiván és természetesen Mórahalom. A második körben kisebb kerettel, de változatlan feltételekkel lehetett vállalkozni a beruházásra, végül 2018 novemberében már a támogatást is növelte a kiíró, így nem negyven, hanem csak húsz százalék önerőt kellett a költségekből állnia az önkormányzatoknak, illetve ekkor már arra is volt lehetőség, hogy száz százalékos önkormányzati tulajdonú társaságok is pályázhassanak. Mostanra összesen 22 munkásszálló épült, vagy épülhet az előbbi feltételekkel, háromezer férőhellyel, ősztől pedig már magáncégek is kaphatnak támogatást az államtól.

Elsőként főként dél-alföldi önkormányzatok jelentkeztek, amire magyarázat lehet, hogy az itt dolgozó a munkaerő sokszor a Szerbiából jön. Vannak ígéretek arra, hogy több határátkelő nyílik, de egyelőre még a szerb oldalról is szorgalmazott kishatárok nyitva tartását sem hosszabbították meg. Így a Vajdaságból ingázók, bár egérutak mindig vannak, kénytelenek a sort kivárni, és igazodni a reggel héttől este hétig üzemelő állomásokhoz, erről tavaly novemberben írt a hvg.hu. Ezért is lobbizhattak az itteni önkormányzatok a munkásszállásokért, amelyeket meg akár más célra is lehet használni, persze csak tíz év múlva, addig vállalniuk kell, hogy az eredeti funkcióval üzemeltetik azokat.

Bérlakások helyett

„Mi kerestük meg a minisztériumot, hogy legyen egy ilyen program” – erősítette meg Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, aki azért azt is hozzátette, hogy az eredeti elképzelés az volt a részükről, hogy bérlakásokat építenek, de erre nem volt fogadókészség, valamilyen megoldásra viszont mindenképpen szükség volt, mert ahhoz, hogy az itteni cégek meg is maradjanak, kellett ez a segítség is.

A Mórahalmon múlt pénteken átadott szálló 94 férőhelyes és kétágyas szobákat biztosít. „A város költségvetését alaposan megterhelte az önerő” – mondta Nógrádi, ugyanis a 263 millió forint támogatás mellé az önkormányzatnak 178 millió forintot bele kellett tolnia az építkezésbe, ehhez viszont hitelt vettek fel.

hvg.hu

Azt is vállalták, hogy tíz évig munkásszállóként fog működni a Szent Benedek Szálló, amelyet egyébként a város tulajdonában levő cég működtet majd, aminek az is az oka, hogy kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznak egy önkormányzati cégre, mint magára a helyhatóságra.

Luxusszálló?

Újszentivánon cifrább a helyzet. Az itt kialakított munkásszállóról még véletlenül sem jut az eszébe senkinek a Cseh Tamás, 80-as évek ihlette Icája, bár a mórahalmi szálló láttán még éppen elindulhat a fantáziánk. A szintén határ menti településen, az újonnan kialakított telkekből tizenkettőt tartott meg az önkormányzat, és négyen húztak fel családi ház jellegű szállásokat, amelyek közül néhányban nemcsak a munkások, de a hozzátartozók elhelyezésére is lesz lehetőség.

Úgy tudjuk, hogy a korszerű energetikával megépített, napkollektorral ellátott házak a tíz éves kötelező fenntartási időszak után alkalmasak lehetnek arra, hogy önkormányzati bérlakásokként hasznosítsák őket. A komplexumot várhatóan szeptemberben adják majd át, itt 150 milliót kellett hozzátennie az állami támogatáshoz az önkormányzatnak. (Kissé fura ebben a történetben, hogy a szállót építő cég székhelye, igaz, még a program elindulása előtt, a projektmenedzsmenti feladatokat végző önkormányzati cég ügyvezetője címére volt bejegyezve. Mire beindult az építkezés, a cég elköltözött, tavaly óta pedig az egykori projektmenedzser sem dolgozik az önkormányzatnál.) A munkás "lakópark" üzemeltetését itt is egy önkormányzati cég viszi majd.

Újszentiván, hasonlóan Mórahalomhoz, szintén a magyar-szerb határtól néhány kilométerre fekszik, sokan járnak át Szerbiából dolgozni, így itt és a tíz kilométerre levő Szegeden is van igény a szállásokra a cégek részéről. Ezért is épülhetett egy a békés megyei Orosházán is, ahol egyenesen az üdülő övezeti Gyopárosfürdőn húzták fel az épületet, pár száz méterre az ottani fürdő bejáratától.

hvg.hu

"Túl nagy nyereség nincs rajta"

Támogatás nélkül is gombamód szaporodnak a munkásszállók, vagy egyre többen döntenek úgy, hogy az addig turisztikai célú szállásaikat cégeknek is kiadják. Mórahalmon is szép számmal akadnak ilyenek, de nem aggódnak egyelőre az önkormányzati konkurencia miatt.

A dél-alföldi munkásszállások várható jövedelmezőségéről árulkodik az, hogy a szegedi Axill Kft. a Dunántúlon épített szállást. Első körben konténerszállásokat hoztak létre, de 2017-ben már az oroszlányi önkormányzattól megvásárolt egykori Béke Szállót újították fel. Tavaly ősz óta már üzemel is, most Foris Hotelként. Az épület egyébként évtizedekkel ezelőtt is munkásszálló volt, majd a tíz éve üresen álló épületet az önkormányzat szerette volna felújítani, ám ők nem kaptak kormányzati engedélyt a hitelfelvételre, ezt követően döntöttek az eladásról.

A cég ügyvezetője szerint túl nagy nyereség nincs rajta, legalábbis a röpke féléves tapasztalat ezt mutatja, hiszen Oroszlányon nem lehet napi 2500-3000 forintot elkérni a szállásokért, mint a fővárosban, de nagy az igény a hasonló beruházásokra. Illéssy Attila elképzelhetőnek tartja, ha ősszel valóban megjelennek a magáncégekre szabott pályázatok, akkor abba is belevágnak. Az oroszlányi szállás megépítése 650 millió forintba került, az Axill Kft hitelt is vett fel a beruházásra, a Vállalkozói Hitelprogram viszonylag kedvező feltételei mellett.