szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kiürült Szerbia is, a határ menti településekről tömegesen járnak át Magyarországra dolgozni. A határátkelés lassúsága viszont sokakat visszatart, hiába gyűjtöttek aláírásokat a nonstop üzemelésért, süket fülekre találtak. A Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ez a magyar gazdaságnak is árt.

Ellenőrizni persze kell, ezt nem vitatom, de nem tudom elképzelni, hogy hosszabb nyitvatartással, megfelelő létszámmal ne lehetne gyorsítani a határon való átutazást – panaszkodik Török György, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki maga is működtet Szabadkán egy vállalkozást már húsz éve. Szerinte a magyar oldalon kellene változtatni, sokéves „ingázási” tapasztalatai szerint ott lassul rendszerint a tempó, pedig nemrég uniós forrásokból növelték a határátkelőn a kapuk számát. „A röszkei nemzetközi határátkelőn olyan is rendre előfordul, hogy a szerb ellenőrzés után még a határon megállítják a kocsisort, valószínűleg azért, hogy a statisztikák szerint ne a magyar oldalon torlódjanak az autók. De ettől még órákig kell várni” – sorolja saját élményeit Török György, aki meglepő módon még a szomszédos kis határátkelőn is találkozott azzal, hogy a várakozás miatti felelősséget a szerb oldalra hárítják.

©

Óriási szükség lenne a gyorsabb átkelésekre, még ennél is többen jönnének át Szerbiából dolgozni, ami valljuk be, most úgy kellene a magyar munkaerőpiacon, mint egy falat kenyér

 – folytatja a kamarai elnök, aki azt is hozzáteszi, hogy korábban az ásotthalmi, három hónapja pedig a bácsszentgyörgyi átkelők megnyitására már nagy szükség volt, de ezzel nem oldották meg a problémát, mert ezek kiesnek a főútvonalakból. „Most tervezik Bácsalmásnál egy újabb 24 órán át nyitva tartó átkelő megnyitását, de ez is óriási kerülő, ráadásul, arrafelé pocsék állapotban vannak az utak” – mondja Török György, hozzátéve, több ezer szerb állampolgárnak van a magyar oldalon vállalkozása, és félezer magyar indított vállalkozást Szerbiában, mindenkinek károkat okoz a várakozás. A határmizéria ellenére a szerb-magyar határhoz közel eső települések szinte kiürültek, a lakosok fele meg sem áll Nyugat-Európáig, a többi Magyarországon dolgozna.

Kiürült a falu

A horgosi utcákat járva alig találkozunk olyan emberrel, akinek legalább egy családtagja ne dolgozna külföldön. Egy asszony azonnal arról kezd beszélni, hogy   kerekesszékes fia ápolása miatt ő maga nem tud munkát vállalni, de a velük tartó tízéves forma kislány családjának nagy része külföldön keresi a kenyerét.

©

„A tatám és a mamám csütörtökön, pénteken jönnek haza, ők Sopronban dolgoznak már régóta, az apám Bécsbe jár át”

– részletezi a kislány.

Pedig munka helyben is akadna. „A nyár elején zártam be a hamburgerezőmet, de nézzen körül a főutcán, mindenütt keresnek munkásokat” – mutatja a horgosi üzletek szinte mindegyikére kiakasztott táblákat Calbert Tibor, akinek van egy kis kávézója is a faluban, az még működik. „Az egyik ismerősöm itt dolgozott az óvoda konyháján, ez állami állás, ott 25 ezer dinárt keresett. Most egy hónapja ment át egy szegedi étterembe szakácsnak, hát majdnem a négyszeresét kapta kézhez nemrég. Hát persze, hogy vállalják a mindennapi határőrületet” – magyarázza Tibor. Azt is elmondja, hogy az ingázók mindenféle praktikákkal próbálkoznak a gyorsabb átjutás reményében, többen egy autóval utaznak, de sokan kismotort, biciklit tartanak a határ mindkét oldalán, a határig eltolják, ott átsétálnak, majd a másik oldalon felpattannak a másikra.

©
©

Szerbiában már pakisztániakat is felvennének?

Az idén év elején is emelték Szerbiában (ahol a munkavállalói jogok érvényesülésével sok probléma van) a minimálbéreket, és tervezik, hogy jövő év elején ismét feljebb tornázzák azokat. A múlt januári emelésekkel az órabért 130 dinárról 143-ra emelték, így a legkisebb adható bér 24 822 dinár lett. Az adókedvezményeket is változtatták az év elejétől, így az adómentes része a kereseteknek 11 790 dinár helyett 15 ezer dinár lett (1 dinár most 2,73 forint). Az átlagkeresetek, nyilván a magyar állampolgársággal uniós jogosítványt szerző munkavállalók mobilitása miatt főként Vajdaságban nőttek, de így is elmaradnak a magyar fizetésektől.

Török György a napokban a szerb sajtóban azt olvasta, hogy Belgrádban már annyira szorítja a tömegközlekedési vállalatot a sofőrhiány, hogy pakisztániak felvételét tervezi. Megosztottuk vele az információt, hogy az ilyesmi Magyarországon sem ismeretlen, hiszen nemrég írtunk arról, hogy a hazai tehenészetekben indiai vendégmunkásokkal igyekeznek megoldani az égető munkaerőhiányt.

©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Gazdaság

Ahol a melós még a WC-re sem mehet ki, kiszolgáltatottság az EU kapujában

Szerbiában olcsó és fegyelmezett a munkaerő, és a munkajogi törvények, finoman fogalmazva, inkább a munkaadóknak kedveznek, mintsem a munkavállalóknak. A Balkán legnépesebb országa uniós tagjelölt és igyekszik beilleszkedni a nemzetközi munkamegosztásba. Pillanatnyilag hálátlan szerep jut neki.