Kézcsókra és kölcsönös bókokra egészen biztosan lehet majd számítani csütörtökön délelőtt, Ursula von der Leyen és Orbán Viktor brüsszeli találkozóján, de ennél azért valószínűleg kicsit feszültebb lesz a hangulat az Európai Bizottság új elnöke és a magyar miniszterelnök között.

Orbán már az Európai Tanács ülése után igyekezett azt kommunikálni, hogy nagy szerepe volt Von der Leyen jelölésében, az Európai Parlament szavazása után pedig a fideszes sajtó a párt képviselőinek szerepét emelte ki. Természetesnek tűnik tehát, hogy Orbán ezért akar majd valamit cserébe.

A magyar kormányoldal kijelentéseit azonban érdemes a helyén kezelni. Nem utolsósorban azért, mert az EP-szavazás után szinte mindenki azzal dicsekedett, hogy Von der Leyen az ő segítségükkel került az Európai Bizottság élére. Nem véletlenül: a májusban megválasztott új parlament olyannyira széttöredezett, hogy többpárti összefogásra volt szükség a szavazás sikeréhez. (Ráadásul ez mindössze kilenc képviselőn múlt.)

Azt is nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a találkozó kedvéért Orbán utazik Brüsszelbe, nem pedig a bizottsági elnök Budapestre. Márpedig Ursula von der Leyen pár napja Párizsban, Berlinben, Varsóban és Zágrábban is járt, és a következő néhány hétben más uniós fővárosokba, például Madridba és Rómába is ellátogat. Erről az Európai Bizottság szóvivője annyit mondott a hvg.hu-nak: „mivel Ursula von der Leyen hivatalba lépéséig már nagyon kevés az idő, az elnök természetesen nem tud az összes tagállamba ellátogatni”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök sajtóértekezletet tart Zágrábban 2019. július 30-án.

MTI / EPA / Antonio Bat

Trócsányi a mérlegen

A hivatalos közlemény szerint a két politikus a migrációról és a következő hétéves költségvetésről is szót ejt majd, de a legfontosabb téma mindenképpen a magyar uniós biztos személye lesz. A tagállamok augusztus 26-áig kaptak időt, hogy leadják a jelöltjük nevét, ezt Magyarország már megtette: Orbán régóta Trócsányi Lászlót szánja a posztra. A volt igazságügyi miniszter a cél érdekében vezette a Fidesz EP-listáját, felvette képviselői mandátumát, sőt – vérbeli brüsszeli politikushoz híven – néha még a kormánypárti szavazókat is összezavarja. A Magyar Hírlapnak adott interjúban például kiállt a Frontex bővítése mellett, amit Orbán Viktor nem egészen egy évvel korábban még határozottan ellenzett.

Trócsányi ugyanebben az interjúban arról is beszélt, hogy ha biztosnak jelölik, akkor olyan portfóliók érdekelnék, amelyeket felelősséggel és szakmai alázattal tudna ellátni, és korábbi tapasztalatait is hasznosítani tudná. Ilyen lehetne például a bővítés, a szomszédságpolitika vagy akár a nemzetközi együttműködés és fejlesztés is. Mivel a volt miniszter valószínűleg nem magától találta ki ezeket a portfóliókat, okkal feltételezhetjük, hogy Orbán Viktor is ezek mellett fog érvelni Brüsszelben.

Csakhogy a magyar bizottsági jelöléssel kapcsolatban egyelőre

nemcsak a poszt, hanem a személy is kérdéses.

Trócsányi László tapasztalt fideszes politikus, és kétségkívül nagy gyakorlata van az igazságügy területén. Ez utóbbiból azonban hátránya is származhat, hiszen Brüsszel több alkalommal keveredett vitába a magyar kormánnyal az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Fidesz-tagsága sem éppen előny, az EP alkotmányos ügyekkel foglalkozó szakbizottságában a többi közt azért halasztották el szeptemberre a szavazást az alelnökségéről, mert a magyar kormánypárt jelöltje volt.

Trócsányi László

MTI / Koszticsák Szilárd

A nyilvánvaló nemtetszés ellenére Orbán továbbra is ragaszkodik volt miniszteréhez, ami miatt vitába keveredhet Von der Leyennel. Az új elnök korábban azt is kijelentette, hogy fele-fele arányban akar nőket és férfiakat látni a bizottságban, ezért mindenkit arra kér, hogy egy férfi és egy női jelöltet is nevezzen meg. Ennek nemcsak Magyarország nem tett eleget – Orbán az atv.hu-nak zárta ki ennek a lehetőségét – eddig egyetlen tagállam sem küldött két nevet Brüsszelbe.

Keresd a nőt

Orbánnak a jelek szerint két választási lehetősége van: vagy továbbra is ragaszkodik Trócsányihoz, és igyekszik minél jobban lobbizni egy fontosabb biztosi portfólióért, vagy taktikát vált és női jelöltet próbál keresni.

A jelek szerint az előbbi lesz a nehezebb. Ha azt nézzük, a magyar jelölt mihez ért a legjobban, akkor a jogérvényesülés jutna neki, de ez a magyar kormánnyal szemben fennálló jogállamisági problémákat ismerve teljességgel kizárt. Hasonló okok miatt elképzelhetetlen a migrációs ügyek, a klímavédelem, vagy éppen az ECHO, amely a humanitárius segítségnyújtáson kívül a civil társadalomért felel. A magyarok a helyzetükből kiindulva a fontosabb posztokra eleve nem számíthatnak, az oktatásügy és az adóügyek pedig azért valószínűtlen, mert ezek már tartoztak hozzánk.

Ami a Trócsányi által felsorolt portfóliókat illeti – bővítés és szomszédságpolitika – a magyar külpolitikai kiszámíthatatlansága és keményvonalassága miatt nehéz elképzelni, hogy ezeket a lapokat osztaná nekünk Von der Leyen. Az már elképzelhetőbb, hogy a nemzetközi együttműködést és fejlesztést kapjuk (ez az unión kívüli országokat segítő programokat fedi, beleértve a migráció kibocsátóországainak fejlesztését), ahogy a közlekedés sem teljesen kizárt. Ezekhez a Politico összesítése alapján az észtekkel és az írekkel kellene versenyeznünk. A magyarok szóba kerülhetnek az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelő bizottság esetében is, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ciprus egy volt klinikai szakpszichológust jelölt Stella Kyriakides személyében – aki nem mellesleg nő.

Itt merül fel a másik kérdés: mi történne akkor, ha Orbán Viktor mégis egy nőt jelölne a posztra? Erre jelenleg két személyt tartanak esélyesnek a háttérben: Járóka Lívia EP-képviselőt és Varga Juditot, a nemrég kinevezett igazságügyi minisztert. Mindkét jelöltnek akadnak előnyei és hátrányai is: Járókát, aki az EP első roma származású tagja volt ismét megválasztották az Európai Parlament alelnökének, viszont nincs olyan szakmai tapasztalata, amely a bizottságba repíthetné. Varga Judit ért az uniós ügyekhez - kinevezése előtt a Miniszterelnökségen felelt ezért a területért -, viszont új versenyző, és nehéz elképzelni, hogy néhány hónappal miniszteri kinevezése után lecserélné Orbán. Igaz, olyan vélemények is akadnak, amelyek szerint nem véletlenül tolta őt előtérbe a kormányfő.

Járóka Lívia és Varga Judit

MTI / Koszticsák Szilárd, Máté Péter

A magyar miniszterelnök holnap mindenesetre Trócsányi mellett fog kardoskodni, és az is könnyen lehet, hogy egyelőre semmilyen választ nem kap. Ursula von der Leyen először minden tagállam vezetőjével beszélni akar, mielőtt szeptemberben nyilvánosságra hozza a listáját. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezzel vége is van a folyamatnak: a jelölteket először az Európai Parlament illetékes szakbizottsága meghallgatja és véleményezi, majd az egész bizottságot is meg kell szavazniuk. Így szinte kizárt, hogy olyan biztos kerüljön pozícióba, akit teljes mértékben ellenez a testület.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy Von der Leyennek is szövetségesekre van szüksége, így ha nem is a biztosi pozícióban, de néhány engedményre Orbán Viktor is számíthat. Bár a bizottság elnöke korábban kijelentette, hogy a jogállamiság kérdésében nem ismer kompromisszumot, későbbi nyilatkozataiban már utalt arra, hogy meg kell hallgatni mindkét felet, és ezt hangsúlyozta a lengyel kormányfővel folytatott megbeszélésein is.

A migráció kérdésében egyelőre – legalábbis Orbán szerint – nincs nagy nézeteltérés, a következő költségvetési ciklus elfogadásáig pedig még nagyon sok idő van hátra. Igaz, a magyar kormányfő már utalt arra, hogy a civileknek uniós pénzt juttató program elfogadását mindenáron meg akarja akadályozni. Addig viszont mindkét oldalról marad a békülékeny hangnem, hiszen a következő hónapokban Von der Leyennek minden segítségre szüksége lesz, hogy olyan bizottságot rakjon össze, amilyet elképzelt. Hogy után mi következik, az viszont még a jövő zenéje.