Nagyobb sebességre kapcsoltak a pártok az önkormányzati választások előtt, némelyiknek – ha kismértékben is – de sikerült növelnie táborát – ismertette az augusztusi pártreferencia-adatait a ZRI Závecz Research Intézet.

A Fidesz támogatottsága az EP-választásokat követően szűk határon belül hullámzik, most 32-ről 34 százalékra emelkedett. Továbbra is a Demokratikus Koalíció a legerősebb ellenzéki párt, a múlt hónapban 10 százalék támogatta, ezúttal 9 százalék.

A harmadik helyért szoros a verseny: a Jobbik tábora egy hónap alatt minimálisan, 6-ról 7 százalékra bővült, az MSZP-é 5-ről 6 százalékra, a Momentumé pedig maradt 5 százalék. Nem változott az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága – 2-2 százalékon állnak. A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos. A pártnélküliek aránya az elmúlt egy hónapban kisebb lett, 34-ről 30 százalékra csökkent.

A biztos pártválasztói körben a Fidesz 53 százalékot ért el, a Demokratikus Koalíció 14 százalékos. Az aktív szavazók csoportjában is közel van egymáshoz a Jobbik, az MSZP és a Momentum – az előbbinek 9, utóbbiaknak 7 százalékos a támogatottsága. A Mi Hazánk Mozgalom az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt 2-2 százalékra, a Párbeszéd 1 százalékra.

Budapesten lehetnek meglepetések

A ZRI Závecz Research Intézet emlékeztetett: az önkormányzati választásokon azok tudnak pártlistákra szavazni, akik nem Budapesten vagy nem megyei jogú városban laknak. Így október 13-án a lakosság több mint hattizedének lesz lehetősége nem csak jelöltek révén, hanem közvetlen módon is kifejezni a pártpreferenciáját.

Ha az érintett települések szavazóit vesszük alapul, akkor a Fidesznek még az országosnál is nagyobb előnye van, 38 százalék voksolna a kormánypártra. A kis-, közepes városok és falvak csoportjában az ellenzéki pártok mindegyike 1-2 százalékponttal gyengébb, mint az ország egészében, összeadva sem lépik át a 25 százalékot. A kutatási eredmények alapján szinte biztosra vehető, hogy a megyei közgyűlésekben a kormánypártok adják majd a többséget.

A megyei jogú városokban élesebb a verseny a kormányoldal és az ellenzék között. A Fidesz ebben a közigazgatási kategóriában érzékelhetően kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint országosan – 30 százalékot ér el. A versenytársak viszont valamivel jobbak: a DK 10, a Jobbik 9, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd 8 százalékon áll. Ha utóbbi pártok összefogását a polgármesterekre és a képviselőjelöltekre leadott voksaikkal a szavazótáboraik is követik, akkor az ellenzék a megyei jogú városokban jobban szerepelhet, mint 2014-ben. Akkor Szegeden és Salgótarjánban sikerült polgármester adniuk, most több nagyvárosban is elképzelhető.

A fővárosban az EP-választások óta eltelt havi felmérések adatait összesítve az látható, hogy a Fidesz 34 százalékos, de az ellenzék együttes támogatottsága egy kicsivel meghaladja azt, 37 százalék. Ezen adatok alapján a Závecz azt valószínűsíti, hogy bár feltehetően sok jelenlegi kerületi polgármestert újraválasztanak, a kerületek harmadában-felében szoros verseny lehetséges és a képviselő-testületek a mostaninál sokszínűbbek lesznek.