Interjút adott a Magyar Nemzetnek Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter többek között elmondta, hogy bár az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy a 28 és 34 éves korosztályban negyven százalék rendelkezzen felsőoktatási diplomával, Magyarországon már most több mint 31 százalékuknak van diplomája.

Palkovics szerint ezekkel a mutatókkal még Németországot is megelőzzük, elmondása szerint hazánkban nincs diplomás-munkanélküliség.

A miniszter szerint 2010-hez képest 660 milliárddal többet költenek a felsőoktatásra, többek között a kancellária-rendszernek köszönhetően 240 milliárdos tartalékai vannak az egyetemeknek. Palkovics beszélt a Magyarországon 2006-ban bevezetett bolognai rendszerről is. Véleménye szerint nem tökéletes a rendszer, jelenleg is küzdenek vele, de feladni nem szabad, hisz a részei vagyunk az európai felsőoktatási környezetnek, de véleménye szerint beszélni kell a tapasztalatokról, hiszen kellő idő telt el a bevezetése óta.

A miniszter beszélt a Budapest Corvinus Egyetemről (BCE) is, amelyet a világ kétszáz legjobb egyeteme között szeretnének látni a jövőben. Palkovics a rangsorokban való előrelépés mellett az intézmény piaci alapú működését is hangsúlyozta.

Fontos, hogy a gazdasági szereplőkkel való együttműködésből érkezzenek a források.

Palkovics elmondta, az lenne a cél, hogy Corvinus bevételének egyötöde a hallgatóktól érkezzen, másik ötöde különböző kutatási pályázatok révén, harmadik ötöde a vállalati szektor révén és szintén ennyi a mecenatúrából folyjon be, mindössze a maradék 20 százalékot kellene a fenntartónak biztosítania.

A miniszter az interjúban elmondta, az akadémiai kutatóhálózat 2020-as költségvetése 32 milliárd forinttal emelkedett, szerinte ez azt is jelenti, hogy több kutatás lesz Magyarországon. A kérdésre, miszerint az akadémiai kutatók az MTA átalakítása miatt féltik a megélhetésüket, Palkovics kifejtette, nem hiszi, hogy egzisztenciális problémáról lenne szó, nem az akadémia kutatókkal volt vitájuk, szerinte „azok gerjesztették ezt a problémát, akik ebben a közegben még korábban pozíciót akartak”.

A miniszter szerint külföldön bevett gyakorlat, hogy a kutatók megszabott feltételek szerint dolgoznak, mert így ki lehet számítani, hogy mi fog történni.

Nincs a világban olyan rendszer, ahol azt lehet mondani, hogy valaki, aki oda bekerült, az élete végéig azt csinálja, amit szeretne – mondta Palkovics. A miniszter szerint az irány az, hogy legyenek követelmények, de mindaddig, amíg valaki ezeket teljesíti, biztosított legyen a finanszírozás.